Drága anyu!

Nagyon hiányzol már, remélem hamarosan otthon lehetek. Itt sem rossz, de a házban a családdal, Castorral mégiscsak jobb. A hollós klubhelyiség meg a hálószoba otthonos, meg minden, de nem az igazi. Olyan nagy minden, meg hangos. A nyugalom itthon még annyira sem ismert fogalom, mint otthon. Pedig azt hittem, az iskola csendesebb lesz, mint a ház… Tévedtem.
Igazából azért írok, hogy ha Minnie néni levele elér hozzád, ne legyél nagyon dühös. Én esküszöm, hogy nem direkt volt, muszáj volt becsuknom a szemem a fejem miatt. Nem az én hibám, hogy az a nagyobbik srác megbotlott a lábamban, és a kőkörnek esett. Én csak pihentem. Remélem elhiszed, és megbocsátasz, mert tényleg nagyon sajnálom és tényleg nem is az én hibám, csak ezt Minnie néni más szemszögből látta, és azt hiszi, hogy én belerúgtam abba a fiúba. Közben csak egy véletlen egybeesés volt az egész.
Ti egyébként hogy vagytok? Már elképesztően rég hallottam rólatok. Apa, te, Castor, Moira, Yeva, Yves, Jackie? (Még mindig nagyon sokan vagyunk.

Szeretlek,
Will

Ui.: A kis papírvirágot bűbájtanon hajtogattuk. Boldog nőnapot utólag is.

Drága kisfiam!

Te is nagyon hiányzol nekem, a nap minden egyes percében ugyanúgy, ahogy a testvéreid is. Nálam jobban senki sem örvendhet annak, hogy otthonosnak érzed a Roxfortot. A hollóhátas klubhelység tényleg nagyon szép, néhányszor én is belopóztam oda apád oldalán, amikor még némi virgoncságot is megengedtek mára már görcsös ízületeim.
Az azonban aggaszt kissé, hogy Castort is ennyire hiányolod, hisz mindenki tudja, hogy kifejezetten nem állhatjátok egymást. Mi a baj, kis drágaságom?

Minnie nénikéd levele megelőzte a tiédet és nem tagadom, hogy kissé mérges voltam cikornyás sorait olvasva, de a levelem mibenléte is tükrözi, hogy nem haragszom rád. Minnie néni kifjezetten arre kért, hogy rivallót küldjek, de te is tudod, hogy sosem szerettem piros papírra írni. Inkább annak örülök, hogy neked nem esett komolyabb bajod.
Ami a fejeddel történik... arról beszéltem apáddal. Tarts ki kincsem, ígérem neked, meg fogjuk oldani! Addig is írok Clivenek és Minervának, hogy figyeljenek jobban oda rád, ha bármi bajod van, erősebb a fejfájásod, hányingered lesz, elájusz vagy hasonlók, kérlek ne tarts magadba, mondd el nekik, mert ők tudnak segíteni neked... legalábbis átmenetileg, amíg mi oda nem érünk.

Mindenki jól van, értük ne aggódj egy percig sem, ez az én feladatom. Te vigyázz magadra, tanulj ügyesen, hogy büszkék lehessünk rád, ahogy eddig!
Na nézzünk csak oda, anyádnak megint megeredt a nyelve. Abba is hagyom gyorsan az írást, mert ha nem, olvashatod egész álló nap, s Dumbledore még a végén megtiltja, hogy további leveleket küldjek neked.

Össze-vissza csókol s ölel,
féltő anyád

U.I. Oh, majdnem elfelejtettem. A levél mellé küldtem neked egy kis lélekerősítőt is. Nem! Nem alkohol, ne is gondolj rá, William, ahhoz még túl fiatal vagy. De talán a kedvenc kakaós csigáidnak is tudsz örülni még...

Drága anyu!

Nagyon szépen köszönöm a kakaós csigát. Biztosíthatlak, hogy már el is fogyott, annyira finom volt. (Adtam Clive-nek is belőle pár darabot…)
Nyugodtan megnyugodhatsz, mert nincs semmi baj, csak kicsit kellemetlen, hogy három rokonom is a suliban van, és ebből kettő ráadásul tanár, és kifejezetten sokat figyelnek rám. Tudok vigyázni magamra, nem kell a testőrgárda. Főleg, ha az egyik testőr Clive!
A fejem miatt pedig ne aggódj. Már megszoktam ennyi év alatt, hogy mindig fáj, és már nem is olyan elviselhetetlen, mint régen volt. Sőt, ha nem fájna, az már nem is én lennék. Persze értékelem, hogy segítetek, és nagyon köszönöm is, meg tudom, hogy ez mind azért van, mert szerettek, de megtaláltam a módját, hogy csillapítsam a fájdalmat. Elég csak kimennem a tópartra, becsuknom a szemem és kiüríteni az elmém. Az hatásos mindig. Szóval lényegében ura vagyok a helyzetnek, nem kell ide Clive… Meg Minnie néni sem. Mindent félreért, ahogyan a balesetet is. Nem akarom, hogy minden héten zargasson téged. Szerintem elég, ha azt csak én teszem.Meg, ha ő nem ért félre semmit, a piros pergamenre való írás gondolata sem merülhet fel senkiben, és akkor nem idegeskedned miattam. Mert én tényleg nem akarok ám rosszat senkinek sem…
Nem hiszem, hogy az igazgató úr ilyen radikális lenne. Hol tanultam ezt a szót? Amúgy szeretem a leveleidet olvasni. Sokkal jobb, mint Clive felesleges aggodalmait hallani, vagy hasonlók.
Az pedig, hogy ne aggódjak, némiképpen lehetetlen, mert túl sok emberrel álmodtam az utóbbi időben. Nem akarom, hogy a következő valamelyik szerettem legyen.

Cuppanós puszi,
Will

Drága kincsem!

Megesik, hogy az embernek néha kissé terhére vannak az őrangyalai, de egyikük sem haszontalan, főleg, hogy az én szememet és fülemet viselik, így kérlek legyél kissé jobb véleménnyel a bátyádról és a nénikédről. Ha túlzásba vinnék az aggódást, biztosíthatlak, hogy azt csakis az én unszolásom válthatta ki belőlük. Aggódom fiam, mert egy anyának ez a dolga!
A fejfájásodra küldök neked egy kis gyógynövényes koktélt, remélem levelem mellett ez is megérkezik hozzád. Sajnos, kicsikém, nem mindig terem az ember mellett egy tó, de tapasztalatom szerint a testvérekről ez nem mondható el, hála az égnek. Kicsit könnyebben mobilizálhatóak, mint az állóvizek. Elküldöm a bátyádnak a bájital receptjét, amennyiben beválik neked. Kérlek, ne lökd el magadtól Clive-t, csak segíteni akar! Azért örülök, hogy neki is jutott egy kis kakaós csiga.
Ne félj az álmaidtól, gyermekem! Az álmok nem bántanak, akárkiről is szóljanak. Ezek figyelmeztetések vagy csupán a félelmeid megtestesülései, ne tarts tőlük, fordítsd az előnyödre az általuk nyújtott tudást. És tudod mit, drágám? Írd le őket! Küldök egy naplót is neked. Ha leírod, talán jobban kitisztul a zűrzavar és meg tudod érteni mit miért látsz. Mert mindennek oka van, drága kicsi Will-em!
Hamarosan találkozunk!

Csókol s ölel,
szerető anyád

Anyu!

Értékelem az igyekezetet, de ez így nem jó. Nagyon nem tetszik, hogy akárhányszor végigsétálok a folyosón, Minnie néni vagy Clive aggódó arcába ütközöm. Ez nem segít. Legalább ha ennyire segíteni akarnak, akkor ne a szemeim előtt tegyék. minnie néni szerintem mindig azt hiszi, hogy rosszban sántikálok, pedig én esküszöm, hogy nem akarok semmilyen szabályt sem megszegni. Te is tudod, hogy Yves után én vagyok a legártalmatlanabb a családban...
Köszönöm a naplót, már került is bele egy álom, de még nem látom, hogy tisztulna a kép. Minden olyan zavaros és rossz érzést keltő, de még olvasgatom, amit írtam. Remélem, hatásos lesz ez a technika, és akkor talán nem kell állóvizeket mozgatni. (Pedig én ezt is szíves örömest megtanulom ám.)
Egyébként, képzeld csak! Múlt héten sikerült elérnem, hogy a korom ellenére találkozhassak néhanapján a jóslástantanárral, de szerintem nem is igazi látó. Olyan megjátszottnak tűnik az egész, de még szeretnék vele beszélni, hátha tud segíteni, amíg apa... Amíg kevesebb lehetőségem van. Bár ezt erősen kétlem.

Vigyázz magadra!
Will