I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Inaktív Ki már nem játékos ▽ Reagok : 0
| » » Vas. 28 Jan. - 15:51 | | | George 'Jeorge' Byrd EVERYBODY GET YOUR HAIR DONE: WE'RE GOING TO WAR  Becenév: Lord Byrd, Georgie, Tripla X, Narcisszus, Darth Btchious, 'anyádhogyvanbyrd', Jay-jay, Gman, 'Az ember a G ponttal', Birdie, a Macarenafiú Kor: 22 Származás: Félvér Lojalitás: Hát tudod az úgy volt... Képesség: Sosem került büntetésbe Csoport: Mágiahasználók Play by: Adam Gallagher Karakter típus: Igen keresett Apának és anyának mindig George marad - a karácsonyi képeken foghíjasan is feszítő első gyerek, aki elsőként tanult meg táncolni az idegrendszerükön, és fel-alá rohangált azzal a hangerővel, amiért másokat nyilván büntetni szoktak. Korláton lecsúszó-bajnokként kezdte a pályafutását, és évekig formában tartotta mindkettőjüket, valamint mindkettőjük hasizmait a csínytevéseivel, amíg át nem lényegült csapatjátékossá, mikor is megérkezett -
Judd, a legfőbb szövetséges, akinek a második kiesett fogát köszönhette, és aki neki az első homokozói verekedést, mikor a másik kisfiú nem akart a húgával együtt süteményeket készíteni. Remekül tudtak együtt nem aludni délutánonként, aztán nyűgösen sírni a szüleiknek, hogy álmosak a vendégsereg kellős közepén. Véd és dacszövetségük mára némiképp maturálódni látszik, legalábbis a problémáik túlmutatnak azon, kinek milyen jel jutott az oviban - de nem bontotta meg semmi, ahogy Lilou érkezése sem -
akit azóta növekvő aggodalommal figyel, és ha teheti, életerősen elkerüli. Lil Lou, már majdnem Lolita - a vetélytárs, ha eredményekről van szó, akivel fej-fej mellett futottak, mielőtt leelőzte volna - de erről persze nem beszélünk, ez egyszeri alkalom volt. Csokit dugott a párnája alá, mikor az ő foga esett ki, bögre teákat az ajtaja elé, mikor szomorúnak látta, de nem álltat pofátlan poénokat elsütni a menstruációjára, mert ugye egy báty ilyen, ilyen komisz, véletlenül sem smárolja le a drága húgát részegen egy bulin. Véletlenül sem.. de legalább Jo -
még piszkálható, még épp annyira gyerek, hogy vele le lehessen ülni jengázni, a játékra gondolva természetesen. A nagy kerti kutatóutak másik kiemelkedő alakja, aki valami oknál fogva nem került a Hollóhátba - de annyi baj legyen, majd értekeznek a lényekről, bármik is legyenek azok pontosan, majd felkapja a hátára és körbefut vele nevetve, összekócolja a vörös haját, és akivel majd együtt kuncognak, ha Lilou megint meg akarja őket téríteni a kviddics-szektájába. És persze Jordan -
a legkisebb, akinek már fenemód elege lehet abból, hogy mindig valamelyikük kisöccseként aposzrofálódik, mint valami alig létező karakter egy nagyon kacskaringós mesében. A jófiú, aki valahogy közéjük született, és aki biztos csökkenő türelemmel figyeli az ámokfutást, amit rendeznek - a jegyzeteinek örököse, mert hát ő biztosan hasznosítja majd őket, még a kézírásuk is hasonlít egymásra, meg az orrhúzásuk, mikor női dolgokról kell beszélgetni - nem mintha nem taníthatná meg az öccsét arra, hogy a legideálisabb felzselézni a haját, és hogy Leia hercegnő igazi szexszimbólum.
Ami meg a politikát illeti... előbb-utóbb biztos elviszi valami kórság, halálfalók, az ellentábor rajongói, akármi. Ilyen élő céltábla-lét mellett nem szerencsés tartós tejet birtokolni, de őt ez persze a legkevésbé sem izgatja, leköti, hogy tökéletes legyen. És ha eljönnének érte..
Csak ne a haját, légyszi.
George Byrd az, akire az angol korcsolyasportnak szüksége volt - kreatív, szenvedélyes, pokolian tehetséges, kitartó és persze megnyerő, ami sosem hátrány, ha a rajongók bevonzásáról van szó. Az angol korcsolyasport még azt is hajlamos volt joviális mosollyal figyelni, mikor a legújabb koreográfiáját az Imperial Marchra alkotta meg, nyelt egyet a sötétben világító dresszekre és a csípős nyilatkozatokra, de nehezen tart lépést azzal, mikor nyilatkozataiban előszeretettel beszél saját magáról a felkészülés helyett, vagy amikor arcápolási tanácsokat oszt meg és toleranciakampányt hirdet..
Jeorge, aki sosem vallaná be, hogy azért használja a nevét ebben a formában, mert nem akar különbözni a testvéreitől, nagy általánosságban mindent megbán, amit mások nem szoktak: a szemhéjtus árnyalatát, hogy nem lett még néhány ponttal több a RAVASZ eredménye, de a lényeged dolgokat - amelyek másoknak körömrágós mélydepressziót szoktak serkenteni a lelkükből - relatíve ritkán. Fel-feltámadó alkoholproblémája forrása egy megmagyarázhatatlan vonzódás Lilou húga iránt, amit a tükörképével szokott megbeszélni egy minőségi üveg pezsgő társaságában, és mindig arra jut, hogy vissza kellene mennie a pszichológusához - aki elzavarta legutóbb, mert túl sokat beszélt magáról.
Alapvetően sok kétség kínozza, amit remekbeszabott mértékű önbizalommal palástol olyan tehetséggel, mint ahogy korcsolyázik - mindkettőben erőteljesen megmutatkozik a kitűnésre való hajlama, és a szándék, hogy a maga szintjére hozza a sportélet kimért, zárkózott kommunikációját. Aranyköpés-gyanús megjegyzéseinek garmadája már a pályán kívül is kíséri, és sosem bánja, ha egy kicsit hemperegni kell a szánalmasságban, ha van értelme.
 'Byrd úgy bukkant fel a szakma egén, mint egy csillag - reméljük, hullócsillag, mert kétlem, hogy sokáig képesek lennénk elviselni. Minden géniusz megjárja a maga tantaloszát, de helyette ez a szerep nekünk jutott: kétség sem fér hozzá, hogy ő az elkövetkező olimpiák egyik ígéretes tehetsége, de félő, hogy előbb-utóbb a színpadias pofátlanság visszahúzza majd. Hasít, mint egy önimádattal meghajtott rakéta, és csak némán reménykedhetünk benne, hogy belecsapódik az alázat céltáblájába, mielőtt sikerül lerombolnia mindent, amiért annyit dolgoztunk..'
K. edző nyilatkozata legújabb tanítványáról
'Igen, kaptam tőle autogramot! Mondjuk sosem láttam még senkit, aki szívecskét tett volna az I betűjére, ez olyan lányregényes dolog, de olyan cuki! Azt mondják, szingli és a sportra koncentrál inkább - de am gondolj bele, tizenhét volt, amikor elkezdte komolyan, állítólag előtte valami szupertitkos bentlakásosba járt, és alig volt ideje készülni a versenyeire! Nagyon shippelem a csapattársával, biztos meleg lehet. Kár, mert olyan cuki..'
Névtelen rajongói bejegyzés egy fórumon
'Kedves naplóm,
akartam írni valami nagyszabású istencsászárságot arról, hogy nem adom fel, de asszem, miután betoltam két zacskó nachost és egy üveg colát, ezt most inkább elnapolom. Olyan másnapos vagyok, mintha Jabbánál buliztam volna - érzed a popkult utalásokat? az erő velem van ám - és most a kanapén alvadva megint beugrott Lilou, meg az a kapatos kurvaélet, ami pár éve történt. Hallgatunk, legalábbis én hallgatok, szerintem ő nem emlékszik, nekem sem kéne, de úgy beleégett a pillanat az agyamba, mint a tej szokott a lábas aljába, ha elfelejted. Ironikus, hogy ez meg épp az ellenkezője - amúgy is laktózérzékeny vagyok, és egy tisztességes férfi mandulatejjel issza a kávéját, btch - és biztos örülne neki a pszichológusom, de a múltkori óta nem merek visszamenni hozzá. Három órát beszélgettünk a problémáimról: mert igen, tényleg vannak a kiszáradt ajkaimon túl - i mean, a jégen dolgozom - és utána azt mondta, nárcisztikus vagyok. Én. Nárcisztikus.
Szóval nem ma fogom meghódítani a világot, asszem. Szólít a bűntudat és a sirám, a világfájdalom - meg lábnyújtás. A lábnyújtás serious business.
Jeorge balra el.'
Egy sirályos füzetbe firkálva
'Hogy mit gondolok Byrdről? Melyikről, tudod, van öt belőlük..
Igen, igen, Georgiefiú, az egyetlen barátom, aki anélkül tudja Palpatinet Palpienak titulálni, hogy a fejére akarjak csapni valamit. Elsősként tenyérbemászóan tudálékos volt, egy smooth bastard, aki csokornyakkendőt kötött, mikor mi az egyenruhához tartozót sem tudtuk megkötni önállóan,és mindig megvert minket köpkőben, meg az éves 'ki tud messzebb csúszni a folyosón zokniban' versenyeken. Szerintem egy hollóhátasnak nem kellene ennyire lazának lennie, vagy ha már itt tartunk, ilyen nyíltan megúsznia minden neki szánt fogkiverést, de a hegyitroll-méretű arca mindenből jól jött ki: imádták a tanárok, jók voltak a jegyei, és állítja, hogy sosem került büntetésbe semmiért. Ezt a mennyiségű hajzselét, azt, amilyen hangosan rág, és hogy mindenről képes elkésni.. szerintem ez büntetendő kategória, legalábbis annak kéne lennie.
De az tény, hogy kb. évezredes lemaradásban kezdte a felkészülést a korcsolyában, mikor kikerült a Roxfortból - ez az ember önként iratkozott be balettre, és még mindig több csaja volt, mint nekem! Tárgynál maradva nem lehet egyszerű, de az ilyen szerencsés nyomorultak úgyis mindig győznek. Valahol akarom is, hogy győzzön - de előbb adja már vissza a Vader sisakomat.. azt mondta, abban akar indulni a következő selejtezőjén..
De kit hülyítek, ez Byrd.'
V. egy cigi mellett legjobb barátjáról |
|
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Griffendél Ha vakmerõ vagy s hõsi lelkû ▽ Reagok : 47
▽ Avatar : Josephine Langford
| » » Vas. 28 Jan. - 19:51 | | | Gratulálunk, elfogadva! Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk. Szia!  Első látásra és a keresett leírást olvasva azt gondoltam, hogy azta, de jóképű ez a pasi! Naná, és mennyire illik így az előtörténeted láttán a karakterhez a választott arc. Tökély. Na jó, elég a nyáladzásból. Kifejezetten tetszett, hogy nem a megszokott formában írtál nekünk. A jellemből és a családleírásból mindent megtudtunk rólad, ami szükséges, hogy egy tökéletes összképet kapjunk. A történeted pedig ah! Így eladni magad bakker... kíváncsi leszek majd hogyan fogsz a játéktéren alkotni. Na meg Lilou és közted lévő bonyodalom, amiről senki nem beszél... remélem erről is láthatok majd valamit... akármit. Úgyhogy fuss, foglalózz le, ne felejtsd el majd az Aktivitás ellenőrzést sem, és utána irány a játéktér, a húgaid már biztosan nagyon izgatottak!  |
|
Kezdőlap
