I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Állomány A csapat tagja vagyok ▽ Reagok : 3
| » » Szer. 23 Dec. - 15:40 | | | Halálfalók frakciója
A Halálfalók története:
Talán csak maga Voldemort nagyúr tudja, hogy mikor és hogyan kezdődött a mozgalom. Követői többsége azt sem tudja megmondani, hogy mi a Sötét Nagyúr valódi neve, ki volt ő valójában, és ki nem mondott egyezmény a halálfalók között, hogy nem is nagyon feszegetik ezt a kérdést. Azon kevesek, akik tudják, kicsoda valójában Voldemort, azt gondolják, hogy a mozgalom alapjai már a varázsló roxfortos évei alatt letételre kerültek, első, leghűségesebb követői (a halálfalók első generációja) pedig főleg Tom Marvolo Riddle gyerekkori barátai, követői közül kerültek ki.
A halálfalók titokban tevékenykedtek, toboroztak az ötvenes években; Voldemort és követői az Egyesült Királyságon belül és kívül is csatlósokat kerestek, titkokat kutattak fel, terveket kovácsoltak későbbi hatalomátvételükhöz. Ezekben az években történt meg szinte minden jelenkori szövetséges felkutatása: Voldemort ekkor állíthatta maga mellé az óriásokat, több neves varázslócsaládot, és külföldi szövetségesei jelentős részét is ekkor szerezhette. Ezekben az években történt meg több, halálfalók által használt varázslat, módszer kifejlesztése is- majdnem biztos, hogy a Nagyúr ekkor hozta létre a Sötét Jegy első formáját, a halálfalók szimbólumát.
Az addig szekta-szerű szervezet neve a hatvanas évek közepétől lett ismert, amikor Voldemort és hívei nyíltan megjelentek a Brit Varázsvilág közéletében. Az ekkor már Halálfalóként ismert mozgalom tagjai szélsőséges politikai csoportosulásként léptek fel, nyíltan hangoztatták a vérelméletet, a muglikból és a szerintük inkább hozzájuk hűséges mugli-születésűekből ellenségképet építettek ki, és köszönhetően az aktuális Mágiaügyi Miniszter tétlenségének, széles platformot tudtak szerezni. Alig tíz évvel ezelőtt a Reggeli Próféta politikai rovatának újságírói tolongtak érte, hogy interjút készíthessenek Voldemorttal vagy halálfalóival, és kritika nélkül lehozták ezeket a cikkeket, néha címlapon. Bár már ekkor is sokan kötöttek hozzájuk rejtélyes eltűnéseket, éveken keresztül nem történt olyan nyílt atrocitás, ami a Minisztériumot cselekvésre kényszerítette volna, ők maguk pedig nem akartak háborút kezdeni, igyekeztek hivatalosan olyan keveset foglalkozni ezzel a kényelmetlen témával, amennyire csak lehetett. Ugyanakkor a Minisztérium egyre liberálisabb politikája folyamatosan tovább élezte a konfliktust a két fél között, ezért sokan már évekre előre látták, hogy a nyílt konfliktus elkerülhetetlen lesz.
Bár Dumbledore professzor igyekezett tenni ellene, a Roxfort diákjainak körében is (különösen Riddle egykori házában) széleskörű népszerűséget szereztek a mugli-ellenes nézetek, a halálfalók legújabb generációja ekkor radikalizálódott, és bár a Roxfort igyekszik keményen fellépni ellenük, szinte minden évfolyamra jut legalább néhány halálfaló-szimpatizáns- most már nem is csak a Mardekárban.
1970-ben, amikor a halálfalók már nyílt erőszakot alkalmaztak kritikusaikkal szemben, és egyértelművé tették, hogy nem működnek együtt, a Mágiaügyi Minisztérium törvényen kívül helyezte a mozgalmat. Addig ismert támogatóik jelentős része a rendeletnek megfelelően hivatalosan megszakította a kapcsolatát a szervezettel, és sok ismert halálfaló is bejelentette nyíltan, hogy a Minisztérium törvényeit tiszteletben tartva kilép a mozgalomból, a gyakorlatban a halálfalók szinte semmilyen befolyást nem veszítettek a rendelettel, régi kapcsolataik továbbra is megmaradtak.
Napokkal a rendelet kiadása után Voldemort megölte az elfogására küldött aurorokat, és nyíltan megtagadta a Minisztérium legitimitását arra hivatkozva, hogy az nem a Varázsvilág érdekeit szolgálja többé. Alig hetek kellettek hozzá, hogy az Egyesült Királyság vérbe boruljon a háború nyomán, és az égen felizzon a rettegetté vált Sötét Jegy.
A halálfalók erejét a háború alatt lehetetlen felbecsülni. Tagjai sem ismerik egymást, tudják pontos számaikat, és mindig maszkban, csuklyában találkoznak egymással, kisebb csoportokban. A reménykedők szerint nincsenek elegen hozzá, hogy nyíltan megostromolják a Mágiaügyi Minisztériumot, megöljék a regnáló vezetőket, és átvegyék a kormányzást, de ők egyre kevesebben maradtak. A többség szerint az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy szinte mindenhol ott vannak, és csak azért nem egy nagy, nyílt csatában akarják elsöpörni a törvényes erőket, mert győzelmük biztosnak látszik az árnyékháborúban. A modern halálfaló-mozgalom a háború csúcsán erősebb, mint valaha, Voldemort ügynökei mindenhol ott vannak.
Voldemort ideológiája:
A halálfalók egy része valóban nem követ semmilyen ideológiát: hatalomért, befolyásért vagy az erőszak szeretetéért csatlakoztak Voldemorthoz, és teljesen mindegy nekik, hogy kit kínoznak halálra, hogy ezután elhelyezzék a Sötét Jegyet a véres otthon felett. Mások, akik nem hisznek a mozgalomban, esetleg ebben látják rá az egyetlen esélyt, hogy megtartsák régi, vértisztasági alapokra épülő befolyásukat, ami a XX. században jelentősen veszített a jelentőségéből. A halálfalók többsége ugyanakkor egy jól megfogható ideológiát követ, amiben hisz, de nem feltétlenül nevezhető gonosznak- sok kifejezetten nemes ember is szolgálja a Sötét Nagyurat meggyőződésből.
Voldemort ideológiája a Vérelméletre épül. Szerinte a varázslók és a muglik között kibékíthetetlen ellentét feszül: előbbiek természetüknél fogva magasabb rendű erőkkel rendelkeznek, nemesebbek, magasztosabbak a varázstalanoknál, arra születtek, hogy uralkodjanak a világon. Utóbbiak kevesebbek náluk, és veleszületett módon irigyek rájuk, annak ellenére is, hogy legtöbbjüknek fogalmuk sincs a varázslók létezéséről. Vitákban gyakran elhangzó érv, hogy bár a muglik nem rendelkeznek védelemmel a varázslat legegyszerűbb formái ellen sem, ha tehetnék, megégetnék, bezárnák a varázslókat az utolsó szálig, egészen a legkisebb csecsemőig, ahogyan azt régen is tették. Az is gyakran elhangzik, hogy ezek a lények természetüknél fogva rosszak, talán nem is emberek, és amikor nincs más lehetőségük rosszat tenni, egymást irtják halomra, egyre nagyobb számban és egyre brutálisabb eszközökkel. A II. világháború és az atomfegyverek megjelenése megmutatta, hogy ha néhány évtizeden belül nem állítják meg őket, háborúik elpusztítják az egész világot. Voldemort és követői véleménye szerint a muglikat Imperius-átok alatt tartott vezetőiken keresztül irányítani kell, a számuk pedig ritkításra szorul valamilyen módon, bár abban a halálfalók között is eltérnek a vélemények, hogy ezt irtással, vagy valamilyen születés-szabályozással kell-e megtenni. A primitívebb hangvételt szerető szimpatizánsok gyakran hozzák fel a muglik valós és kevésbé valós szokásait a lekicsinylésükhöz.
Mivel a muglik eredendően alsóbbrendű lények az elmélet szerint, a mozgalom alapvető értéknek tekinti a vér tisztaságát. Egy olyan varázslóban, akinek soha nem volt még semmilyen mugli felmenője, könnyebb megbízni, mint valakiben, akinek a szülei, nagyszülei között van, aki ehhez az alantasabb fajhoz tartozik. Bár lehet, hogy egy félvér esetében nem a muglivér lesz a domináns, azért mégis jobb, ha nem kockáztatunk, és annyira kicsi az ártalmas muglivér aránya, amennyire csak lehet.
A mugliszületésűek, vagy ahogy hívják őket, sárvérűek, egyértelműen a legveszélyesebbek: mivel nincs őseik között varázsló vagy boszorkány, a mágia pedig egyértelműen a véren keresztül, szülőről gyerekre öröklődik, a sárvérűek csak valamilyen perverz, természetellenes módon juthattak hozzá erőikhez (a legnépszerűbb elmélet szerint tudat alatt elszívják valahogy rendes családok gyerekeinek varázserejét, akik emiatt vagy nem lesznek olyan tehetségesek, mint nagynevű aranyvérű szüleik, vagy kvibliként jönnek a világra). Amikor nagy ritkán a halálfalók befogadnak maguk közé egy sárvérűt, éppen ezért szinte mindig találnak neki valamilyen ősi varázsló rokont (igaz, általában egy nem túl megbecsültet).
A Minisztériummal és a Főnix Rendjével szemben a halálfalók két ideológiai fronton harcolnak: a muglikkal szembeni fellépés, illetve a fekete mágia gyakorlásának frontján. Voldemort követői egyértelműen kiállnak amellett, hogy a mágia minden formáját kutatni, gyakorolni, használni és fejleszteni kell, azokat pedig, akik betiltják a fekete mágiát (mely kategóriába szinte mindig a legnagyobb erejű varázslatok tartoznak), bűnt követnek el a Varázsvilág ellen. Sokszor mondják azt is, hogy a Minisztérium és Dumbledore nem is erkölcsi alapon tiltja meg bizonyos varázslatok gyakorlását és használatát, hanem egyszerűen hatalmat halmoznak fel maguknak azzal, hogy megtagadják a tudást másoktól (ilyenkor szokott előkerülni az az érv, hogy lám, szinte az összes auror képes a Főbenjáró Átkok használatára, és a Minisztérium vélhetően engedélyezi is nekik a használatukat a közeljövőben).
Egyértelműen alacsonyabb rendűnek tartják maguknál a különböző varázslényeket, legyen szó akár óriásokról, kentaurokról, koboldokról, házimanókról, vámpírokról, vérfarkasokról vagy vélákról, de a megítélésük valamivel jobb, mint a mugliké, lévén mindannyian legalább észlelni képesek a mágiát és a mágusokat, tehát magasabb szinten állnak. Annak ellenére, hogy nem tartják őket egyenlőnek, a halálfalók elismerik, hogy ezeknek a lényeknek is megvan a helyük és hasznuk a Varázsvilágban, és mivel például egy kentaur tudja, hogy a helye a saját rezervátumában van, nem tartja őket ellenségnek; sőt, sok varázslény a halálfalók szerint elveszítette az őket megillető helyet a Varázstitok-törvény és a muglik szaporodása miatt, és nem egy varázslény szolgálja őket valamilyen, a saját fajtájára nézve kedvezőbb jövő ígéretére tekintve. Azokat a varázslókat azonban, akik keverednek ezekkel az alantasabb lényekkel, nagyjából azonos szintűnek tekintik a sárvérűekkel.
A halálfalók egymásra társakként, magukra lovagrendként vagy testvériségként tekintenek, és bár bőven előfordul rivalizálás egyes halálfalók között, nem tűrik a nyílt ellenségeskedést a soraik között. Voldemort egyértelművé tette az első, halálfalók között történt gyilkosságot követően, hogy aki megtámadja egyik követőjét, az őt támadja meg, és ennek minden következményét viselni fogja. A szervezet elhivatottabb tagjai soha nem árulnának el senkit a sajátjaik közül, az árulás számukra megbocsájthatatlan bűn, amit semmilyen módon nem lehet jóvá tenni, és csak egyetlen megfelelő büntetés létezik a megtorlására.
A Halálfalók szervezete:
Bár viszonylag könnyen kifejezheti bárki a támogatását Voldemort felé, például anyagi támogatás, bennfentes információk vagy szívességek formájában, a közhiedelemmel ellentétben a legkevésbé sem könnyű elnyerni a Sötét Jegyet. Nem csak, hogy éveket szokott igénybe venni valamilyen módon a Nagyúr szolgálatában, de távolról sem garantált, hogy valaki valaha részesül ebben a kegyben, bármennyire hűséges. A Sötét Jegyet az elit viseli, technikailag csak az kapja meg, aki bizonyítja kiválóságát, elhivatottságát és hűségét. Hihetetlenül ritka, hogy valaki húsz éves kora előtt megkapná a Sötét Jegyet, roxfortos évei alatt pedig senki nem számíthat rá- bár szívesen veszi a legfiatalabb generáció támogatását, a Sötét Nagyúr nem fektet ekkora bizalmat gyerekekbe (vagy ahogy ezt ő mondja, Dumbledoreral ellentétben nem küld gyerekeket a halálba).
Azokat a fiatalokat, akik csatlakozni szeretnének Voldemorthoz, általában már roxfortos éveik alatt megkeresik. A tehetségesebbeket néha egy felnőtt halálfaló (általában egy rokonuk) megkéri, hogy tartsa nyilván, ki lenne nyitott az ügyük iránt, és amennyire csak lehet, titokban egyeztessen vele, mérje fel az illető képességeit. Ellentétben a legtöbb nyíltan Vérelmélet-hívő diákkal, ezt a közvetítői-megfigyelő szerepet mindig olyan diákok kapják, akik a felszínen nem tűnnek radikálisnak. Néhány kivételes esetben egy-egy kivételes halálfaló-párti diákot megbíznak kisebb feladatokkal, például kémkedéssel.
A Roxfort után azokat a diákokat, akiket a halálfalók érdemesnek találtak rá, hogy felkeressenek, a felnőtt halálfalók a szárnyaik alá veszik, és egy általuk kialakított informális iskola-hálózatban (ami valamelyik aranyvérű kúriájában működik), egyfajta tábor keretében képzik tovább. Megtanítják őket a fekete mágia használatára, illetve ekkor folytatják ideológiai nevelésüket. Ilyenkor már kapnak kisebb feladatokat, esetleg elkísérnek halálfalókat a saját küldetéseikre. Ez a képzés elsősorban arra irányul, hogy tesztelje a jelöltek elhivatottságát, hűségét és tehetségét- az érdemtelen jelölteket társadalmi státuszuktól függően hazaküldik vagy amneziálják, és esetleg Imperius-átok alá vonják (vagy nagyon kivételes, ha az illető alkalmatlansága mellett esetleg árulást követ el, megölik).
Bár felnőttként sem lehetetlen bekerülni a halálfalók közé korábbi kapcsolatok nélkül, a halálfaló ismerősök hiánya lényegesen megnehezíti a szervezethez történő csatlakozást. Bár minden halálfaló, illetve a szövetségeseik nyitva tartják a szemüket a társadalom minden területén új jelöltek után, nem egy szinte nyíltan csatlakozni vágyó, de érdemtelennek tűnő jelöltet soha nem keresnek meg. Egy felnőtt boszorkány vagy varázsló megkörnyékezése és beszervezése sokkal kockázatosabb, és egy halálfaló sem kockáztatná a saját épségét egy középszerű emberért.
A halálfaló-jelöltek próbái rengeteg különböző módon történhetnek, és általában vagy egy bizonytalan pontot tesznek próbára az illető személyiségében, vagy azt tesztelik, hogy a jelölt a szervezeten belül elfoglalt feladatát képes lesz-e ellátni (például lebukás nélküli kémkedés). Bár sokszor részét képezi egy ellenséges varázsló, esetleg egy mugli megölése a próbasorozatnak, egyáltalán nem általános szabály, hogy minden halálfalónak kötelező legalább egy embert megölnie a beavatásához: ez vagy azok körében kötelező feladat, aki a konkrét harcokban fog részt venni, vagy az olyanokat tesztelik, akiknek nem bíznak a lojalitásában (mivel sok beépülni próbáló volt gyanús annyira, hogy így teszteljék őket, ez a kép terjedt el a halálfalók beavatási szokásairól). A próbákat a belső kör, ritkábban maga Voldemort találja ki személyre szabottan.
A halálfalók, bár formális ranglétrájuk a jegy viselésén túl nincs, maguk között érezhetően hierarchiával rendelkeznek, mely főleg sikereiken és bukásaikon múlik, illetve természetesen azon, hogy a Sötét Nagyúr mennyire becsüli meg az adott személyt- sok halálfaló tesz képtelenül hatalmas dolgokat csak azért, hogy Voldemort nagyúr egy dicsérő szóval illesse őket, ezzel pedig növekedjen a megbecsülésük. Természetesen a vértisztasági szempontok is érvényesülnek, ugyanakkor nem egy gőgös aranyvérű részesült kellemetlen meglepetésben, amikor azt hitte, hogy ez önmagában elegendő bármire (lejjebb részletes leírás található a rangokról).
Voldemort és a halálfalók a mindennapokban:
Bár Voldemort akkora rettegéssel tölti el az Egyesült Királyságban élő legtöbb boszorkányt és varázslót, hogy nem merik kimondani a nevét sem, a Sötét Nagyúr halálfalóit elsősorban karizmájával irányítja. A személyi kultusz, ami az utóbbi évtizedekben csendben felépült körülötte, önmagában elég hozzá, hogy megkérdőjelezés nélküli hűségre bírja hívei jelentős többségét. Voldemort többnek tűnik egy embernél csatlósai számára, egyfajta prófétaként tekintenek rá, aki meg fogja változtatni a világot, jobbá teszi azt.
Voldemort tartózkodik tőle, hogy a zsarnok képét alakítsa ki hívei körében. Mindig szívélyes hangnemben beszél a híveivel, látszólag felfedezi a kétségeit, emlékszik a legapróbb problémáikra is, és érdeklődést mutat (sokszor abban az esetben is tud róluk, ha vele nem osztották meg őket). A legtöbb hibát megbocsájtja, mindig ad második esélyt, szóhasználatával azt a benyomást kelti, hogy a halálfalók a barátai, nem a szolgái. Egy átlagos hétköznapon Voldemort szívélyes és nagylelkű, nem habozik kegyben részesíteni hűséges híveit. A legtöbb jól teljesítő halálfaló számíthat anyagi jutalomra, előmozdulásra a karrierjében, köszönhetően a többi befolyásos halálfaló támogatásának.
A Sötét Nagyúr ugyanakkor, még ezalatt a kedvesség alatt is szinte árasztja magából a fenyegetést már csak a jelenlétével. A mindig körülötte tekergő Nagini kényelmetlenné teszi a társaságát, és minden rövid csendben, eltűnő mosolyban látható Voldemort nagyúr haragjának ígérete- ez a harag önmagában is elég rettenetes hozzá, hogy senki ne akarja kivívni. Mindenki tudja, hogy mit tesz a Sötét Nagyúr az ellenségeivel, vagy azokkal, akik elárulták vagy sorozatosan csalódást okoztak neki. Ez a néma, folyamatos fenyegetés általában nem jár konkrét tettekkel, de a jelenléte félelmet teremt hívei körében- a legapróbb burkolt fenyegetés is meghátrálásra kényszeríti a legnagyobb hatalmú halálfalókat is. Senki nem tudja, hogy mire képes Voldemort pontosan, és vannak-e határai a képességeinek, ami még kiszámíthatatlanabbá tesz mindent körülötte- a legtöbb híve úgy gondolja, hogy a hatalma végtelen, és kizárt, hogy elveszítse a háborút.
Ha Voldemortnak van állandó lakhelye, az ismeretlen összes híve előtt: szinte mindig leghűségesebb hívei egyikének kúriájában tartja gyűléseit, ahol kiosztja halálfalóinak a feladatot. Nagyon ritkán előfordul, hogy személyesen megy el valaki házába: ez vagy a kiemelt pozíció jele, vagy egyértelmű fenyegetés az adott halálfaló felé- a Sötét Nagyúr soha nem siet tisztázni, hogy melyikről van szó.
Nincs olyan halálfaló, aki ismerné az összes társát, a legtöbben ugyanazzal a hat-tíz halálfalóval működnek együtt folyamatosan, de az alacsonyabb rangúak közül van, aki összesen egyetlen kapcsolattartót ismer. A nagyobb gyűléseken a halálfalók mind maszkot viselnek, Voldemort nem szólítja őket nevükön. Kizárólag Voldemort tudja azt is, hogy kinek ki van tudatával a személyazonosságával, ami lehetővé teszi, hogy amennyiben bárkit felfedeznek az emberei közül, gyorsan megtalálja az árulót.
Halálfaló rangok:
Csatlósok: A halálfaló ranglétra legalján különböző csoportok foglalnak helyet. Voldemort fiatal vagy új szimpatizánsai eleinte ide kerülnek, amíg nem bizonyítják valamilyen komolyabb módon a hűségüket. A Voldemortot szolgáló legtöbb varázslény, alacsony sorba tartozó köztörvényes bűnöző a megbecsülésnek ezen a fokán áll és reked meg. Néhány, korábban Jegyet kapott halálfaló sorozatos kudarcai után hasonló „megbecsülésben” részesül- akik idáig jutnak, soha többet nem reménykedhetnek semmilyen tiszteletben, és a következő kudarcuk jó eséllyel az utolsó lesz. 50 pont szükséges.
Támogatók: Ők azok, akik megbecsülésnek örvendenek, de nem kapták meg a Sötét Jegyet. A legtöbb tehetséges halálfaló-jelölt ezen a szinten áll, mielőtt bizonyítana, de ide tartoznak megbecsült aranyvérű családok azon tagjai is, akik szimpatizálnak a mozgalommal és támogatják azt, de valamiért nem lettek halálfalók. Ez a legmagasabb szint, amit a Sötét Jegy nélkül elérhet valaki. Súlyos hibák után a korábban már beavatott halálfalók idáig süllyednek vissza, bár nekik még van esélyük visszanyerni korábbi megbecsülésüket. 100 pont szükséges.
Beavatottak: Teljes rangú, a Sötét Jegyet megkapott halálfalók. Egy átlagos halálfaló, aki kiérdemelte a Sötét Jegyet, nagyjából ilyen megbecsülésnek örvend. Ehhez a megbecsültséghez már elengedhetetlen a Sötét Jegy viselése. 150 pont szükséges.
Elhivatottak: Veterán halálfalók, akik számtalan alkalommal bizonyították hűségüket, Voldemort bizalmát és kegyét élvezik. Általában komolyabb feladatokat bíznak rájuk, a befolyásuk számottevő a szervezeten belül. 200 pont szükséges.
Belső Kör: Voldemort belső tanácsa, a legjobbak legjobbjai, akik évek óta szolgálnak, valószínű hiba nélkül. Első generációs halálfalók, hűséges aranyvérű családok vezetői és háborús „hősök” tartoznak ide. Ha Voldemort személyesen nem vesz részt valamilyen fontos feladat végrehajtásában, biztos, hogy közülük választ vezetőt. 250 pont szükséges.
Segédlet halálfaló és halálfaló-szimpatizáns karakter megalkotásához:
Karakteralkotáshoz mindenképp érdemes átgondolni a következő pontokat:
– Miért akart csatlakozni a karakter Voldemorthoz?
– Hogyan történt a csatlakozás? Ki volt az, aki beszervezte a karaktert, hogyan történt ez? (példák: aranyvérű családtag, iskolatárs, munkatárs)
– Milyen területen segíti a halálfaló mozgalmat (nem minden halálfaló vesz részt aktívan a harcokban- van, aki beépül, illetve más területen gyűjt befolyást)?
– Milyen rangja van most a karakternek, milyen megbecsülésnek örvend? Mióta viseli a Sötét Jegyet (ha viseli)?
– Milyen módon kellett bizonyítania? Milyen próbák elé állították, hogy teljesítette őket?
– Hány halálfalót ismer? Hogy érzi magát a szervezeten belül? Milyen céljai vannak Voldemort szolgálatában?
Példák próbákra:
Az alábbi próbák példaként szolgálnak, melyeket nyugodtan használhat bárki inspirációként előtörténetben, illetve játéktéren történő halálfaló-próbák megszervezéséhez. Fontos, hogy ezek a próbák mindenkinél személyre szabottak, egyrészt azt tesztelik, hogy alkalmas lesz-e a karakter a feladatára, amit a halálfalóknak végez, másrészt az esetleges gyengeségeit állítják próba elé.
A levéltolvaj (Csatlós rang eléréshez): Bájitalon Adam Godwoods mellett ülsz. Új, rejtélyes barátod, aki csak elejtett levelekben kommunikál veled, tudni akarja, hogy mit ír Adamnek a Mágiaügyi Minisztériumban dolgozó anyja. Amikor nem figyel, vedd ki a reggeli postával érkező leveleit a táskájából, olvasd el, és feltűnés nélkül helyezd vissza- szerezz annyi információt, amennyit tudsz, bármilyen lényegtelennek tűnik! Írd le, hogy mit találtál, és hagyd minden este a szokásos helyen, amíg a barátod nem szól, hogy abbahagyhatod. Ne bukj le!
Az üzenet (Csatlós rang eléréséhez): A kapcsolattartód azt mondta, ha bizonyítasz, szól néhány szót az érdekedben. A Reggeli Próféta egyik publicistája különösen éles hangvételű levelekben támadja a mozgalmat már néhány hete, sem a lefizetés, sem a fenyegetés nem volt rá hatással. Átkozd meg, küldd a Mungóba hosszabb időre!
Tűzkeresztség (Támogató rang eléréshez): A mentorod már lefegyverezte és megkötözte a sárvérűt, megszerezte a szükséges információkat is, a Jegy pedig már a ház fölött van. Tehetséges vagy, nem csak érzed, de érted is az eszméket, minden megvan benned, hogy jó harcos legyél- azonban ahhoz, hogy jó harcos legyél, hajlandónak kell lenned ölni az ügy érdekében. Tudod a varázsigét- tedd meg!
A bábjátékos (Támogató rang eléréséhez): Remekül megtanították, hogy hogyan kell pontosan és hatékonyan használni az Imperius-átkot, és elméletben remekül működött is. Most feladatot kaptál: meg kell keresned egy számodra kijelölt muglit, és rá kell kényszerítened az akaratodat- anélkül, hogy a kiadott, specifikus parancsok végrehajtásával bármiben felhívná magára környezete figyelmét.
A kihallgatás (Beavatott rang eléréséhez): Nem emlékszel, hogy ki kábított el. Levetkőztettek, ki vagy kötözve, be van kötve a szemed. Egy számodra ismeretlen alak beszél hozzád, azt mondja, tudja, hogy halálfaló vagy, és választás elé állít: vagy elmondasz neki mindent, amit tudsz a mozgalomról, vagy közelebbről is megismerkedhetsz néhány, állítása szerint a közeli asztalra helyezett szerszámmal. Mennyire vagy hűséges?
A tárgyalás (Beavatott rang eléréséhez): Néhány Skóciában élő vérfarkas hajlandónak mutatkozik rá, hogy csatlakozzon az ügyhöz, de még vonakodnak, és személyesen kell találkoznod velük, hogy meggyőzd őket. A helyzetedet nehezíti, hogy Dumbledore ügynökei is felkeresték a vérfarkasokat.
A Mentor (Elhivatott rang eléréséhez): Kiemelkedően jó vagy a fekete mágia művészetében, amit sajnálatos módon nem lehet tanulni az Egyesült Királyságban hivatalos körülmények között. Öt új potenciális halálfaló képzésével bíztak meg, akiket saját kúriádban fogsz oktatni a következő néhány évben, felkészíteni rá, hogy hű és erős követői legyenek Voldemort nagyúrnak. Te leszel az egyetlen kapcsolatuk a halálfalókhoz, csak rajtad múlik, hogy milyen ideológiai továbbképzést kapnak, és még teljesen ismeretlen számukra a fekete mágia világa. Ha sikerrel jársz, akár öt új teljes értékű halálfalót adhatsz a mozgalomnak- talán még felkészültebbeket, mint az előző generáció.
Becstelenek (Belső Körbe kerülés eléréséhez): A Sötét Nagyúr rád bízta, hogy mérd fel, kiket lehet megvesztegetni, beszervezni vagy biztonságosan Imperius-átok alá vonni a Wizengamot tagjai közül, azután szerezz meg és tarts fenn akkora befolyást a köreikben, amekkorát lehetséges. Közel dolgozol hozzájuk, de ellenséges területen vagy éveken keresztül, és a legapróbb hiba is lelepleződéssel járna. Emellett arra is figyelned kell, hogy az adott Wizengamot tagok mindenképpen megtartsák a pozíciójukat, így több személyes botrányukat is el kell hárítanod, meg kell akadályoznod, hogy bármelyikükről kiderüljön, megátkoztad őkrz, és a kilétedet ismerő társaid hallgatásáról is gondoskodnod kell, ha netalán élve elfognák bármelyiküket. Hatalmas a bukás esélye, de siker esetén egy hatalmas lépéssel közelebb juttatod Lord Voldemortot ahhoz, hogy uralja a Varázsvilágot.
|
|
Kezdőlap
