I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Inaktív Ki már nem játékos ▽ Reagok : 0
▽ Avatar : Chris Hemsworth
| » » Hétf. 19 Nov. - 23:44 | | Nathan Blackburn Catch the Snitch, Drop the ball. Long live the Rock’n Roll. Becenév: Nate, BB, Kor: 32 Származás: Aranyvér Lojalitás: Semleges Képesség: Animágus - Oroszlán Csoport: Mágiahasználók Rank: Mágiahasználó Play by: Chris Hemsworth Karakter típus: Saját A Blackburn család, ahogy a baljós név is sejteti elég közel állt a sötét mágiához. Howard Gregory Blackburn, Nate apja egy befolyásos sötét mágus volt, akit legendás lényekkel kereskedett a fekete piacon, ő és a szervezete befogták és eladták a lényeket, ebből tartotta fenn a fényűző életüket. Ez a családi üzlet már nagyon régre visszanyúlt a családban, és sosem tudták elkapni vagy tetten érni őket. Ügyesen és taktikusan oldották meg az üzletet. Ebből kifolyólag hatalmas vagyon és sötét körökben megbecsülés és félelem övezte őket, mindenki tudta hogy nehéz olyat kijátszani, akik ellen a kormány auror serege sem tud bizonyítékot szerezni. Aztán ott volt Elizabeth Moira Blackburn, Nate anyja. Igazi díva aki élvezte, hogy a férje ”rossz fiú” és hogy hatalmas vagyont tud biztosítani azáltal hogy nem törvényes üzletben utazik. Nate-el pedig egyikük sem foglalkozott igazán, így a srác szépen lassan egész más álmokat dédelgetett mint a családi biznisz. A nagy ellentét akkor kezdődött mikor bekerült a Griffendélbe ezzel több generációnyi Mardekáros hagyományt maga mögött hagyva és nyíltan felemelte a véleményét az ellen amikor az apja ki akarta iratni az iskolából, hogy más iskolában talán megfelelő nevelést kap a fia. Végül azt a vitát valahogy sikeresen megnyerte és elvégezhette az iskolát, ahol kimagaslóan sikeres Fogó lett a Griffendél csapatában. Az iskolai tanulmányai nem voltak hasonlóan kimagaslóak, de nagy tehetséget mutatott az Animágiában, ami végül egy Oroszlán képét öltötte, ez elég irónikus megint csak egy Mardekáros családból származó fiútól. Miután befejezte az iskolát rengeteg csapattól kapott meghívást, hogy kviddicsezzen tovább, de egy időre hanyagolta ezt a pályát, és inkább a családjától elszakadva egy régi szenvedélyéből akart megélni, ami nem más volt mint a zene. Történetesen ha a többi képességét elnézzük, talán egy gitárral és mikrofonnal tehetségesebb volt mint minden másban együtt. Pár régi Griffendéles társával megalapították a Nate and the Burning Man-t. Ami pár éven belül az angol mágus társadalom zenei toplistáinak legjobb három bandája között szerepelt évről évre.
A kemény apai bánásmód és a nemtörődömség igazi lázadót nevelt Nateből. Önfejű és büszke volt, emellett rendkívül bátor, talán pont emiatt is került a Griffendélbe. Mikor végre sikerült kitörnie a családi béklyóból nekiállt hogy kiélhesse a vágyát és egy gitárral megváltsa a világot. Alapból egy közvetlen srác, aki akárkivel ki tud jönni. Nyíltan háború ellenes, és nem áll egyik oldal mellé sem, a dalaik többnyire a bulizás mellett többnyire a békéről és annak pártolásáról szólnak. Legjobban ahhoz tudnám hasonlítani amikor a Vietnámi Háború alatt a rock bandák többsége háború ellenes számokat írt. Természetesen nem maradhatnak ki a bulik, az alkohol és minden más ami a zenész élethez hozzá tartozik. Ez az egyik oldala, és ott van egy másik amit most kezd beilleszteni az életébe, mégpedig a kviddics, mivel régen remek Fogó volt felkérést kapott, hogy újra játsszon egy neves angol csapatban, ezért kicsit visszább vett a heves életmódjából, és újra gyakorolni kezdett.
Kissé kényelmetlenül, de izgatottan bámultam meg magam a tükörben, ahogy az utolsó simításokat és beállításokat végeztük a koncert előtt. Sok minden keringett a fejemben, rémület, izgalom, tömeg iszony és még egy pár dolog. Sosem volt még ilyen hatalmas méretű koncertünk, ahol több ezer rajongó gyűlt össze hogy a mi zenénket hallgassa. Amikor ebbe az egészbe belekezdtünk sosem gondoltam volna, hogy ez ilyen mértékben ki fogja nőni magát. Nem mint ha nem tetszene a dolog, de akkor is furcsán hatott hogy ide jutottunk. 50 perc egy nagyobb stadionban, ami természetesen jó alaposan el van rejtve a muglik elől hogy ne fedezhessék fel a rendezvényt. A mágikus világ zenei eseményei ilyen téren érdekesek, mivel közel olyan erős rejtő varázslatokat kell felhúzni mint a például a Roxfort körül, hogy épeszű muglinak esze ágában se legyen betenni a lábát ide. Egy pillanattal ezután a gondolat után a menedzserünk, Mr. Grant toppant a terembe majd odalépve hozzám érdeklődött. - Jól vagy? Mindennel készen vagytok? – Látszott rajta hogy tényleg érdekli, hogy jól vagyok-e. Amellett hogy remekül menedszelte a bandát személyes jóbarátunk is volt, így tudtam tényleg komolyan gondolta a kérdést, és nem csak az érdekelte hogy nem fogunk-e lefagyni a tömeg előtt. - Hát, most őszintén szólva be vagyok szarva, de rendben leszek, amint valahogy feljutottunk a színpadra. - Válaszoltam mély levegőt véve, és végigsimítottam a szakállamon majd a hajamon. Megráztam magam, ahogy pár izzadságcsepp a tükrön landolt. - Menni fog ez, Nate. Ezért dolgoztunk régóta. Most menjetek ki oda, és mutassátok meg kik vagytok. - Grant egyik nagy erőssege volt, hogy képesvolt olyan rövid de ütős beszédeket mondani, hogy még egy holtat is motiváltak volna hogy felkeljen, pontosan ez volt az ami olyan jóvá tette abban amit csinált. Szótlanul bólintottam, majd felkapva egy fekete trikót, és az éjfekete gitáromat, megindultunk a színpad felé. Lépésről lépésre közeledve egyre hangosabban hallottam a skandálást, amivel a tömeg szólított minket a színpadra, és minden egyes Burning szónál egy kicsit kihagyott a szívem. Aztán megérkeztünk… Egy lépésre a rivalda fénytől, végignéztem magamon, aztán hátranéztem a többiekre, és egy enyhe bólintást intéztem feléjük, majd mikor visszabólintottak, megvetettem a lábam a színpadon, és kifutottam a fénybe, ahol ezernyi arc fogadott és süvítettek, ahogy megláttak. Intettem, majd odalépve a mikrofonba hangos és mély hangon belekiáltottam. - JÓ ESTÉT BRIGHTON… ÖRÜLÖK, HOGY ITT VAGYTOK MA ÉJJEL. NA CSAPJUNK A HÚROK KÖZÉ… - És ezzel a mondattal indult el az egész. És a többi már tulajdonképp történelem. Azóta az este óta több év telt már el, de kristály tisztán emlékszem az élményre, hogy milyen volt először kiállni a rivaldafénybe és valószínűleg soha nem is fogom elfelejteni.
A hozzászólást Nathan Blackburn összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. 21 Nov. - 17:48-kor. |
|
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Griffendél Ha vakmerõ vagy s hõsi lelkû ▽ Reagok : 47
▽ Avatar : Josephine Langford
| » » Szer. 21 Nov. - 16:50 | | Gratulálunk, elfogadva! Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk. Kedves Nathan! Igazán lenyűgöző ember vagy, mint pofiban, mint személyiségben. Nehéz lehetett a családod miatt, amikor nem a Mardekárba kerültél, de az előtörténeted alapján nem úgy tűnt nekem, mintha ezt nagyon megbántad volna az évek alatt. Igazi Griffnedéles módjára kiálltál magadért, az akaradod és a vágyad pedig beteljesítetted. A jellemed szimpatikus, vonzó, bárki szívesen beszélgetne veled, na meg pláne, hogy mára már hírességnek mondhatunk köreinkben! Az első nagyobb koncerted élménye annyira jól átjött, hogy rendesen odaképzeltem magam, oda a helyedbe. Imádom a koncent mámort, az újongást, a visszakiáltást, és ennek már csak a gondolata is libabőrössé tesz, hiszen a másik oldalról ezt megélni nagy lehetőség. Őszintén remélem, hogy a kviddicset is sikerül majd beiktatni a teendőid közé és hogy egyszer találkozunk a játéktéren, hogy autogrammot kérjek tőled. Foglalók • Hírek • Kapcsolatkereső • Halálfaló lista • A Főnix Rendje listája |
|