La storia ci insegna

Klaire Sol Valenti

32 || Ms. Clarke || Bajkeverő || Au

- Rendben, ki a mai páciensünk?
- Ms.. Valenti, uram.
- Mrs.
- Parancsol, uram?
- Mrs. Mrs. Valenti.
- Á, nem tudtam, hogy ismerik egymást.
- Az ember mindig jól ismeri a kártevőt, ami feldúlja a kertjét.

MOSOLYOG rajta, szélesebben, mint amiről el tudta képzelni, hogy arc keretei lehetővé teszik - mosolyog, mikor elolvasztja a láncukat, és megkérdezi tőle azon a jellegzetes hangján, hogy nem akar-e vele tartani. Nem akar-e vele tartani a sárkánylopás bűncselekményében ő, a MACUSA megbecsült aurorja, talárján megannyi kitüntetéssel, tekintetében olyan gyilkos indulattal, ami, ha létezne Isten, most lesújtana az egész bőrkabátos, kócos, mosolygó nőre. Isten nyilván nem létezik, ha mégis, valami perverziótól hajtva csak azért, hogy az ő becsületes, egyébként végtelennek tűnő küzdelmét megnehezítse. Nem tudom, miért mondják önre, hogy rossz ember, Commandante, ezt a nőt nagyon is boldoggá tette! - és elrepül, mielőtt megfojthatná, puszta kézzel, csak így, elrepül.
És mosolyog.

- Uram? Uram...?
- Mi az megint?
- Azt kérdeztem, lehet-e egy hülye kérdésem.
- Maga a legalkalmasabb rá.
- Látom a listán a csempészést, mint bűncselekményt, és még néhány másikat, de mi a hölgy foglalkozása hivatalosan?
- A hölgy.. meteomágus.
- De akkor nincs mentelmi joga?

Egy Valentinek soha nincs - akarja mondani, mint akkor, mikor abban a brokáttal bevont helyiségben megállt előtte, vörös ruhájában indokolatlanul kérkedve koráról, neméről, létezéséről, mint a szép nők általában, ha sérthetetlennek érzik magukat a törvénytől. Elkésett a vacsoráról, száján, orrán nyoma sincs a bocsánatkérésnek, valami olyasmit említ, hogy látott valamit, amit nem kellett volna, de nézze el neki, pezsgővel kellett leöblítenie, francia kifejezéseket kever az olasz közé, milánói sertésborda - gondolja, ahogy belé karol, milánói sertésborda ez a nő, leánykori nevén is milánói sertésborda, és mert úgy általában az abszurd dolgok túlélni hajlamosak meggyőződéseinket és ízlésünket, az egykor legkevésbé érdekesnek tartott városállamok versenyéből mégis ők nevettek utoljára, közvetlenül azelőtt, hogy valaki emlékeztetné őket a történelem kedvezőtlen alakulására. Olyankor bort isznak, mint minden tisztességes ember. Nem pezsgőt.
Kerültek ki közülük világhírű borászok - szám szerint tizenkettő - szabászok - név szerint éppen nyolc - és főleg, szoknyavadászok. Számuk ismeretlen, hatásuk annál látványosabb: nem egy regény emlékezik általában szederjes tekintetükről, és politikai befolyásukról a párnák között. A történészek szerint általában elmondható, ha történt a világban bármi, amit a skandalum szóval lehet illetni, ott felbukkant egy Valenti, és a függöny után, fejét megtartva abban a tudatban vonulhatott le a színről, hogy ősei büszkék lennének a közreműködéséért.
Commandante, mondja most Valenti, és ő nem tudja, még azelőtt vannak-e, hogy lenézze, vagy elkésett, mint a nő, aki mosolyog rá.

- ...utolsó ismert tartózkodási helye?
- Az Ilvermorny, uram, de nem hagyhatta el az országot.
- Miből gondolja ezt? És miért csak most szerzek tudomást a lehetőségről?!
- Mert ahhoz illegálisan kellett volna elhagynia az országot, és egy olyan remek beosztásban lévő személy, mint a hölgy, biztosan tudja, hogy az illegális volna.
- A... hölgy második keresztneve a Baj. Ellenő -
- Azt hittem, uram, az a Sol.

Azt jelenti, nap. Az ikertestvérem a hold: de Commandante, az izgalmas dolgok nyilván soha nem nappal történnek. - ballonkabátját tépi a közelgő tornádó előszele, és megint mosolyog, pedig az ő kezében remeg a pálca, nyel nagyokat, szégyelli is, hogy hatalmába keríti a pánik, de ellene nem tehet. Karjára helyezi a magáét, nyilván azért beszél ilyen ostobaságokat, hogy elterelje a figyelmét, pedig az istenverte világvégének nehéz volna lyukat beszélni a hasába. Lehetetlen ez a nő, sőt, unszimpatikus, dönti el, bizonyára ez az utolsó gondolatainak egyike, így fog meghalni, egy Valenti mellett, behunyja a szemét, és csak hallgatja a történetet inkább, a húzás irányába csúszik.
Nagy balszerencse ám, hogy velem találkozott, én kifejezetten csúnya vagyok. - mondja, mielőtt valami földöntúli hang csattan, és a kezének súlya elpárolog az övéről - még utána akar kapni, legalább ne ezzel az ostobasággal szúrja ki a szemét, mielőtt szörnyethalnak, de már nincs ott.
Soha nincs ott, mikor szükség van rá.

- Nos, mit mondanak a szemtanúk?
- A szemtanúk szerint a hölgy cigarettát kért, és utána tüzet is.
- És?
- A szemtanúk véleménye alapján roppant udvariatlan mindkettőt kérni.
- Nagyszerű. De milyen volt?
- Volt náluk mentolos is, de ő az erősebbet kérte, uram. És öt presszókávét.

Valenti, a nem is ezen a néven született mindig elkésett - angolosan, emlékeztette magát, mert angol volt, ha nem is tűnt annak a legkevésbé sem, dekadens partik állandó filozófusa volt, két pohár bor után könnyelmű és ellenállhatatlan. Femme fatale, de a reggel, ébredés után életünk legjobb történetét mesélő, míg bal kezével valami különösen borzalmas rántottát készít, a jobbal pedig élénken gesztikulál - de mert olyan könnyen fogyasztható volt, minden étkezésnél más kicsit, sokáig tartott, mire rájött, hogy mint a vadrizsre csöppentett juharszirup, jobb lett volna őt is elkerülni.
Nem megy.. nem tudom megcsinálni, kösd be kérlek nekem! - kérte rekedt hangja, és bár sírni nem sírt, az arcát dörzsölgette, jól szabott kontyából szerteszét álltak a tincsek, és a Commandante - ezen a néven az első - nem értette, csak lehajolt, és minden büszkeségét, meggyőződését félretéve bekötötte a nő bokáján a pántokat, bekötötte a cipőjét, mielőtt felegyenesedve megkérdezte volna, mi történt.
Én nem vagyok elég okos ahhoz, hogy tisztességesen nyerjek - de csalni senki nem tud jobban nálam.

- Uram?
- Igen?
- Mi lesz most? Kiadjuk az elfogatási parancsot? Anglia kilépett a Nemzetközi Egyezményből, aggályos volna utána mennünk, ha ugyan tényleg odament. A néhai férje olasz, elképzelhető, hogy inkább oda menekül majd.
- Oda nem menne szívesen, de mindenki szokott hibákat elkövetni. Figyeljék a lehetséges felbukkanási helyeit: ha az angoloknál van, élve felzabálják a külföldi állampolgársága miatt, mindenütt máshol megtaláljuk.
- De más parancsot nem ad?
- Iscariot úgyis.. gyorsabb lesz nálam.

Gratulálunk, elfogadva!

Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk.

Kedves ~~Baj~~ Klaire!
Nagyon megfogott a személyiséged, és mindezt igencsak jól hozzá tudtam kapcsolni a mintádban szereplő képhez is. Reménykedhetem csak abban, hogy a jövőben egyjátékosból rendes karakterré válsz majd, a múltad és a jövőd is úgy gondolom, igen sok lehetőséget tartogat. Kifejezetten örülök, hogy attól, hogy nem a teljes mintát töltötted ki nekünk, még pont olyan jól kidolgoztad ezt a karaktert és belevontad a jelenlegi plothelyzetet is. Ez pedig számos lehetőséget rejt magában, Karen pedig szintén alig várja, hogy belásson a sorok mögé. Nagyon várom, hogy olvashassam mit hoztok ki ebből a játéktéren, hogy hogyan alakul tovább a Nap és a Hold sorsa. De vigyázz, nem szeretnénk, hogyha az Azkabanba kötnél ki a legvégén.

Foglalók • Hírek • Kapcsolatkereső • Eddig történt • A Főnix Rendje listája