Lenore November Aiken

Csodálom, de nem értem, hogy az értelmetlent ilyen szépen megformálni hogyan lehet, még úgyis, ha látni a repedéseket

Nore, Nora


15


Elméletben mugliszármazású

Dumbledore oldalán


Animágiával próbálkozik


Hollóhát


Jeon So-Yeon


Original

Örökbefogadott gyermek vagyok, így, mint családomról csak azokról az emberekről tudok nyilatkozni, akik befogadtak. Egy kedves brit pár gyermekeként élek, mióta az eszemet tudom. Mindketten muglik, tizenegy éves korom előtt, még véletlenül sem lehettek tudatában a varázsvilág létezésének, épp ezért nem is tudnak túl sokat róla. Aggódóak a mugliszületésűek hátrányos megkülönböztetése végett, hajlamosak a túl féltésre, még az is megfordult a fejükben, hogy nem kellene visszaengedniük a kastélyba az ötödik évemre. Egyértelműen Dumbledore eszméit vallják, még ha nem is kifejezetten jól informáltak velük kapcsolatban.

A megfigyelő ember mintapéldája vagyok. Egy új társaságban átlagosan másfél óra telik el, mire úgy érzem eléggé kiismertem a jelenlévőket ahhoz, hogy azt mondjam nekik, amit az adott helyzetben épp kedvező. Ezzel a manőverrel az emberek kicsit több, mint felének szimpatikus vagyok, a kicsit kevesebb, mint másik fele, viszont antipatikusnak és némileg ijesztőnek gondol.
Nem szeretek sok időt fordítani a szociális kapcsolatokra, sokkal szívesebben ülök be egy fotelbe és élvezem egy jó könyv társaságát, minthogy semmiségekről csacsogjak a kortársaimmal. Visszahúzódó létemre emiatt hajlamosak nagyképűnek tartani, holott csak félek a még nem látott reakcióktól, nem szeretem azokat a dolgokat, amiket nem tudok előre kiszámítani. Sokat olvastam az emberek különböző viselkedésmintáiról, érdekel a pszichológia, néhány esetben már használnom is sikerült az ilyen típusú tudásomat. Önismeret kérdésében igencsak jól állok, tudom magamról, hogy félem az elutasítást, ezért ösztönösen kerülöm azokat a helyzeteket, amikben ez előfordulhat. Gyengeségem a külsőm, míg erősségem a gyors gondolkodásom és jó logikám. Vallom, hogy minden problémát képes vagyok racionálisan mérlegelni és megoldani, egészen addig, amíg érzelmekkel nem találkozom, mert azokat nem igazán sikerült megértenem. Mindennek ellenére betegesen vágyom arra, hogy valaki szeressen, ám ezen álmom még nem valósult meg. Nagyobb volumenű érzelmekkel -mint szenvedély, szerelem- kapcsolatos álmaim jelenleg másodkézből élem meg, előszeretettel tanulmányozom az iskola különböző párjait, baráti társaságait.

 Lenore November Aiken vagyok, tizenöt éves, bak jegyű. Füleim elállóak és furcsa alakúak, hajam vékonyszálú, termetem apró,szemeim kicsik,nőiességem egy tizenegy éves kislányéval vetekszik. Szűz vagyok, egyébiránt pedig bak.
Az egyetlen érdekesnek mondható dolog velem kapcsolatban az, hogy három névvel születtem.
Az neveim egyike a pólyámon szerepelt, amiben megtaláltak egy londoni kórház előterében. Azt mondták egy zaklatott, valószínűleg kínai férfi, talán az apám hagyhatott ott.  Az anyagon, amibe belecsavartak idegen írásjegyek szerepeltek, amiket a kórházban nem tudtak kiolvasni, a különös kivétel éppen Arlen Aiken volt, aki kezdő szülészként ügyelt aznap és igazán örült, hogy az egyetemen töltött fölösleges idejét a kínai nyelv tanulgatására fordította, ám mire ő átvette az "ügyemet" a kórházi karszalagomon már  November név volt olvasható. Egy kedves nővér bizonyára kellemesebbnek tartotta, ha a továbbiakban nem ismeretlen ázsiai gyermeknek neveznek, így mivel november másodika volt, a hónap nevét kaptam. Ez lett az első nevem, a másodikat Arlen fejtette meg, mikor hajnalban, egy császármetszés levezetése után észrevette, hogy egy idegen gyermek fekszik a többi ismerős csecsemő között, csúnya, gyűrött kis fülekkel.
A pólyámon az egyik név egy koreai név volt, a másik pedig kínai,Xiaohui, amely reggeli napfényt jelentett. Ez tehát a második nevem, de azt hiszem sosem hívott így senki. A koreai Ahn Jae Hwa neve volt, akit a későbbiekben megtaláltam egy nyilvántartásban, észak-koreai menekült volt, terhesen érkezett Angliába, valószínűleg húsz, de maximum huszonkét éves lehetett, a születésem után három nappal állították ki a halotti anyakönyvi kivonatát, annál többet, ami ebben állt sosem tudtam kideríteni róla. Az apám kilétéről azóta sincs fogalmam, talán nem is volt kínai, talán nem is ő vitt be abba a kórházba, talán még mindig Kínában van vagy Észak-Koreában. Nem tudom, valószínűleg sosem fogom megtudni.
Szerencsémre Arlen és felesége Noelle nagyon vágytak  egy gyermekre, ám a biológia közbeszólt, a fiatal orvos bármilyen egészségesnek is tűnt, meddőnek bizonyult, valamint megsajnálta az elhagyatott csöppséget. Elmondása szerint nyugodt kisbaba voltam, keveset sírtam, a felkelő nap fénye pedig mindig megmosolyogtatott, emiatt kaptam harmadik nevemet, a Lenore-t, melynek jelentése fény.
Apa szerint az, hogy örökbefogadott gyerek vagyok nagyban meghatározta a személyiségemet, anya szerint csak kissé magának való és melankolikus  valószínűleg mindkettejüknek igazuk van. Ők mindig igazi szüleim voltak, segítettek, amiben csak tudtak, de nem jelentett kihívást sem nekem, sem pedig a környezetünknek rádöbbenni arra, hogy kis családunk genetikája nem éppen stimmel. Céltábla lettem, először kétséges származásom, aztán külsőm és viselkedésem miatt, talán emiatt is nehéz megnyílnom. Gyanítom azonban, hogy bárhogy alakul az életem, a lány lennék a könyvvel, akinek néha odaintesz és, ha épp nem merül bele túlzottan az olvasás élményébe, ő visszaint neked.

Gratulálok, elfogadva!

Alea iacta est.

Ms. Aiken,

ha szólíthatom így, mert rengeteg opciót hagyott nekem és kollégáimnak, ahogy későbbi társainak is. Hallotta talán, hogy minden nevünk új feladattal ruház fel bennünket bizonyos legendák szerint? Ha így történt, csak ámulok végtelen teherbírásán, szerénységén, hiszen egyik kiemelkedő részletének éppen egy újszülött gyűrött fülét tartja.
Nem tudom, mi vezette arra a megállapításra, hogy az egyetlen érdekesnek mondható dolog önnel kapcsolatban három, jelenleg használt neve: hiszen mi, akik Rowling világának jól ismert szegmensében születtünk és létezünk, kíváncsiak vagyunk más kultúrákra, más kultúrák varázsvilági vetületeire - olykor talán joggal tartva attól, hogy az megalapozatlanul, részletei nélkül marad, de ismerve önt, leírásainak gazdagságát és érzékenységét a téma iránt, nincs mitől tartani. Talán megérti, miért említem ezt az egyébként sokat említett, de keveset tárgyalt témakört, hiszen ön remek emberismerő, és biztos vagyok benne, hogy másfél órára sincs szüksége, hogy rájöjjön, mennyire megfogott életének története, írási stílusa.
Nem maradt más hátra, minthogy kéz és lábtörést kívánjak önnek, és további sok izgalmas olvasmányt, intést a folyosón.

A. M.


Foglalók • Hírek • Kapcsolatkereső • Halálfaló lista • A Rend