Mára nem volt semmi dolgom és Liv-et is régen láttam már, itt volt az ideje a találkozásnak, csak az a kérdés, hogy eljön e. Múltkor kicsit összevesztünk, valami marhaságon, én nem is emlékszem rá, de szerintem ő minden bizonnyal emlékszik és az orrom alá fogja dörgölni. De most nem is akarok erre gondolni, mert a lényeg, hogy lássam és beszélgessünk kicsit. Sok mindent kellett tennem, sokat tanultam és a haverokkal rengeteget edzettem, annak ellenére, hogy nem vagyok bent a kviddics csapatban. Nem szeretem annyira ezt a sportot, de gondolom meg sem kell említenem, hogy a szüleim mennyire akarják, hogy belépjek egy csapatba és még több hírnevet szerezzek a családnak. Én nem értem a két dolog között az összefüggést, de ha ti igen, akkor gratulálok.
Annál a kis murvás szökőkútnál fogunk találkozni, ami ott kint van. Nagyon szép és hangulatos kis hely, pár perccel előbb elindulok, hisz jobb nem elkésni és időben odaérni egy találkozóra. Egy hölgyet megvárakoztatni bűn. Azonban megérkezésem után pár perccel feltűnik ő is, de valami nyomorék gyerek is van vele, aki elköszönés gyanánt megöleli. A összehúzom a villámokat szóró szemeimet és figyelem, ahogy szép lassan elém sétál, de én szememmel a srácot követem, míg el nem tűnik a láthatárról, csak azután nézek rá.
- Szia. - köszönök szárazon és nyersen. Most persze nem kéne ilyennek lennem, hisz úgy terveztem, hogy kiengesztelem a múltkori miatt, de.. Eddig nem hogy javítottam volna a helyzeten, inkább csak rontottam, szerintem. Mosolyt varázsolok az arcomra és félrelépek, hogy letudjunk ülni a mögöttem lévő padra. - Ez ki volt? - intek a fejemmel abba az irányba, ahol még az előbb ölelkezett a sráccal. Érdekel, hogy milyen választ fog adni, nagyon is érdekel, mert nem rémlik semmi sem erről a tejföljancsiről, és biztos vagyok benne, hogy nem is mesélt róla. - Eddig még nem is láttam veled. - jegyzem meg halkan, majd lehuppanok a pad szélére és várom, hogy ő is hasonlóképpen tegyen. Sokkal jobb ülve beszélgetni, mint állva.

Music: - | Nagyon béna | Clothes