Sci-fi edition: Stormtrooper vs Redshirt

Csendesen üldögélek a székben, mint szinte egész nyáron, most is félmeztelenül. Kicsit hűvösebb most az éjszaka, de nem veszek fel pólót: túl kényelmetlenek nyáron, szóval ha tehetném, még az alsónadrágot sem viselném. Nyáron tényleg a legkellemesebb dolog meztelenül üldögélni valami vízben, de most én meg Morci vigyázunk a lakókocsira, úgyhogy marad a kis szék lámpák fényében. Legalább szúnyogok nincsenek.
Felhúzom a térdemet, és tovább lapozgatom a rajta pihenő Muglik & Munkahelyek szabálykönyvben a választható bónuszokat. Soha nem voltam jó a számolással, de kipróbáltam már a Számmisztika tankönyvből pár dolgot, de nem növelte a sikerrációmat a legutóbbi MI6 karakternél, úgyhogy most maradt a matek. A kurva matek. De most tuti leverem Morganat, nem érdekel, ha kirobban is az agyam.
Mindig elrontok valamit, amikor aréna karaktert gyártok: vagy alacsony védelmet adok neki, vagy nem foltozom be a hátrányait; például a múltkor sikerült kihagynom a lelkész karim megcsinálásánál, hogy extra sebzést kap a Kommunizmus alapú skillektől, szóval most jobban belebújok a hátrányok elemzésébe. Ott szokott bukni minden.
- Na, Morci, megvan a nyerő stratégiám, nyomjunk le még egy 1v1-et. Lehet a fantasy, meg az ókori cucc is, de játszhatunk normál.- előredőlök, elveszek egy karakterlapot, és lázasan elkezdem kitölteni a szükséges mezőket- többek között úgy döntöttem, hogy bármi lesz női karaktert hozok. Összeállt már fejben a személyisége, meg a motivációi, meg minden. - Mit szólsz egy fogadáshoz? Ha győzök, nekem adod Bolond Herpot a gyűjteményedből, deal?
Felkészültem rá, hogy ő is kér valamit a gyűjteményemből, de rohadt sok csokibékát vettem, úgyhogy nehezen tud olyat mondani, amiből nincs legalább három, szóval nagyon okos fogadást kötöttem: Bolond Herpoval kimaxoltam az összes lénytenyésztőt, ha nekem adja. Elképesztő, hogy ilyen rohadt mázlista volt, hogy pont ő vette le azt a polcról, amiben ilyen ritka lap van.

-Áh, a fantasy szar- nézek föl a nagyon elmélyült, sebészien precíz körömreszelésemből. Azt, hogy letört, már rég orvosoltam, de vissza kell állítani a tökéletességet is.
Mind jól ismerjük a véleményemet, ha engem kérdezünk, vagy tiszta MnM, vagy ha komolyabbat akarunk, mugli- de főleg varázslósci-fi. Azok az érdekesek. Utóbbinak vannak pláne igazi kiaknázatlan mélységei, szinte mindenki alulértékeli a műfajt, és ettől cseszedék ritka is. A fantasy kérem hétköznapi dolog itt. Ha mugli lennék, talán, de mivel nem az vagyok, csak úgy érdekel, ha elég High. Vagy a fantasy, vagy én.
-Mit akarsz amúgy, meséljek próbajátékot, vagy csak karakter karakter ellen harc, natúran? Mert akkor készítsd fel az ánuszrózsád Conandilra.
Igen, kegyetlen vagyok. Szét is fut a gonosz vigyor a képemen, ahogy felkelek a helyemről, és a méltán híres nyári táskámhoz fáradok, ami történetesen elő van hozva. Mert mint az menten kiderül, ahogy megrugdosom kettőt, és a csőkeretes ruhatartó kiugrik belőle a tömött sor vállfára akasztott ruháimmal, kiemelve az egész kóceráj alját is: én vagyok a könyvtár. Minden szabálykönyv, ami létezik és megvan, doboznyi kockák, nyers és kitöltött karakterlapok vannak a táska fenekére stócolva, erre az idei kirándulásunkra.
Conandil Barbarion éppenséggel pont fantasyból ered, de az legalább Tolkien volt Aidanandán mesélésében. Nolda trancsinátor, aki egyik kézben kétkezes kardot, másikban fésűt forgat - most mi? Amilyen bónuszokat egy valinori fésű ad, hogy a rákba ne? - de olyan sikere volt annak a karakternek, hogy a pontozását azóta is bárhova használom, ahova tank kell.
-Hő-hö-hööö! Hiszed! Még le is hamarabb vetkőznék neked, mint hogy ilyen könnyen adjam azt. Azért kellett befóliáznom, hogy ne áztasd el a nyáladzásoddal érte.
Mondtam már, hogy gonosz vagyok? Én nem égek akkora lázban a csokibékás kártyákért, de tudom, amit tudni érdemes, és Herpo gyűjtői ritka darab. Árverés tárgya is volt már egy példánya. Nem azt mondom, hogy Pisztráng könnyen leverne, főleg ha Conandillal jövök, de még az is szégyenletesen könnyű lenne ahhoz képest, hogy mit elkérhetnék érte pofátlanul, és még bele is menne.
Bazz, mondjuk lehet, hogy most adtam alá helyette másik lovat.
-De amúgy,- túrom elő a stóc legaljára rejtett könyvet, amit aztán az én székemre ejtek jó hangos puffanással, -mit szólsz ehhez? Convention kiegészítő. Az új. Amit tavasszal adtak ki.
Még elő se rukkoltam a nyáreleji szerzeményemmel az egész bagázs előtt, Kapisztrán örülhet is a megtisztelésnek, hogy a többiek előtt értesül erről.
Önmagában nem lenne akkora szám, néhány javítás, egy-két bővítés az eredeti kieghez képest. Viszont két önálló modul is tartozik hozzá, egy Star Trek és egy Csillagok Háborúja, ez alapján az új film alapján. Nem csak MnM bővítés az ezeknek rajongója mugli karakterekhez. Egy-egy konkrét kiegészítő mindkettő világán belülre is. Került is annyiba, mint hangzik.
Valami szakmabeli látó megjósolta, hogy ez a télen megjelent új film lesz az, ami majd versenyre kel a Trekkel. Nem tudom, mennyire önbeteljesítő jóslat, varázskocka körökben pont attól szárnyalt fel az érdeklődés olyan drasztikusan ez iránt az új film iránt, hogy az MnM kiadója így felhívta rá a figyelmet ezzel a bővítéssel.

Csak hümmögve válaszolok, miközben elveszek Morci körömreszelőjében- tök fura az a szerkezet, és elég fájdalmasnak is tűnik a használata, ráadásul szerintem felesleges is. Biztos van olyan varázslat, ami legalább szeptemberig elfogadhatón vagy törhetetlenül tartaná a körmeit- igaz, azt én sem vágom, úgyhogy nekem is ollót kell használnom. Mondjuk én nem beszélgetek közben, félnék, hogy levágom pár ujjam, amíg nem nézek oda.
- Natúran mehet a harc. Az új karim úgyis megerőszakolja Condit, kétszer.- sokáig tartott, de azt hiszem, hogy tényleg kioptimalizáltam a harci skilleket, úgyhogy most végre, végre valahára elnyerem azt a kártyát és két vállra fektetem azt az op szart, amit Morc csinált. Azután Barbariana fog uralkodni, ő lesz mindenidők legidősebb karaktere- bár lehet kell egy másik név. Valami jó edgy, amilyet egy mardekáros adna.
Jó pár pillanatra elcsöndesedek, az eget bámulva gondolkodok szájelhúzva a tétek változásán. Tényleg nagyon ragaszkodik ahhoz a hülye kártyához- na mindegy, akkor majd beszerzem valakitől, akinek több is van belőle. Vagy veszek vagy negyven csokibékát év elején, de egyrészt nem akarok annyit felkajálni, másrészt meg akkor is elég alacsonyak az esélyeim. Tuti találnék Frida ükanyámból is legalább négy példányt, mire szereznék egy Herpot.
- Oké, akkor a vesztes levetkőzik full meztelenre?- nem állítom, hogy nem érdekes a lehetőség, bár Herponak azért jobban örülnék. Morci nem néz ki rosszul, de szerintem nem az esetem, szóval nulla ruhával sem lesz akkora kaland látni, mintha teljessé tennék egy gyűjteményt. Azért nem mondom persze, hogy ha most elmenne zuhanyozni, és nyitva hagyná az ablakot, nem lesném meg.
Miközben pontozgatok, fel-felnézek Morcira, hogy kitaláljam, milyen részleteket figyeljek meg. Néhány nyilván magától értetődik, másokat meg láttam, amikor fürdőruhában volt, de pár apróság mégis érdekel- például, hogy ő is kitalálta-e ezt a szezonizét, vagy ő naturalistább-e, vagy hogy pontosan hogyan néznek ki a mellei.
Kissé elfordítom a fejem, ahogy szoktam, amikor érdekes dolgot látok, amikor Morc bejelenti, hogy új könyvet vett: nem tudtam, hogy van új. Ez persze rontja az esélyeimet, mert ha van benne balanceolás, akkor a karakter, akit kitaláltam, kevésbé lesz op, de így is érdekes a lehetőség, hogy új könyvvel tolhatjuk. Bár azért nyerni kéne, bár Morc sokat nem nyerne azzal, ha elveszteném a fogadást. Szerintem engem már mindenki látott meztelenül.
- Nekem jó a régi is, de tolhatjuk ezzel is, ha akarod. Csak akkor bele lesnék a pontozásba.- félreteszem a karakterlapom, és felállok a székből, közben kicsit lenyújtva a karjaim és a vállaim. Azért nem állítom, hogy nem vagyok izgatott, még ott van bennem a gyerek: imádom az új játékokat.

-Mi az? Kéne egy manikűr neked is?- szívózok Pakival, ahogy látom, hogy elbambul egy pillanatra a mesterművem felé.
-Azzal jár ám, hogy ki is lakkozom.
Magabiztosan, és kicsit gőgösen vigyorodok el, ahogy a kis peon a győzelméről ábrándozik. Ábrándozzon is, ez a legközelebb, amennyire kerülhet hozzá.
Na ezért nem adom ilyen könnyen Herpicúrt. Ezekért a fejekért, kétségbeesett csalódás, hogy nem kaphatja meg. Rukkoljon elő valami elég nagy és méltó kihívással, én készséggel felteszem tétnek élete szerelmét, de addig faszomér ne élvezkedjek abban a hatalomban, hogy nálam van, amit ennyire meg akar szerezni? Hát nem gyönyörű, ahogy el van kámpicsorodva a visszautasítástól? De. Öt.
Oké, azért jobban láthattam volna jönni, hogy az elszólásom fölött nem fog elsiklani. Nem mintha esélye lenne, de visszanézve tényleg várható volt.
-Tudod, ha ennyire szeretnéd láttatni a kis testyédet, fogadás nélkül se tudnánk megállítani nagyon benne. De csapassuk!- nyújtok kezet a tétre. Ha megrázza, becsületünk betartani a feltételeket.
Mi ez a gecivigyor, Walsh, mi? Mit örülsz ennyire mások szivatásának?
Érdekes tét amúgy, egyfelől mind a négyen láttuk már egymás nagyját, mondjuk mindent, amit szabadon hagy a fürdőruha, plusz-minusz balesetnyi kivillanások itt-ott, ami bárkivel megeshet, másfelől mégis van azért egy különbség, szándékosan mutatni meg magunkat nem egészen ugyanaz. De Pisztráng úgyis szeret büszkélkedni a fizikumával, úgy kell neki.
Most gondolok bele, éppenséggel mennyire hasonlítunk ebben. Gyúrni ugyan én nem gyúrok, de legalább annyira el vagyok telve azzal a tökéletességgel, ami annyi munkám árán vagyok, mint ő magával. Persze továbbra is csak annyival kell beérnie, amennyiből a többi kis halandó is részesülhet.
-Nyugodtan, igazából még én is csak átlapoztam, hogy mik vannak benne. A Lore Nerd-ön igazítottak főleg, inkább a két teljes kiegészítő miatt vettem meg. Leliliomtiporhatjuk, még az egésznek szűz nyomdaszaga van.
Át is passzolom neki a könyvet, had nézze át ő először, utána Conandil úgyis csírájába fojtja a reményeit az új karakterrel. Nagy a kísértés, hogy ameddig leköti a könyv, a settenkedő Morcigeci jól áttanulmányozza az új karakterlapját, de végül erőt veszek magamon, végülis én is féltve őrízgetem Conandil Barbarion sikerének féltve őrzött titkát. Féltő őrzéssel.
-Tudodmit, angyalbögyörő? Próbáljuk ki mindketten valamelyik új kiegészítő ízvilágában a karaktereket, és akkor én is kell újítsak valami ismeretlennel.
Most mondd, hogy nem vagyok nagylelkű. Még felkínálom a potenciális esélyegyenlítés illúzióját is. Mert nem kérdés, hogy még mindig én fogom kiadósan megfingatni Nilcsit.
Na, Conandil, mit szólsz mondjuk így a hegyes fül alapján ahhoz, hogy vulcan legyél? Mondjuk a noldák pont nem az érzelemmentes logikáról voltak híresek, az igaz.

- Az én körmeim így is szépek.- megborzongok a gondolattól, hogy megközelít azzal a buzisággal, kicsit össze is rándulnak az ujjaim. Ránézésre kurvára fáj, úgyhogy nem is értem, hogy abban a kémes filmben a vörösök miért nem ezt használták a nyesőolló helyett. Ha én KGB ügynök lennék, és infó kéne, akkor tuti azt akarnám, hogy a foglyom egyben maradjon- a köröm visszanő, az ujj viszont nem.
Gond nélkül belecsapok Morci kezébe- nem emlékszem ugyan, hogy direkt lettem volna meztelen előtte, de nem egy nagy dolog, ha elbukom. Meg amúgy sem hiszem, hogy lever, most, hogy érzem az OP-ságot, úgyhogy ez tényleg egy nagyon jó fogadás. Kíváncsi vagyok, hogy Morgi arca ekkora-e egyszál pinában is, szóval már előre dörzsölgetve a tenyeremet dobom le a székembe.
Viszonylag gyorsan rájövök, hogy esélyem nincs gyorsan átnézni, optimalizálni a karaktert, úgyhogy kicsit elhúzom a szám. Tuti, hogy ez valami összeesküvés így, esélyem sincs rendesen karaktert alkotni ennyi idő alatt, főleg nem egy olyat, aki legyőzi azt a top tier köcsög Condomilt. Szóval lovagias az ajánlata, hogy nézzünk más settinget.
- No, oké. Mit szólsz a Star Trekhez? Hoznék egy Klingon Kung-fu Killert, azzal széthentelem Condit a halálba.- nem vitás, hogy a klingonok a legbadassebbek, úgyhogy rögtön el is kezdek pontozni. Ajanra, aki a legbadassebb csaj a világon, rögtön elkezdi megkapni a pontozását: elsősorban kurva magas erő, valamennyi kitérés, a legerősebb faser, aszátn reménykedünk, hogy talál és one hiteli Condót. Morci tuti valami föderációs buzilányt hoz, azok csírák.
Elégedetten nézek rá a karilapomra, azután megigazítom az alsógatyám, és felkészülök rá, hogy Ajanra lába meginváziózza Conci pofáját. Szerintem nem lehet túl sok hp-ja, mert kurva nagyokat sebez ő is, és én is inkább a sebzésre tápoltam, szóval az legalább biztos, hogy ez egy gyors fight lesz. Hatalmas szopás volt, amikor a kukapáncélos hippimet vetettem be Édi részeg rohamrendőre ellen, és még szarokat is dobtunk.
- Ja, mielőtt one hitellek... a vesztes nem csinálhatja ezt a felhúzott lábas buziságot, rendesen le kell vetkőzni, kay?- ez persze nekem kedvez. Ami engem illet, nincs elég végtagom hozzá, hogy rendesen eltakarjam magam, szóval úgyis látni fog mindent, ha akarom, ha nem. Szóval dobok is a kezdésért... ééés, kettő. Kurvaélet.

-És a lumos is ragyogás annak, aki nem látott még napfényt.
Vigyázat, becsapok az ablakon. Közismert világtény mondjuk, hogy a fiúk nem értenek ilyen lánydolgokat. Kivéve Csahol, mert az ő apja nőgyógyász. Bár egy körömreszelő talán pont ismerhető még az urak számára is. Áh, tudjafasz. Vagy az pont nem, épp ez a nagy kérdés.
A gecivigyor csak szélesedik, ahogy kezet rázunk. Az elbizakodás körülveszi és áthatja Kapisztránt. Ez vértezi fel az elkerülhetetlen pofáraesését. Ha próbálná se tudná titkolni, mennyire elhiszi magát. Cuki. Már csak az lesz cukibb, ahogy vereségében megpróbál majd maga mögé bújni.
-Vaagy, ha te hozol egy Trekket,..
Átveszem tőle a könyvet, amint végzett, és fellapozom a Csillagok Háborújás fejezetét is. Ha már ekkora összecsapások ezek minden téren, súlyosbítsuk azt, ami amúgy is. Egó egó ellen, vérpistulás vérpistulás ellen, akkor legyen már ez a sorsok párbaja, és legyen űrkultusz űrkultusz ellen is. Na nézzük, mit tud mondjuk ez a Jedilovag kaszt.
Nem páncélozott, viszont ez a fénykard dolog nagyon táp, meg az Erő is. Mondjuk az itt nem sokra lesz jó. Sztoriban hasznosabb, nagy eseményeket tudok megérezni, meg mérsékelt pszihikus képességeket kapok, de kétlem, hogy egy JK "gyenge akaratú"nak minősülne. Tehát marad egy kis érzékelésbónusz.
A fénykardról van itt fejtegetés, mi is pontosan, egy vélemény szerint plazma, bár több jel utal a másik opcióra, miszerint foton monopenge. A gyakorlójelenetnél elnyeli a lézernyalábokat, logikus, meg a plazmának el kellett volna sütnie a levágott kart is, és Kenobi köpenyét talán még meg is gyújtotta volna úgy. Valamint: fénykard. Úgyhogy egyértelműen a foton részecskepenge verzió nyer itt. A pontozáson mondjuk nem változtat, de jó leszögezni.
-He?- nézek fel az elmélyült fizikai értekezésből. -Ja. Minek nézel engem? Geci vagyok, azt elismerem, de gyáva azért nem.
Én kérem becsülettel állnék a szankció meg Rowlcopter elé, már ha bekövetkezhetne a lehetetlen eset, hogy vesztek. Rá is applikálom a kasztot Conandil pontjaira. A páncélját most elhagyja, de legalább vele van az Erő. Meg egy elég táp fénykard. Úgy érzem, ez gyors győzelem lesz. Becsukom a könyvet, és felcsapom a kockaláda fedelét, hogy kiválasszam a győzelmemre vezető drágaságokat.
-Na mutasd, mit tudsz, angyalbögyörő. Tanítványomként hagytalak ott, és most én vagyok a mester.

Kon Bardilon az Erőre bízza érzékeit, ahogy a csillámtrikós űrmongol felé közelít. Kezében kéken felfénylik az emberibb időre való fegyver, pedig még orkok sincsenek a közelben. A fénypenge hanyagul hárítja az első fézersugarat, és mielőtt jöhetne is a következő, a valinoran lovag kilép és lesújt.

-Mondjam egyáltalán a sebzést, vagy beletörődsz a sorsodba már most?
Csak szívózok vele, akkorát azért én se ütök, hogy egy csapással lehenteljem Paki harcimacáját. Valószínűleg. Hacsak nem annyira sebzésre súlyozta megint, hogy életpontra ne jusson. De ha annyival számolok is, mint a sajátom, még mindig kishíján a felét lecsapja.
Csak két ilyen körig szeressenek még a kis drágáim, és még azt is elnézem nekik, ha egy egész játékra cserben hagynak utána.

Miközben várom a dobást, elgondolkozok rajta, hogy fura lesz-e ez az egész, ha vége a játéknak. Elsőre érdekes ötletnek tűnt ez a vetkőzősdi, de valószínű inkább meg fog változtatni egy csomó mindent hosszú távon. Főleg, ha én nyerek, bár ahogy figyelem a kocka mozgását, ez nem valószínű, mert látom, hogy nagy szám lesz. Vagy inkább érzem... vagy csak simán falra festettem az ördögöt.
- Azért csak sebezz!- elhúzom a szám, a hápém hatvan százaléka elszállt, ami valószínű azt jelenti, hogy az a lézerizé égetett egy szép nagy vágást Ajanra oldalába. Szerencsére felvettem az enraged fókuszt, szóval most plusz tizenöt százalék sebzésem van közelharcban, de ha valami buzi passzív védelmet vagy visszatámadást felvett, akkor kinyír. Mondjuk nem hiszem, ha ilyen sebzése van, meg kivédi a lövéseket, csak nincs már jó közelharci védelme.
- Akkor a hármas kombót választom... szóval hasbatérdelés, és ha talál, akkor a fele sebzést megkapod fejbekönyöklésként még, a negyedét, ha van sisakod. És akkor még tudok dobni disarmra.- elkéne vennem tőle azt a fényizét, akkor gondolom simán nyernék, nekem az tűnik a legvépébbnek a karakterében.
Szóval dobok, éééés... Ajanra kikerüli a csaj kék lézerizéjét, hasbatérdeli, és ha nem is critical, de ahhoz elég, hogy összerogyjon, és még a fele a tarkóra is nagy legyen. A disarmra mondjuk csupa hatost dobtam, de így is lent van a földön, szóval ha most missel, akkor tudom használni a faser finishert fix hatvan sebzéssel. Vigyorgok is szélesen, miközben irkálom és számolgatom a védelmi bónuszaim, amik remélhetőleg megvédenek a a visszatámadástól.
- Na, asszem ez még nincs lefutva.- szélesen vigyorgok, úgy várom Morci következő lépését. Nem is érdekel már igazán, hogy nyerek vagy győzök, már így is elmondhatom magamról, amit eddig senki más: földre vittem Condomilt. Aidan asszem megsebezte egyszer, azon kívül nagyon hozzáérni sem tudtunk eddig.

A kérdés persze költői volt, komoly dolog a játék, nem linkeskedünk ilyennel. Mire Nilcsi a válasza végére ér, a kockák már megálltak, és számolom az eredményeket. Még akkor is kidobjuk a sebzést kérem, ha még úgy is biztos frag lenne, ha minden kocka maximum egyest gurul, és néhány még egy amúgy lehetetlen nullást is. Ha más nem, gyönyörködni kell a trancsipancsiban, hogy nagyobb minuszba vertük a felebarátunkat, mint amennyi maximum hápéval kezdte.
Ami azért nem a helyzet most, de megmondtam én, hogy rendesen odabasztam köszönésképp. Ezek a gyönyörű számok is tanusítják, meg lehet nézni.
-Asziszed!? Aszt honnan veszed, hogy te tudsz ilyeneket? Te Kapisztránból vagy, te Kapisztrán.
Nem a szabályosságát kérdőjelezem ilyen háborgással kérem, ez igazából elismerés a részemről. Ha tényleg előtalálta, felfogta, és megfelelően alkalmazni tudja ezeket a technikás kombózásokat, bőven megérdemli, hogy azt higyje, van esélye ellenem. Mielőtt végül elfenekelem a saját kezével.

A klingon válláról olyan cafatokban lóg a ruha, mint Shatnerről egy enyhébb pofon után, ahogy a Jedilovag a fézert tartó kar alatt átbukva végigszántja az ellen torzóját a fotonpengével, és továbbkanyarodik vele a vese irányába. Ha nem tért volna ki a vágás közben, az egykori köztársaság harcosa ezzel ketté is vághatta volna ellenfelét, de így is csontozatig felhasítja egy ferde félkörben.
Mondjuk ha nem tért volna ki a vágás közben, talán nem is szaladt volna bele a gyomrát célzó térdbe, amit a tarkójára visszahulló könyök követ, újrahasznosítva a kart, ami alatt átbukott.

Oké, ez csúnya volt. Mittomén, elismerően görnyedek akkor? Valami olyasmi. Ki vagy, és mit csináltál az igazi Pisztránggal? Na nézzük, mit tehetünk az ügyben.
Ha nem vagyok ilyen geci lovagias, és maradok a vulcannál, egy, lehet tényleg kettévágtam volna az erőbónusszal, kettő, most csak el kéne érnem innen egy nerve pinch-el, és eszméletlenül feküdne egy kupacban a kegyelemdöfést várva. Most legfeljebb meg tudom győzni, hogy másnál lévő robotokat keres az enyéim helyett.
Na mit tudok viszont? Na mit!
-És azt hiszed, innen csak megfordulva tarkón lőssz? Kéne hozzá fegyver is- vigyorgok most én diadalmasan, készülve a bosszúm megdobására. Érzem, hogy velem van a Kocka.
-Innen le tudom vágni a karod, és még a vendégek is csak vállat vonnának rá, ha egy kocsmában lennénk.
Azt nem emlegetem, hogy utána viszont helyzeti előnyből indul, ha még van mivel, ha figyel a maga dolgára, úgyis tudja anélkül is. De nézzük!
Sikerre... tizenhét!
-A noldák üdvözletüket küldik, angyalbögyörő!
Sebzés! Három... Belétek is.
-Ez így keresztülvág a kézfejeden és viszi magával a fézert, mert nincs mivel fogni. Hüvelykujjad még van, ha elismerésed akarod kimutatni, vagy kell valami cumi gyanánt, hogy összegömbölyödhess ijedt csecsemővé.
De ha a fölényeskedésem nem elég a figyelmed elterelésére, én meg szinte teljesen nyitott vagyok a következő körömig, vagy ha ezt kihasználni nem akarod, a másik, ép kezeddel felveheted a fegyvered is. Faszom.

Szélesen elvigyorodok, mert ritka az, amikor az elmém ereje ennyire tisztán érvényesül. Jó, sokáig készültem, sokáig nézegettem az advanced résznél, hogy mit mivel érdemes összekombózni, de azért mégis számít: mégis a karakterem legyőzi az övét éppen egy bonyolult elmejátékban. Persze, kell hozzá egy csomó szerencse is, de na.
A mosolyom lekonyul kissé, ahogy meglátom, hogy mit dobott: ez most komoly? De tényleg? Hogy a Merlinbe van ennek ekkora mázlija? Két ilyen találat egymás után akkora kamu, hogy biztos vagyok benne, hogy megbűvölt kockákkal játszik. Ez lehet a titok nyitja. Azt hiszem, hogy valamelyik könyvben én is láttam a megfelelő bűbájt még másodikban, amikor még magamtól jártam könyvtárba.
- Nemár, ez a szar külön rádobás nélkül tud csonkolni? Mekkora geciség ez már!- fújtatva levonom a hápét, ami négy híján teljesen lenulláz, meg akkor leírom még azt is, hogy permanens sérülés a jobb kézfejen, és rögtön dobok is willpower tesztet... na, az legalább megvan... hú, de megvan... HÚ DE MEGVAN! Elvigyorodok.
Csendben számolgatni, pontozgatni kezdek, megnézem háromszor is, hogy nem-e hülyeség, de úgy tűnik, hogy jól számoltam: elkaptam. Végre elkaptam, és most még a tét is fun. Conandil, te fattyú, milyen régen várom már a halálod, te szemét. Vigyorogva nézek Morcira, amikor befejezem a számításaim.
- Szóval... mivel a hápém öt százalék alatt van, és megdobtam a fájdalomtűrés teszt dupláját, most dobhatok klingon harciőrjöngésra százassal, és annyi százalékkal nő a sebzésem, ahányat dobok. Hm... nyolcvanegy. Akkor most támadok, és mivel rage módban vagyok, ha találok nyitva vannak a finisherek is... ajjaj, gondolom tizenkilenccel talált, ugye Morci? Szóval ez így összesen harmincöt sebzés... picsába ezekkel a kockákkal. Gondolom még van hápéd... na, a húsz hápés headbutt finisher lehet kinyírna, de menjünk biztosra... a throat bite finisherért megyek. Az most öt sebzés, és a következő körödben még húsz bleed damage, miután cselekedtél. Van még hápéd?- remélem, hogy kinyírtam, bár az ötdéhússzal meg a nyolcvanegy százalék bónusszal a harmincöt sebzés elég gyalázatosan szar. Mondjuk tuti nem volt már hatvannál több hápéja, de paráztam tőle, hogy a headbutt nem ölné meg instant, és bemákolna két hápéval. Amit én csináltam most, kinda.
- Na, Morci? Kapsz amúgy három levonást a támadó dobásra, aztán ha támadtál, akkor gondolom kivérzel, de ha ki tudsz nyírni, akkor kihoztuk döntetlenre. Akkor amúgy mindketten vetkőzünk.- most, hogy itt a győzelem a küszöbön, belegondolok abba, hogy milyen nagyon fura lesz ez az egész. Lehet, hogy olyan fura lesz, mint az a tóparti dolog Aidannel. Vagy furább.

-Faszomra sírsz? A te fézered meg dezintegrálni tud pont így. Oké, itt kisebb különbség, de még mindig humánusabb vagyok, ez csak apmutál, a tiéddel klinikai halálból visszahozni se lehetne, ha kilőttek vele.
Ez most csak egy harcmeccs, de kampányban még lehetne ilyesmi utolsó utáni esélye karaktereknek, hogy elég gyors sürgősségi ellátással még visszahozható. Hacsaknem atomfelhőre robbantják a testyédet. Bár mondjuk pont mindegy, ha a szája akar rinyálni neki.
Inkább örülne a lehetőségeknek, amit kvázi ezüsttálcán kínálok neki épp, kibaszott kaviárral. Mert nem sok másik ilyenre számíthat tőlem.
Most realizálom, ahogy fölényeskedve fejtegeti a dolgait, milyen erdőbe is szaladtam be nyitott szájjal. Most vagy a kaszt lett nagyon OP, vagy csoda történt, és Kapisztrán alkotott valami kifejezetten életképeset, de ez egyre inkább úgy néz ki, hogy nem fogom túlélni.
-Pont nekem ne lenne? Conandilról beszélünk, angyalbögyörő.
Ja. Hat. Pontosabban így már csak egy, aztán egy kör múlva tizenkilenc overkill. De engem nem törsz meg, mennyibe, hogy az utolsó körömben még búcsúzóul felülmúlom? Mennyibe!?
Elkalandozó figyelemmel nyúlok a kockáimért. Túl egyértelműnek vettem a győzelmet - Paki korábbi mutatványait figyelembe véve nem csoda mondjuk - és tessék, arra dobok, hogy őt is magammal viszem-e a sírba. Viccnek jó volt ez a tét, azokkal együtt, hogy úgyse nekem kell elszenvednem, meg hogy Roló így is egész nyáron egy szál gatyában flangál a nap legnagyobb részében, nem lesz nagy különbség.
Faszt nem. Egyre inkább úgy érzem, ez nagyon bizarr élmény lesz, és elbizonytalanodtam abban is, meglesz-e még a nagy képem önbizalma meztelenül. Valahogy nem vagyok biztos benne.
Pofa be, Walsh, rád várunk! Összeszedem magam, és dobok. Minusz három módosítóval.

Kon Bardilonnak épp van ideje ráfogni az inaktív kardmarkolatra, ahogy újra levegőhöz jut, máris egy újabb könyék érkezik csontosan a bordái közé, majdnem ismét kiütve a tüdejéből minden levegőt. És egyből utána érzi is, ahogy egy kéz a tarkóján belemarkol az aranyló hajzuhatagba, hátra és fel rántva. A klingon talpra rántja a valinoran lovagot, hátrafeszítve a fejét, hogy torkonharaphassa.
A fogak beleszántanak a nyaki ütőerekbe, de mielőtt a légcsövet is összeroppanthatnák, meglepetten engedik el. A klingon szemei kikerekednek, ahogy a fénykard markolatából kéken izzó fotonok pengéje tör elő, áthatolva a bordáin a bal melle alatt, és távozva a jobb lapockáján keresztül. A Jedilovag keze lazul a fegyveren, és a klingon élettelen teste a földrehull, ahogy a penge újból semmivé foszlik. Majd ő is összerogy a vérveszteség alatt.
A cantina vendégei megvonják a vállaikat, és visszafordulnak az italaikhoz. Hétfők.

Ezek kérem a lehető legmuglibb kockáim, de most valahogy nagyon úgy érzem, hogy saját akaratuk és véleményük van. "Kitartunk melletted, Walsh, de gecire rádférne, hogy visszavegyél a képedből."
-Mert túl egyszerű lett volna cifrázás nélkül ütni vissza, mi?- vigyorgok Pakisztránra. Ha nem akar még mutatványozni is a győzelme mellé, nem adta volna a kezembe ezt a visszagyilkolási lehetőséget. Igen, kurva sokat számít, hogy ő se élte túl, még akkor is, ha én se. Igazából kifejezetten noldás véget ért Conandil - illetve Kon Bardilon, ha pontosak akarunk lenni.
-Na mennyivel múltam felül azt a minusz tizenkilencet, amennyivel én végeztem?
Miaz? A rákba ne használná ki a pofám meg egóm az utolsó pillanatokat is a fölényeskedésre, mielőtt valószínűleg hirtelen elillan nyomtalanul.

Kicsit elhúzom a szám, de a döntetlen sem rossz. Soha nem győztem még le Morcit ebben a hülye játékban, és hát úgysem az számít igazán, hanem az, hogy rávettem erre a baromságra. Nem is fűzök már hozzá semmit igazán a játékhoz, csak kicsit kivörösödök: lehet, hogy mégis rossz ötlet volt ez az egész. Kicsit beharapom a szám belsejét, miközben felállok.
- Nem voltam teljesen biztos benne, hogy kinyuvadsz, ha a kisebb azonnali sebzésre megyek rá.- megvonom kicsit a vállam, azután egy határozott mozdulattal letolom az alsógatyám, és ledobom magam a székbe. Pár másodpercig eltart, mire a karfára kényszerítem a kezem- úgy tűnik, hogy kicsit én is szégyellős vagyok. - Azért ez még döntetlen, úgyhogy kezdhetsz vetkőzni.
Gőzöm nincs, hogy akarom-e látni ruha nélkül egyáltalán, de baromság lenne lemondani valamikor, amit elnyertem. Végül is, ez jár nekem, mert legyőztem őt. Vagy ledöntetleneztem, de az meg majdnem ugyanaz. Úgyis kíváncsi vagyok pár részletre, bár azt nem mondanám, hogy beindít a lehetőség. Belegondolva, talán Morci az a három haveromból, akit a legkevésbé dugnék meg.
- Amúgy ha akarod, megfoghatod.- elvigyorodok, nem gondolom annyira komolyan az ajánlatot, de látni akarom zavarba hozva őt. Akkora arca szokott lenni, nem tudom, hogy mire, úgyhogy vicces lenne, ha most elpirulna vagy ilyesmi. Azért ciki lenne, ha Édi és Sill erre jönnének vissza.

16+
A biztonság kedvéért

-Tehát úgy döntöttél, inkább te is kibeleződsz szolidaritásból. Zseniális hadvezér lennél, hallod.
Közben még mindig próbálok napirendre térni a még mindig vereségem felett, és tüzetesen fürkészem a karakterlapom, hogy mivel lehet ezt a jövőben orvosolni, nehogy megismétlődjön. Egy egyértelmű buktató volt a páncél hiánya, sokat számított volna, ha van.
Már épp vissza is vágnék, hogy faszom a lovagiasságába, most így, hogy vetkőzésről van szó, milyen készséggel átadja a hölgynek az elsőbbséget, de szerencsére mielőtt még hangot adok ennek, felnézek azért a lapból.
A kis tróger már pucéran ülve próbál úgy tenni, mint ha őt nem zavarná a helyzete. Mondjuk könnyű dolga volt az egy szál homokos fecskével, amiben napi szinten flangál itt a napokban, miközben mások rendesen fel is öltöznek.
-Faszom...- Kap azért egy fogaim közt morgott előzetest a mondatból, még ha a többi része hatályát is vesztette közben.
Nem ismertem magam ilyen szégyellősnek, de hátat kell fordítanom Pakinak még ahhoz is, hogy a dresszt levegyem, ami alatt egyébként ma korábbról az a fürdőruhám van, amiben akárhányszor láttak már a többiek is, amikor strandoltunk. De most, így, még ez is elég kellemetlen.
A ruhát ingerülten hajítom a táskámból kiemelt ruhaállvány tetejére, és innentől vissza is ülök inkább a székemre. Nem fogok még műsort is csinálni az így is kínos procedúrából.
"Egész véletlenül" kapisztránnak oldallal és kicsit még attól elfele fordulva ülök le, és gubbaszkodva, hunyászkodva, összegörnyedve veszem le a fürdőruhát is. Ha már valamit, inkább a gerinccsigolyáimat nézze közben.
-Szeretnéd, mi? Ha ez volt a nagy terved arra, hogy valaha lány hozzáérjen, hát rábasztál.
Ezért még kapni fog. Mondjuk éppenséggel segített is vele, hogy hozzá tudom vágni ezt a tehetetlen kínosság helyett. A Walsh Verbális Berzerk egy kényelmesebb ismerős máris. Szóval így akarsz játszani? Na várj, még előbb összeszedek hozzá további bátorságot, azért még mindig kényelmetlen a helyzet.
Eleinte még esetlenül, fölállok a székből, és amint elég magabiztos vagyok hozzá, szembefordulok Kapisztránnal, és egy egész kecsesre sikerülő mozdulattal széttárva a karjaimat kinyújtózok.
-Nesze, baszod, gyönyörködj. Ennél tökéletesebb nőt úgyse látsz életedben.
Nem a végtelenségig azért, úgyhogy úgy égesd ezt a kis halandó elméd retinájába. Meg se tudj szabadulni tőle. A koponyádat akard kivakarni kínodban, ahogy kísért a tökéletesség képe, amihez jelentéktelen pondró kis lényed fel nem érhet.
Innen a termetem és egóm magaslatáról én is sandítok azért egy pillantást Pisztrángra, aztán visszaülök diszkrétebb formába a székembe.
Azt hiszem, van egy díjazottunk a legfurább nap címre. Bár hangoztatni nem fogom.