Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

Ilarion Dragomir EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

Ilarion Dragomir EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

Ilarion Dragomir EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

Ilarion Dragomir EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

Ilarion Dragomir EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

Ilarion Dragomir EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

Ilarion Dragomir EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

Ilarion Dragomir EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

Ilarion Dragomir EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?

Nincs


Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (412 fő) Szer. 30 Okt. - 5:17-kor volt itt.


Megosztás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Ilarion Dragomir

Ilarion Dragomir

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Alex Hogh Andersen

»
» Kedd 20 Nov. - 20:08

Ilarion Lazarus Dragomir

Rövid idézet ide

Becenév:

Ilarion

Kor:

23

Származás:

Aranyvér

Lojalitás:

Senki földje

Képesség:

Sárkánykór

Csoport:

Törvényen kívüli

Rank:

Törvényen kívüli

Play by:

Alex Hogh Andersen

Karakter típus:

Saját




Különleges, korcs, fattyú, de én inkább egyedinek mondanám. Az egyetlen ami elválasztott a családomtól az első perctől fogva a bennem lappangó pyromágia, avagy sárkánykór, de ők ezt nem tudták befogadni. Másként bántak velem mint a testvéreimmel, a nemtörődömség és a folyamatos elválasztások pedig nyomot hagytak rajtam az évek során. Megadtak nekem mindent, mindig. Járhattam iskolába, ahol azt hitték, majd megtanítanak bánni a képességemmel. De mindez csak egy hiú ábránd, egy aprócska mozzanat volt az életemben.
Az apám a bolgár mágiaügyi minisztérium nagyrabecsült embere, az anyám  pedig angol volt egykoron és csupán csak annyit hozott magával a házasságba, ami politikailag megerősítette őket. A hovatartozás, az ármánykodás, a vér iránti imádat. Pontosan így kerültünk Voldemort szeme elé, kellettem volna neki, de én nem akartam. A kezelhetetlen mágiám pedig megpecsételte a jövőmet, egy tűz által felemésztett búvóhely és néhány kihallgatásra váró áldozat kényszerített bele abba, ahol most tartok. A családom kitagadott, a halálfalók szeme pedig rám szegeződött, mindenki vadászik rám, nekem pedig menekülnöm kell. Menekülnöm, mert még élni akarok.
A fiatal korom óta bennem lappangó düh és gyűlölet nehezen adta ki magát, sőt, én még a mai napig is azt mondom, hogy eddig sem tudtam igazán felszabadulni. Már akkor is tudtam, hogy az adottságommal nem lesz könnyű eggyütt élni és a kellemetlen mellékhatásai hamarabb érkeztek meg, mint azt gondoltam volna. Mindig inkább erre koncentráltam, a bennem rejlő mágia, varázslat pedig lappangott és csak ritkán és gyengén használtam azt, így sokszor érzem, mintha fel akarnék robbanni, mintha a bennem rejlő tűz és mágia összeveszne odabenn. Meglepő lehet, de tudok szeretni, voltak akiket tiszteltem, akiket kedveltem, de az igazi szeretetet ellöktem magamtól már utolsó otthon töltött éveimben, hiszen éreztem, hogy valami nem stimmel, hogy rám akarják kényszeríteni majd azt, ami szerintük jó. Az élet igen fiatalon nagy megpróbáltatások elé állított, az elmúlt hónapok menekülő útvonalai hasznosak voltak számomra és mivel egyedül nehéz, kénytelen voltam praktizálni mágiával is, hogy elrejtsem magam a világ szeme elől. Megtörtem, de erős maradtam, a gondolataim sokszor rossz irányba invitálnak, lassan érzem, ahogy az ereimben csörgedező vér mérgezett lesz és elmém is megsínyli ezt, de túl kell élnem, egy jobb jövő reményében, mert még élnem kell.


Mindig is éreztem, hogy nekem soha nem lehet majd olyan fényűző életem mint a szüleimnek vagy a testvéreimnek. Ha nem mondták volna elégszer, éppen magamtól is rájövök. Különc voltam és leszek, mégsem kerestem soha a szeretetüket, a dicséretüket és nem áhítoztam a pénzre. Mások előtt természetesen normálisnak mutattak be, a problémáról soha nem beszéltek és ez keltett bennem valamiféle dühöt, megvetést. Mondanom sem kell talán, hogy a Durmstrangban mennyire kemény éveim voltak, hiába próbálták előhívni a mágiám a sárkánykór elnyomása alól, én nem akartam igazán, ezért még a mai napig sem teljes az összhang, a tűz eleme uralkodik testem felett, de sokszor úgy érzem ezt mégis jobban tudom uralni mint az elnyomott mágiám. Aztán eljött a változás szele, egy Tatjana nevű lány személyében. Soha nem gondoltam volna, hogy a szüleim házasságba ajánlanának, mégis megtörtént. Nem kedveltem a gondolatot, hiszen soha nem voltam egy kötöttséget szerető ember, de próbáltam pozitívan állni hozzá, hiszen megkedveltem őt. Nem mint szeretőt, nem mint leendő feleséget, csak barátot. Soha életemben nem engedtem még senkit ennyire közel magamhoz, de ennek is hamar vége szakadt. Bántam, nem tudtam értesíteni. Aztán úgy gondoltam, talán jobb ha azt hiszi meghaltam. Szégyen volt a menekülésem, szégyen, hogy nem szálltam szembe senkivel sem. Csak elfutottam a semmibe, célok és lehetőségek nélkül, teljesen egyedül.

Az erdő szélén a szürkület zavaró homályt nyújtott. Csak éppen átutazóba voltam, egy közeli elhagyatott házba tartottam, amit már több alkalommal is meglátogattam az elmúlt hónapban. Nem tudom mennyi idő telt el a szökésem óta, de lefogytam és félek mert a tél közeledtével egyre nagyobb a lehetősége annak, hogy nem élem majd túl. Talán más országba kellene elbújnom? Oda, ahová az Ő keze nem érhet el. Talán...
Leültem és elméláztam csak néhány percig, erőt kellett gyűjtenem a hopponáláshoz, hogy kikerüljem az erdőt. Viszont megzavart egy dörrenő hang. Majd mégegy. Felpattantam azonnal, lassan fordítottam fejem és kerestem meg az irányt, ahonnan a hang érkezett. Színes villanások közepette egy női hang és talán két férfi tűnhetett fel. Közeledtek. Kicsit lemeredtem, nem vagyok egy úriember, de lelkiismeretesnek tartom magam és nem úgy tűnt, hogy a nő erőfölényben lenne. Egy fa mögé bújtam, onnan pillantottam ki, majd elővettem a pálcámat, és felsóhajtottam halkan. Két halálfaló, sötét talárjuk beleolvadt a félhomályba, ezüstös maszkjuk mégis elárulta őket. Nehéz számomra a varázslás, a koncentráció stresszhelyzetben pedig még inkább. Lecsukom szemeim, mély lélegzetet veszek, de mire összeszedem magam, már mellettem látom a csuklyást, és hirtelen lépek, a pyromágiám védelmezően tűnik fel, azonnal porrá égetve a támadót. A másik pedig ennek láttán egyből elhopponál, mennem kell, elárultam magam, mennem kell.
A lány? Már mindegy, megmenekült és ki tudja ki ő, mit akar tőlem. Megfordulok, futni kezdek, egyszer-egyszer hátra pillantok, majd megbotlok és puhára esem, megragadom a karját, érzem, hogy ő eltaszít. Kinyitom szemem, védekezően próbálok eltávolodni tőle.
- Tatjana?


Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Clive Staples McGonagall

Clive Staples McGonagall

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Tom Hiddleston

»
» Csüt. 22 Nov. - 22:32

Gratulálunk, elfogadva!

Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk.


Mélyentisztelt Mr. Ilarion Lazarus Dragomir!

Erdők mélyén rejtezve lapul még, vagy megragadta a rejtélyes Tatjana kezét, aki fénybe, sötétbe vezette tovább?
Élettel kezdődik, rejtéllyel zárul ez a páratlan utazás önnel, a tűzzel, eleven akarattal.
Edzett acél lett, nehéz tűzkohóban, talán ezért olyan ellenálló, köszönjön mindent magának, víztükörbe nézve veregesse magát vállon nyugodtan, akkor is, ha egyesek netalántán fitymálni mernék „korlátol” képességeit.
Nagy bölcs mondta egyszer, magam is idézném: „ A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.”
Így én is látom Önt döntéseiben kivételesnek, tüzében magasan lángolónak és ó mi lesz még itt Önnel, hiszen ez csupán bevezetője egy nagy történetnek.

Felhívom figyelmét hevében foglalózni ne felejtsen, tudja nagyon szimpatikus fiatalember, valamiért rögvest sárkányokra asszociáltam… Talán mánia már nálam, de az is lehet, nem véletlen Mr. Dragomir…

Clive



Foglalók Hírek Kapcsolatkereső Halálfaló lista A Főnix Rendje listája


Vissza az elejére Go down

Ilarion Dragomir

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Alec & Ilarion
» Dragomir testvérek
» Zoey J. Dragomir

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Inaktív, és törölt karakterek-