Marie Anne Marlowe

V i n c e n t V a n G o g h

   M a r i e, A n n i e, M a m

   
  t i z e n h é t

   
   f é l v é r

   
   D u m b l e d o r e

   
   m e t a m o r f m á g i a

   
   H u g r a b u g

   
   C h l o e N o r g a a r d

   
   k e r e s e t t + s a j á t

• • Édesapa - mugli - szobrász
• • Édesanya - félvér - metamorfmágus - Bizarr Találmányok Szabadalmi Hivatala
• • Fiútestvér - 20 éves - félvér - auror képzés

• • A családom minden tagja Dumbledore szimpatizánsai, követői közé tartozik, még az édesapám is, aki egy egyszerű mugli volt egészen addig, míg meg nem ismerte az anyámat, ugyanis neki köszönhetően ismerte meg a varázsvilágot.

Pozitív tulajdonságok
• • kreativitás
• • segítőkészség
• • lojalitás
• • szavahihetőség
• • barátságos
• • jó kézügyesség
• • jó memória
• • művelt
• • pörgős
• • meggyőző

Negatív tulajdonságok
• • hiszékeny
• • szégyenlős
• • gyerekes
• • szétszórt
• • figyelmetlen
• • önkritikus
• • túl sokat beszél
• • őszinte
• • lusta
• • meggondolatlan

Szeretem
• • rajzolni és festeni
• • sajt, sajt és sajt
• • nevetni
• • sós karamella
• • The Beatles
• • mezitlábaskodni
• • a nyarat
• • a telet
• • csillagokat bámulni
• • kimutatni az egyéniségemet
• • marcipán
• • hó
• • gofri és palacsinta
• • kispárnák és óriás plüssök
• • Vincent Van Gogh
• • karácsonyi égősorok minden mennyiségben karácsonytól függetlenül
• • kártyajátékok, bár gyakran én veszítek
• • színház
• • eper
• • cicák

Nem szeretem
• • szürkeség
• • látszatbarátság
• • műveletlenség
• • kókusz
• • vanília illatú szappan, tusfürdő, testápoló...
• • hétfők
• • nátha
• • ha nem tudok elaludni
• • ha valaki úgy kritizálja a képeimet, hogy ő valójában nem is ért hozzá
• • pókok
• • amikor beszólnak a külsőm miatt
• • sárga szín, a sors iróniája, hogy pont ez a házam színe
• • epres csoki
• • mogyorókrém
• • borult égbolt
• • gyűrött ruhák

Még egy vonal és kész is, egy újabb füzetem telt meg, s szerencse, hogy már korábban írtam a szüleimnek, hogy hamarosan szükségem lenne rá, így pár nappal ezelőtt meg is érkezett a kívánt rajzfüzet. De nem szaladok ennyire előre, hiszen ez is csak most telt be, s ilyenkor szeretem nyugodtan, egy nagy bögre forrócsoki mellett átlapozni, hogy lássam, merre is haladtam az elmúlt időben, s azért is, mert ez olyan mint egy időutazás, egy fotóalbum, visszatekintés a múltba. S éppen ezért is bújok bele a szőrös mamuszomba, hogy észrevétlenül átkaratézzam magam a konyhába a pöttyös bögrémmel. Na nem mintha bárki is figyelné, hogy ki jár-kel a konyhába, de sokkal izgisebb úgy odajutni, hogy azon vagy, hogy megpróbálsz észrevétlen maradni.
Nem kell sok idő, hogy elkészítsem a szokásos karamellás forrócsokimat. Óvatosan topogok vissza, nehogy kilötyögjön, s boldogan érkezem meg először a klubhelyiségbe, majd a hálókörletünkbe, azon belül pedig a mi szobánkba. Lerakom az ágyam mellé a földre a teli bögrét, s mellé dobom a párnámat, amire rá is ülök kezemben a füzettel. Egy korty a forró italból, és már nyitom is ki. Ezt a füzetet augusztusban kezdtem, tele van rajzokkal  az otthonomról és a családomról. Ő itt az apukám munka közben, az ő családjában nagyon sok a művész, így kicsit szomorú volt, mikor kiderült, hogy a bátyámnak nincs tehetsége semmi ilyenhez, de szerencsére jöttem ugye én, én meg aztán "falom" a lapokat, a ceruzákat meg a festéket ha megszáll az ihlet. Ja amúgy ő szobrász és otthon van a műhelye ahol dolgozik, azért van róla több képem is, meg ezért vannak szobortervek is a rajzaim között, mert ha valamelyik tetszik neki, akkor tök szívesen megcsinálja.
A nő cicafülekkel vagy elefántormánnyal az anyukám, tőle örököltem a metamorfmágus képességemet és mondta, hogy mennyire örül neki, mert így majd megtaníthatja nekem az összes csínját bínját a dolognak. Az mondjuk nem nagyon tetszik neki, hogy mennyire élvezem cserélgetni a hajszínemet és nyáron rám is szólt, hogy ha a mugli barátaimmal találkozok, akkor maradjon mindig egy azon színű, esetleg nyár végén cserélhetek, hogy "újra festettük". Szóval igen, az utcán a nyár nagy részében rózsaszín hajjal járkáltam, ami így is eléggé megbotránkoztató volt pár embernek, csak azt nem értem, hogy miért, hiszen a kedvükért még egy szolidabb árnyalatot is választottam. A barátaim szülei meg lerendezték a dolgot annyival, hogy mindig is fura voltam, biztos ez a mánia a bentlakásos suliban, ahova járok. Háhá, ha ők tudnák, mennyi minden van itt! Egyébként az anyukámnak nagyon menő munkája van, új tárgyakat kell megvizsgálnia, hogy azok szabadalmaztathatók-e a varázsvilágban vagy sem és néha elég bizarr találmányokat sodor elé a munkája, ő mégis szereti. Azt hiszem én is élvezném, tuti jó móka, bár lehet, hogy ezt csak én gondolom így.
A komoly srác, akiről nincs olyan sok képem, a bátyám. Ő máshogy látja a dolgokat mint én, túlságosan is realista volt amióta csak ismerem és mindig jó tanuló volt. Azért anya mutatványai őt is megnevettetik a mai napig és nekem is sikerül néha mosolyt csalnom az arcára, mert imádom őt mosolyogni látni. Ő a legnagyobb kritikusom, az ő véleménye milliószor többet ért számomra már az első rajzaimtól kezdve, mint bárki másé. Azonban mióta végzett a Roxfortban, kevesebbet találkozunk, sokkal kevesebbet és hiányzik nekem, mert ő mindig tudta, mit kell mondani, ha valami nyomta a lelkemet, levélben pedig nem ugyanolyan elmondani neki, hogy mi is van velem mostanában.
Van még rengeteg tájkép vagy éppen állatos rajz, kézrajzok és csendéletek és... És ott van két kép Róla, a srácról, akinek olyan szimmetrikus az arca, hogy az felérhetne egy isteni csodával. A srácról, akit csak titokban rajzoltam le mindkét alkalommal, s igyekeztem, hogy ne vegye észre, amit csinálok, mert talán kinevetne vagy épp hülyének nézne, hiszen ő tök menő én meg a fura csaj vagyok a legtöbbek szemében. Mégis mit várhatnék tőle? Semmit, ezt tudom nagyon jól, s a képei is ezért nem a füzet elején vagy végén vannak, hogy kisebb eséllyel lássa meg őket bárki más.
- Oh szia, mi a helyzet? Jól vagy? - csukom is össze gyorsan a füzetet, mikor megérkezik az egyik szobatársam Doris. Sosem voltunk távolságtartóak egymással, csak nem volt időnk megismerni egymást, de mivel szobatársak vagyunk, így hát azért többször is szoktunk beszélgetni.