Én megelőlegeznék a Hollóhátnak néhány pontocskát, ha szabadna így, félkész állapotban játékba szállni.
Hosszas gondolkodás után ezt a civilizáltabb képet választottam, holott az alábbi lett volna az eredeti ötlet. Nos, nem akartam, hogy Robertet a szívinfarktus környékezze, s főleg azt igyekeztem eltussolni, hogy Nora lányom rájöjjön honnan is örökölte a... khhmm... azokat a bizonyos hajlamokat.
Csiga... A pontok pedig menjenek a Hollóhátnak De csak mert ezt a képet nem lehet avatarméretre vágni (még mindig a legjobb jelenet a Trónok harcából )
Lehetnék PÁWA vagy tényleg páva, de Ariel vagyok, a Viharból Mert bizony mindenki tudja, hogy már rég benne vagyunk a Viharban. Barátok esnek el, ellenségek támadnak meg és hallottak mindenütt...
ARIEL. Három bűnös, ti, a kiket a sors (Melynek csupán játékszer e világ S mi benne van) a mindig éhes árral Kitétetett e sivatag szigetre, Hol ember nem lakik – mert emberek Közé valók nem vagytok! – őrjületbe Hozálak; és ily állapotba’ szokta Magát felköltni s vízbe ölni sok. (Látva, hogy Alonzo, Sebastiano és Antonio kardot rántanak.) Bolondok én és társaim a sors Szolgái vagyunk: az ércz, mely kardotok Anyagja, ép úgy megsebezheti A fütyülő leget s az összefutó Hullámokat, hiú csapásival, Mint egy pehelyt kiüthet szárnyaimból. A társaim szintoly sebhetlenek. S ha árthatnátok is: de kardotok Olyan súlyos, s karotok oly erőtlen, Hogy föl se bírja azt. – Dolgomra most: Gondoljatok rá, hogy ti hárman, a Jó Prosperót ti űztétek ki Milánból, a tengerre lökve – mely Megfizetett most nektek – őt, szegény Ártatlan kisdedével; és e rút Bűntett miatt, a tűrő, nem felejtő Hatalmak, im, a tengert, s partokat, S minden teremtést rátok lázítottak! Tőled, Alonzo, elvevék fiad’, S jelentik általam, lassú halál (Kínosb a hirtelennél) fog szünetlen Kisérni, nyomról-nyomra, útadon. Itéletöktől – mely különben e Sivár helyen fejedre száll – nem is Ment semmi meg, csak mély bűnbánat és Feddhetlen élet eztán! (Mennydörgés közt eltünik. Aztán halk zene közben az előbbi alakok megjelennek s gúnyos fintorokkal körűltánczolva, az asztalt elviszik.) !!!Griffendélt harsog a mennydörgés!!!
Hollóhátnak megy minden pont, ha ér ha nem és pont levonás (imsorry). Most egy székké változtam, csak az ünnep miatt. Igen, jól látjátok, még mindig "überkirályvagyok" az átváltoztatásban és igen még mindig tudok egy-két dolgot, ha a kedves semmirekellő pletykás évfolyamtársaim rossz híremet keltették volna rólam mások előtt.