|
Oldalköltözés
Kedves Mindenki! Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : ) b & caelor & effy
|
Friss posztok | Alastor Moody
Szomb. 25 Dec. - 10:27 Alecto Carrow
Vas. 5 Dec. - 0:12 Practise makes perfect... really? Alex R. Emerson
Szer. 21 Júl. - 14:54 Lucius Malfoy
Pént. 9 Júl. - 1:06 Vendég
Csüt. 8 Júl. - 9:43 Lucius A. Malfoy
Szer. 7 Júl. - 16:18 Yves McGonagall
Szer. 30 Jún. - 3:38 Martin Nott
Kedd 29 Jún. - 2:33 Anathema Avery
Kedd 29 Jún. - 0:34 |
Erre kószálók Nincs Jelenleg 663 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 663 vendég A legtöbb felhasználó ( 669 fő) Hétf. 25 Nov. - 6:23-kor volt itt. |
|
|
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Inaktív Ki már nem játékos ▽ Reagok : 0
▽ Avatar : Charlie Rowe
| » » Csüt. 15 Márc. - 22:42 | | Frederick Longbottom Becenév: Fred, Freddy Kor: 16 év Származás: aranyvér Lojalitás: semleges Képesség: Anélkül is tökéletes vagyok... Csoport: Mardekár Play by: Colin Ford Karakter típus: kicsit mind ja perämies on murhaaja
Elviselhetetlen, idegtépő jókedv. Már-már bántó a fülnek a hangos kacaj, mely apám száját sebesen hagyja el, s szökken köpkövön, szekrényen, dobhártyán, s mind felsérti amily gyorsan lehet. Régen szerettem, de igazán a hangjait - a ritmusos dübörgést az asztalon, a combomon, az arcomon -, de változnak az idők. Túl sok benne az életkedv, túl fiatalnak hiszi magát, és ezt túlontúl sokszor demonstrálja előttem is. Szeretem, nincs azzal semmi baj, de kifejezetten idegesítő olykor...
hän pakenee
Botladozó léptek, elakadt lélegzet, harsány kacagás, halk sírdogálás. Vissza sosem szól, nem elég bátor. Ha visszaszól, nem üt. Ő maga a megtestesült lúzerség, ő az én testvérem, bár mért kellene így hívnom? Hisz menekül előlem, ahogy lábai bírják, de azok nem bírják sehogy. Összegabalyodnak, elvágódik, és ott van, ahol lennie kell: a porban... De igazából titkon ő a kedvencem. Teljes szívemből szeretem, és csak azért vagyok vele olyan, amilyen, mert féltékeny vagyok. De ezt neki sohasem vallanám be!
eikä rauhaa saa
Gondokkal teli, szerető nő. Az anyám, ki jobban aggódik a kelleténél. Heti háromszor kapok tőle levelet, hogy minden rendben van-e, de emellett mindig mesél az otthoni dolgokról is. Mindig mesélt a napjairól, az álmakról. Mikor kicsi voltam, csak az ő történeteire tudtam elaludni, csak az ő karjaiban. Mikor beteg vagyok, ez még mindig így van… Szégyen? Nem hinném, inkább csak viszonzott ragaszkodás egy angyalhoz.
ehdoton merkki
Honnan kellene tudnom, hogy milyen vagyok? Olyan, amilyen, ezt minek fejtegetni? Minden ember másmilyennek lát egyébként is, szóval nem tudnék egy olyan átfogó bemutatkozást írni, amivel mindenki egyet értene. Ezért hát a mostani nem lesz átfogó, inkább csak a teljesség igénye nélkül idepakolok néhány tulajdonságot, igazából az sem biztos, hogy mind engem jellemez. Na, de kezdjük is. Azt hiszem, ilyenkor külsőt is kell jellemezni, szóval tessék: tökéletes! Elég ennyi? Szóval nem, kár. Akkor barna a hajam, kék a szemem, nagyjából százhetven centi körül lehetek. Általában lazán öltözködök, néha kapok csak magamra egy inget, a talárom azonban mindent elfed ugyebár. Kényelmes farmer, tornacsuka, mi kell még? Áh, igen, mindkét csuklómon van valami. A balon egy kötélszerű, szándékosan összegubancolt karkötő barna kiadásban, a jobbon meg igazából majdhogynem ugyan ez, csak sötétkékben, és lóg rajta egy horgony. Meg van két, láncra fűzött dögcédulám is, amit a nyakamban hordok, mert egyébként állati jól néz ki, és még illik is hozzám. Emellett az unalmas, fekete, zöld címeres talárt fel tudom dobni egy jelvénnyel is. Bizony, prefektus vagyok, amit igazándiból nem különösebben értek, mert ritkán tanulok, meg nem is fogadok szót mindig. Na, mindegy! Visszadobni nem fogom ezt a páratlan lehetőséget. Akkor, ha jól gondolom, most jön a belső, az igazi én, meg tudja a franc, hogy még mi. (Tudja a Frank!) Szóval, mint már említettem, nem erősségem a tanulás annyiban, hogy szerintem a tankönyveimet sem tudnám megkülönböztetni, de rendkívül könnyen tanulok, és ennek köszönhetően órán megragad az anyag nagy része. Kiemelkedően jó vagyok bájitaltanból és LLG-ből, ezekkel meg talán tudok is kezdeni valamit az életben. Rendkívül őszinte vagyok mindenkivel - tanárokkal, szülőkkel, diákokkal -, és majdhogynem bármikor, bármilyen körülmények közt kimondom, amit gondolok. Márpedig legtöbbször gondolok valamit az emberekről, és elég kritikus is tudok lenni, főleg, ha a testvéremről van szó. Határozott vagyok, nagyszájú, szeretem néha csesztetni az elsősöket, de csak szeretetből, meg ha én nem teszem, mások fogják, velem még jól járnak. Nem mellesleg a lányok köreiben elég népszerű vagyok, de tudom, hogy mit akarok, és nem szándékozom mindenkin végigmenni. Kezdjük ott, hogy fúj, másrészt, nem iszok annyit, hogy bárki is ágyba tudjon csábítani. Szóval összességében egy köznyelvi értelemben definiálhatatlan seggfej vagyok, gondolom én, aki kellően kivágja legtöbbeknél a biztosítékot, az igazgató mégis megajándékozta a bizalmával. Remélem többet senki nem akar tudni.
Algie bácsi, Algie bácsi! Mióta az eszemet tudom, ami úgy nagyjából három-négy éves korom óta tart, a bácsikámat és Enid nénit akartam magam mellett tudni. Kis koromban jobban kedveltem aput,,, mint most, de akkor is Algie bácsi volt a kedvencem. Ma pedig apám már különösen hidegen hagy. Némiképp már tele is van vele a hócipőm. Mindig a köpkő a téma, holott abból a gyerekek többsége kinő. Apám nem. Apám, és még bár zakkant alak. Anya mindig mondja, hogy legyünk vele türelemmel, hallgassuk végig a beszámolóit, de egy nyár nem elég, hogy az összes történetét ép ésszel kibírja egy NORMÁLIS ember. Ezért vagyok most is Algie bácsiéknál. Uvyan itt dolgozni kell, de legalább jó a társaság, és pénzt is kapok. Sosem árt néhány extra galleon. Valamiből a Roxfortban is meg kell élni, na meg persze a jövőm re is gondolnom kell. A jövő… Mondanám, hogy auror leszek, mimt Frank, mert legszívesebben az lennék, de az számomra kockázatos lenne. Rájönne, hogy igazából ő a példaképem - ahogyan az egy bátytól el is várható. Viszont nem akarom, hogy tudjon erről. Inkább leszek valami nagyobb fejes, mint ő, és azt az orra alá tudom dörgölni. Mondjuk, mehetnék a Miniszteri titkárságra. Az eszem megvan hozzá, de a Misztériumügy sem lehet rossz. Igen, azt hiszem, oda fogok menni! Látom is magam előtt… Az én munkám segíti majd a varázstársadalmat, de senki nem tudja majd, hogy én voltam, aki rálelt dolgokra… Meh, lehet nem is olyan jó ez. Talán hallgatnom kellene Slughornra, és bájitalmesternek kellene lennem. Állítása szerint megvan hozzá a tehetségem, és ezt már én is észrevettem. Meg hát, egyszer talán majd vissza is jöhetek mellé tanársegédnük, vagy nem is tudom. Most valaki foglalja a helyet, de egyszer talán bemondja az unalmast, és akkor majd átadja helyét egy arra érdemes újoncnak - nekem. - Járjanak azok a kezek, Fred! - hallom magam mellől Algie bácsi hangját, és mire feleszmélek, már az arcomról csorog lefelé a paradicsom leve. Na, ezt megérdemeltem. Már vagy öt perce fekhetek a két paradicsomágy közt.
A hozzászólást Fred Longbottom összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 30 Márc. - 11:22-kor. |
| | |
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Griffendél Ha vakmerõ vagy s hõsi lelkû ▽ Reagok : 47
▽ Avatar : Josephine Langford
| » » Pént. 30 Márc. - 6:46 | | Gratulálunk, elfogadva! Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk. Kedves Fred! Az első pillanattól kezdve kíváncsiak voltunk rád, és a caaládodra, és végre Te és Frank is megérkeztetek, most már teljes lesz a kép. Első körben remélem jól gondoltam, hogy a kis címek amiket a családodnál és a jellemednél adtál finn nyelven van. Lefordítottam őket (szerencsére a párom épp próbál finnül tanulni) és szerintem kB meg is értettem a lényeget... Szóval igazán ötletes. Különlegessé teszi az előtörténeted. Mardekáros srácként egy ilyen vidám és kissé ügyetlen családban.. Biztosan nem volt könnyű, vagyis inkább most nem lehet annyira könnyű, mert még fiatalabb korában az ember jobban tud alkalmazkodni. Azért persze a macsó mögött ott rejlik a kisgyermek is aki még mindig szerető anyja karjaiban keresi a menedéket, ami szerintem természetes dolog, és jó, hogy ilyen a kapcsolatotok egymással. Nem gondoltam volna amikor elkezdtem olvasni a jellemedet, hogy prefektus vagy, és hát ez egy igen felelősségteljes feladat, sok munkával járhat, de mivel te gyorsan tanulsz, nem kell órákat az asztal felett görnyedned így gondolom igen jól tudod végezni a feladatokat. Nagyszájúnak és túl őszintének lenni is veszélyes, és biztos vagyok benne hogy ebből lesz és volt is már problémád a jövőben, de hát ez csak izgalmasabbá varázsol mindent! Tetszett, ahogyan belefoglaltad ebbe a kis történetbe a karakter gondolatait, érzelmeit. Ebben a korban bizony már el kell gondolkodni a pálya választáson, de azon is, hogy vajon amit válasz majd, az valóban az a munka lesz-e a későbbiekben amit komolyan csinálni szeretne. Remélem nem fogod megbánni majd ezt a kis versengést a testvéreddel, vagy inkább nagyzolást részedről, és még sikerül esetleg dűlőre jutni egymással az évek során. Foglalók • Hírek • Kapcsolatkereső • Halálfaló lista • A Főnix Rendje listája |
| | |
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Inaktív Ki már nem játékos ▽ Reagok : 0
▽ Avatar : Johnny Depp
| » » Pént. 30 Márc. - 12:10 | | Üdv köztünk édes öcsém! Nagyon szeretlek, te ádáz kis rohadék! Édes hogy írhattam én ezt? Mikor voltál utoljára aranyos? Már a bölcsődben hozzám vágtad a csörgőd. Nem, olyan nem volt kérlek szépen, hogy sírtam volna miattad *zavartan heherész* Vagy arra gondolsz, amikor? A golymókom nyüszített, rémeket hallasz, a te nagy és okos, rettenthetetlen bátyád nem tud sírni, miket mondasz. Valójában szeretnél? Érdekesen mutatod, én pedig nagyon próbálok sokat morogni, utálkozni, harapni, nem elbotlani a lábadban, ha kirakod, de egész kedvelhető vagy Mardekáros kis rohadék létedre, Algie bácsi kedvenceként és még féltékeny is vagyok, hogy ilyen jóban vagy az ispével, mert tudod én is szerettetni akarom magam vele, nagy arc. De erről fogalmad sincs, mintha képben lennél, ugyan. Miért vagy féltékeny nem értem, habár rémlik, hogy tetszetősnek tartottad tavasz-választottjaim és jóképűségben is messze fölülmúlom az átlagot, így hát nem is akkora rejtély. Meglepnél vele, a ragaszkodásoddal te perfektus, hát micsoda szégyent hoztál diák énemre, míg én bekerültem a csibészség rekordjainak nagykönyvébe, téged kitüntettek öcsém! :O Hogy az amőbába lehetsz ilyen okos, nem tudom és hogy finnül beszélsz, csak hogy ne értselek, vagy éreztesd mekkora nyelvérzéked van, míg én rúnát se tudok olvasni, na menj a tudod hova! u.i. Nagyon örülök ám neked, megizgalmasítod szürke hétköznapjaim, hidd el, nagy szükségem van "kedves" piszkálódásaidra és erről megint nem beszélünk, csak titkon örülünk egymás buta fejének |
| | |
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie | | | | |
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |