Elphinstone Urquart

Elphinstone Urquart

a ház kapuján bajjal bedobog

Becenév:

Elph, Elphie

Kor:

ötven

Származás:

félvér

Lojalitás:

család és igazság

Képesség:

okklumencia, párszaszáj

Csoport:

főnix rendje

Play by:

Sean Bean

Karakter típus:

cks

A családom talán már nagyon rég óta tagja az aranyvérű családok listájának, de ezt sosem tartottam fontosnak. Számomra többet jelent az, hogy szeretjük egymást. Sokkal nagyobb erény az, hogy házunkban mindig a segíteni akarás uralkodik, nem pedig a gyűlölködés.
Ott van például Philippa, aki sajnálatos módon idegösszeroppanást kapott néhány éve, és azóta azt sem tudja, hol éli világát, de mi segítünk neki mindenben, amiben csak tudunk. Így a legkisebb Maximnak is, aki már negyven éves, de már háromszor vált. Egyszerűen nem ért a nőkhöz. Nem is értem, miért nem próbálkozik a férfiaknál. Talán túl konzervatív ehhez, de igazán kipróbálhatná.
Összességében tehát szeretjük egymást, és ez egy tökéletesen együttműködő, összetartó családot eredményez. Kár, hogy apánk már nem él köztünk. Ő volt a legjószívűbb ember, akit valaha ismertem.
De ez csak az egyik családom. Félreértés ne essék, nem élek kettős életet, vagy bármi kétes életet, de szerencsére van egy feleségem, aki a családom részét képezi. Illetve... Neki is vannak testvérei, és a testvéreinek is számtalan porontya, így hát meg tudom érteni, hogy mért nincsenek össznépi családi ebédek. Ember legyen a talpán, aki azt megszervezi és megfőzi.

Azért leírom, hogy mindenki lássa nagyjából a családomat.
Anya: Allison Urquart
Apa: Jonathan Urquart
Ikreim: Kennedy és Blake (Haláli hármas voltunk annak idején. Látni kellett volna!)
Húgaim: Emma, Virginia, Philippa, Ursula, Dakota
Öcséim: Tybalt, Benedict, Conrad, Maxim
Természetesen a testvéreim közt is vannak ikrek. De még így is embertelen, amit a szüleim vállaltak, ha gyerekekről van szó. Minden tiszteletem a gyereknélküliségemmel együtt!
Feleségem: Minerva McGonagall
És persze van még számtalan unokaöcsém, unokahúgom, unokatestvérem, unokám sosem lesz. Szóval vagyunk bőven, és még annál többen. Imádom is ezt a csodálatosan hatalmas családomat, és arra tettem az életemet, hogy mindent megtegyek az ő védelmük érdekében. Ezért is lettem auror.

Igazából semmi sem jut eszembe. Fogalmam sincs, hogy mit is mondhatnék, holott kincses napjaimon csak úgy ömlik belőlem a szó gyerekkori csínyekről, iskolai garázdaságokról, és abból az időből, mikor még csak aktát tologathattam egy igazán szép és rendkívül hosszú, valamint kacifántos nevű auror mellett. Egy élmény minden, amit mesélek, és mind hatalmas befolyással volt a jelenlegi énemre.
Ilyenek voltak a könnyed, feszélyezetlen légkörű bálok és felolvasóestek, vagy akár a pattanásig feszült helyzetek is, amikor még véletlenül sem bírtam magammal, és csak azért is visszaszóltam az aurorparancsnok díszesen vörös fejének, csak mert miért ne alapon. Hozzátenném, végül nekem lett igazam a témával kapcsolatban, ezért végül inkább nem foglalkozott velem.
Bocsánat, elkalandoztam. Szóval magamról sokat tudok beszélni, de nem gondolom, hogy hosszú, unalmas jellememről és a mindent elsöprő szeretetről kellene mesélnem, mely bennem él ugyan, mégsem érdekel senkit.
A fentiekből azért remélem, egész sok információt meg lehet tudni, és bár igazán csapongónak tűnök és felelőtlennek, hidd el, hogy aurorként megemberelem magam, és képes vagyok komolyan is gondolkodni. Valamire csak megtanított a Wizengamot és az aurorképző.

Mindössze talán ötven, esetleg hetven ember ül a tárgyalóterem soraiban ezen a csodálatosan borús napon. Köztük az első sorban én is. Nem ülhetek a pódium mögött, ahol eddig ültem, és ez roppant módon megnehezíti a vádlott helyzetét. Kitűnő emberismerő vagyok, és ahány kihallgatáson részt vettem a terem közepén ülő Benjamin Fenwick-kel, és biztos vagyok benne, hogy ártatlan. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy Főnix Rendje-tag, és mindig csak a háttérmunkálatokban segít, ha tud. Sosem láttam még terepen, és legjobb tudomásom szerint, még soha nem is volt küldetésen. Az övé a papírmunka, ha úgy tetszik.
Benjamin jó ember, és a fenébe is! Elvették tőlem az ügyet, és így biztos, hogy nem fogom tudni tisztára mosni a nevét. Koholt vád az összes, amit felsorakoztattak ellene. Mind, kivétel nélkül, és ez dühít a leginkább. De nem tudok bizonyítékokkal szolgálni. Nem vagyok képes megmenteni. Csak annyit tehetek, hogy a szavazás során a szabadon engedése mellett emelem meg a kezemet. Ez a rendszer is! Mintha iskolai közvéleménykutatást tartanánk, hogy mikor írjuk meg a következő dolgozatot. Nos, ebből is látszik, hol ragadt meg a Minisztérium...
- A vádlottat ezennel dementorcsókra ítélem. - hangzik a tárgyalást vezető mágus hangja, én pedig összeszorítom a kezeimet, megfeszítem állkapcsomat, hogy ne mossak be neki, vagy akár bárki másnak. Még a végén én is így végzem. Pedig azt hinné az ember, hogy ha lemészárolják a feleségét a származása miatt, akkor utána békén fogják hagyni félvérként, de... Láss csodát, világ: NEM!
Mikor bejönnek az őrök, és elvezetik Benjamint, csak lehunyom a szemeimet, mintha ezzel meg sem történne a csók, de tudom, hogy ez nem megoldás...
A csalódottságtól és a gyásztól részegen lépek ki a tárgyalóteremből, és megpillantom Benjamin alig tíz esztendős kislányát, akinek... akinek még fogalma sincs, hogy mi történt az apjával. Aki még az anyja haláláról sem biztos, hogy tud.
Odalépek hozzá, és leguggolok elé. Már ismer, látott párszor, mikor az apja elhozta néhányszor a főhadiszállásra. Nem tudta hova tenni, és a fiatalabb rendtagok közül néhányan elvállalták, hogy lefoglalják őt a megbeszélések idejére.
- Gyere, hazaviszlek. - felé nyújtom a kezem, de szerintem látja rajtam, hogy nincs minden rendben. Ami azt illeti, nem is árasztom magamból ezt a hangulatot. Átölel, és röviddel ezután hallom is, hogy szipog, és nehezebben veszi a levegőt, ezért karjaimba veszem. Így indulunk meg a bejárati csarnok felé, és bár út közben nem egy megrovó pillantást kapok, ezekre ügyet sem vetve dehoppanálok, majd jelenek meg Roxmorts főutcáján. Egek, csak Minnie meg ne egyen ezért...

Gratulálunk, elfogadva!

Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk.

Kedves Mr. Urquart!
Nagy örömömre szolgál, hogy én fogadhatom el a lapját. Már igazán kíváncsi voltam rá. Amikor az embernek ekkora családja van, nem is kívánhatna jobbat. Az a sok szeretet, a családi vacsorák... egy kisebb esküvő is lehetne, ha mindenki összejön. Nagyon tetszik, ahogyan a politikában részt veszel, az, hogy egy kicsit megismertük a véleményed a Minisztériumról és az ott folyó ügyletekről. A bátorság és a törődés amit mutatsz, nem sokakban rejlik, sőt, ebben az időben nagy elszántságra vall ilyesmit tenni, de ezt te is jól tudod. Biztos vagyok benne, hogy Minerva nem fogja leszedni a fejed, megérti majd, mit miért tettél, és a kislány pedig jó otthonra fog találni.
Foglalózz, utána pedig kíváncsian várjuk a folytatást!

Foglalók • Hírek • Kapcsolatkereső • Halálfaló lista • A Főnix Rendje listája

» Elphinstone Urquart
» Archer Urquart

Elphinstone Urquart

Elphinstone Urquart

Similar topics

Similar topics