I solemnly swear I am up to no good C’est la vie | » » Hétf. 25 Ápr. - 0:09 | | Coreline Davies Boszorkány || 35 év || Jennifer Morrison || Semleges Édes, drága feleségem! Amíg nem találkoztam veled azt hittem, semmi közös nem lesz a szüleim életében és a sajátomban, de mint a mellékelt ábra mutatja, ez nem igaz. Tizenhét évesen ismertelek meg, ami pusztán egy véletlennek volt köszönhető, hiszen míg te a hollóhátas barátnőiddel leginkább a könyvtárban ücsörögtél, addig én a haverjaimmal a kviddicspályán töltöttem a szabadidőmet. Mégis egymás mellé kerültünk az egyik óránkon, aztán meghívtalak a bálra, innentől pedig nem volt megállás. Elvettelek, hamarosan megszületett a lányunk és míg én arra törekedtem, hogy tanárként visszakerüljek a Roxfortba, te Roxmortsban nyitottál egy üzletet, így oda tettük át a székhelyünket. Akár azt is mondhatnám, hogy tökéletes a házasságunk, szoktam is viccelődni azzal, hogy biztos az a cseppnyi véla-véred bűvölt el ennyire. Szeretlek, te is nagyon jól tudod, de néha az őrületbe tudsz kergetni a temperamentumos viselkedéseddel, a makacsságoddal, ugyanakkor csodállak, amiért törődő anya, felettébb elragadó és intelligens nő, valamint kemény üzletasszony vagy. Ám mintha mostanában valami nem lenne rendben veled... // A pb-t szeretném, ha maradna (de ha mondjuk Jenna Dewan-Tatum vagy Emily Blunt jobban tetszene, akkor rájuk szó nélkül cserélhető). Minden mást a megalkotóra bízok. Kérdés esetében pm-ben elérhető vagyok, gyere gyorsan. |
|