Kiskorunktól kezdve elválaszthatatlanok voltunk. Aztán eljött a Roxfort, én a Hollóhátba kerültem, te pedig a Hugrabugba. Ez kicsit megváltoztatott mindkettőnket, de ettől függetlenül mindig te maradtál az én védelmező, mindig vidám, bajkeverő ikrem. Legtöbbször én tettem rendbe a dolgaidat, szerettél egy s mást félbehagyni, soha nem tudtad eldönteni, mit is szeretnél, hová is akarsz tartozni. Most ugyan ezt érzem rajtad, és őszintén kicsit talán el is távolodtunk. Nem értesz egyet az auror szakkal, mert féltesz, szerinted hallgatnom kellett volna apámra és a legendás lények pályára lépnem. Bánt, hogy nem támogatsz úgy, ahogy azt gondoltam, e miatt pedig sokszor érzem erővesztettnek magam. Remélem egyszer belátod, hogy ez a nekem való munka. Tudd meg, én bármiben támogatlak, de azért remélem, elhagyod végre a rossz szokásod, hogy bajba keveredsz vagy épp te magad csinálod meg azt és nem kell majd a sarkadban loholnom.

Igazából egy teljesen szabad kezű dologról lenne szó, de szeretném izgalmasabbá tenni Scamanderék (főleg az ikrek) életét, úgyhogy minden ötletet és elképzelést nyitottan fogadok. Az is megfordult a fejemben, hogy némi vérmágiát is alkalmazhatnánk közöttük, akár úgy hogy mindkét fél tudjon róla, akár csak az egyik... de ez még a jövő zenéje, bővebben majd akkor, ha megjössz