I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Inaktív Ki már nem játékos ▽ Reagok : 0
| » » Pént. 19 Okt. - 22:40 | | Könnyed pálcaintéssel mérsékelem csak a víz hőfokát, mielőtt visszatérek a tervezéshez. Ábrák tucatjait rajzolom a táblára, igyekszem tökéletesíteni a számításaimat a Kandallóház kibővítéséhez, amivel a lehető legtöbb új kandallót és volt-nincs szekrényt tudjuk elhelyezni benne a birtok legkevesebb helyét felhasználva. Vannak még használaton kívüli kandallók és szekrények, amiket hozzá lehet kötni szükség esetén újabb külső helyszínekhez, de előre dolgozom. Ha minden úgy fog menni, ahogy szeretném, a Sweetwoods rövidesen sokkal nagyobb lesz. Nem csak egyes jövőben megalapítandó házak, de új, külső helyszínek bevonása is elengedhetetlenül fontos lesz, hogy minél több helyről érkezhessenek meg a látogatók a campus szívébe. Rövid időre félreteszem a számításaim, és a teás kancsóhoz lépek, hogy elkészítsem az italt a vendégemnek. A mai napon friss zöld teát készítettem, ami nem tartozik a kedvenceim közé, és elképzelhetőnek tartom, hogy nem fogom eltalálni vendégem ízlését, akit sem a kamilla, sem az Earl Grey, sem az erdei gyümölcs nem fogott meg eddig. Van, akire az ember elég, ha ránéz, már tudja, milyen tea kell neki, másoknak hosszú idő megtalálni az ízlésének megfelelőt. Nem tudom, hogy valóban elmond-e ez bármit az emberről, ahogy sok bölcs gondolkodó is állította, az mindenesetre biztos, hogy Grindelwald professzoron nem igazodok el olyan könnyen, mint más vendégeimen. Nem ülök le, a székem mellett állva fogadom a tanárt, aki éppen időben érkezik ahhoz, hogy készen találja a teát, amint éppen kitöltöm a számára előkészített csészébe. Nem szoktam hagyni, hogy politikai nézetek és ideológiák alapján véleményt formáljak egy tanárról, a most belépő férfi kapcsán viszont eszembe jut, hogy mennyi dilemmát adott, vajon befogadjam-e őt a birtokra, és hagyjam-e, hogy lassan a Sweetwoods részévé váljon. Sokan, főleg Európában még mindig úgy tekintenek rá, mint a valaha élt leghatalmasabb sötét varázslóra, aki lángba borította a kontinenst két évtizedre, és akihez képest Voldemort még mindig éppen hogy képes volt nyomot hagyni maga után. Az ő neve amúgy is csak az Egyesült Királyságban rémíti meg az embereket, más országokban alig több ő egyszerű kuriózumnál vagy rémmesénél. Grindelwald professzor ellenben alig vált ki valamit belföldön, sok fiatalabb boszorkány és varázsló talán azt sem tudja már, ki ő. Kezet nyújtok a férfinak. - Köszönöm, hogy eljött, professzor úr! Kérem, foglaljon helyet!- leülök, odatolom a kis tálcát a tejjel, kockacukorral és a birtokon termesztett citrommal, aminek az ízéről és minőségéről alig érezhető, hogy az ír partokon termett, nem valamilyen napfénnyel jobban megáldott régióban. Közelebb tolom a kis tálat is, amin különböző sajtokból van egy-egy falat kóstoló kis fogpiszkálókra tűzve. Kíváncsi vagyok, hogy a tanáraim milyennek találják a Sweetwoods gasztronómiával foglalkozó részlegének munkáját. Sokan lenézik ezt a szakágat, de személy szerint soha nem gondoltam, hogy egy kutatás tárgya lehet méltó és méltatlan. Hedwig szerint amúgy sem több az én kutatási területem sem egyszerű háztartási mágiánál. Belekortyolok a teába, ami a maga kategóriájában rendkívül jól sikerült, bár én magam sem vagyok túlzottan nagy rajongója a zöld teáknak. Sokak szerint ez adja a legtermészetesebb hatást, talán a menta teák mellett, de személy szerint jobban kedvelem a tökéletlen festményeken a mikroszkopikus szinten is hófehérnek tűnő fehér lapoknál. Azt hiszem, Grindelwald professzor is így lehet ezzel. Kevesen mondhatják el itt nála jobban, hogy nyomot hagytak a világon. - Mielőtt rátérünk az idei tanrendjével és az anyagiakkal kapcsolatos témákra, kérem, kóstolja meg a sajtot!- kedves, szívélyes vagyok vele, ahogy a jó beszélgetőpartnerekkel általában. Magam is elveszek egy falat sajtot, és érdeklődve, türelemmel nézek a férfi. Nagyon kedves, kellemes beszélgetőpartner, akit a fiam is nagyon kedvel, és kétség sem fér hozzá, hogy több területen is kiváló szaktekintély- bármilyen mágiaágban képes lenne leadni egy egész szemeszterre is elegendő tanrendet legalább olyan szinten, ahogyan azt elvárom. Elgondolkoztam rajta, hogy talán neki és más, körözött vagy hírhedten törvényszegő varázslónak és boszorkánynak is meg kellene tiltanom, hogy a birtokon maradjon, miután Crouch eljött hozzám, de végül elálltam ettől a tervemtől. Nem akarom komolyan megváltoztatni az egyetem profilját, és nem szívesen küldeném el Grindelwald professzort sem. Ő az egyike azoknak a professzoroknak, akikre többként tekintek kollégáknál. |
|