Mit is mondhatnék a családomról? Imádom őket, és egyáltalán nem zavar, hogy ők nem képesek varázsolni. Pontosabban képesek, csak kicsit másként. Anya egy egyszerű családból származik, apa pedig egy szegényből, szóval teljesen átlagosnak mondható a hármasunk. Testvérem nincs, így elég sok törődést kaptam anyuéktól, amit a mai napig nem tudok nekik megköszönni.
Azt kell mondjam, hogy inkább egy kicsit anyás vagyok. Jó, persze aput is szeretem, de anyuval lenni mégis más. Kiskoromban szerettem nézni, ahogy takarít, manapság pedig szívesen be is segítek neki. Apu más, ő túl sportos, én pedig inkább a házban ülő, olvasgató, és kártyázó típus vagyok, de ettől függetlenül vele is igyekszem rengeteg időt eltölteni - már amikor ő is ráér.

Hát ugye ez az egész rendszer egy kicsit furcsa, ugyanakkor én szerencsés embernek vallom magam, és nyugodt szívvel mondhatom magamról, hogy nem szippantott be a sötét oldal egyik fekete bugyra sem. manapság nem is igazán értem, hogy miért van annyi Halálfaló. Elvégre beleégetnek egy örök bélyeget a bal karodba. Most őszintén, ki akar így élni? Ráadásul az egésznek semmi értelme, mert hivatalosan a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését. Vagy az csak a mesékre igaz?
Mindegy is, nem szeretnék egy olyan társasághoz tartozni, akik előítéletből és vérből próbálják megalkotni másokról az első benyomást, amit aztán nem változtatnak meg soha többé. Ez nem én vagyok. Én egy olyan férfiú vagyok, aki a jónak szenteli életét, és ha kell, megvédem a szeretteimet - már, ha képes vagyok rá.

Hát röviden ennyi lenne ez a rész. Nem szeretnék erről többet mondani, mert ha rossz kezekbe kerül, én csak annál nagyobb bajban leszek.

Utálom! Miért kell megtanulni ezt a trágya asztronómiát? Semmi értelme, és biztos, hogy nem fogok asztro-akárminek menni, szóval semmi szükségem nincs rá, de a fránya tananyagban bezzeg benne van. Minden másból hozom a V-szintet, de ez... Ez. Nem. Megy. És. Nem. Is. Fog. Soha.
"Egyszerű, mint az egyszeregy." - mondja mindig a tanár, de ez akkor is egy nagy rakás ganaj, és ettől nem lesz "egyszeregy", ahogy ő mondja.

Már éppen feladnám, mikor eszembe jut egy nagyon is jó dolog; anya imádja nézegetni az eget - néha azt hiszem begolyózott, olyan arca van -, és év elején "meglepett" egy könyvvel. Abban egy csomó minden le van írva a Szaturnusz holdjairól; egy komplett könyvnek is elmenne. Azt gondoltam akkor, hogy év végéig a táskám mélyén lesz, és én azt a büdös életbe nem veszem elő, de láss csodát, nagyon jól jön ebben a pillanatban.

Szobámba szaladok, elgázolva egy... na jó, egy pár... jó, jó! Elgázolom az összes első és másodévest, majd a szobába érve véletlen az ágyamról is leszakítom a függönyt, de nem igazán törődök vele, csak egy halk "Hupszot" hallatok.

A táskában kotorászva észreveszem, hogy anya nagyon sok olyan dolgot rakott még bele a csomagomba, indulás előtt, ami nekem eszembe sem jutott volna. Ilyen például a nagyitól kapott zsebkendő, amit utálok, és a... Te jó ég, miért rakta el a naplómat? Számtalanszor mondtam neki, hogy csak otthon írok, és hogy itt nem lenne biztonságban. Gyorsan vissza is dugom a táska legmélyére, hogy kicseréljem a csillagokkal díszített borítójú könyvre.

"62 holdja ismert. A holdak közül csak hét elég nagy ahhoz, hogy gömb alakú legyen (a gömb alak csak egy méret, kb. 300 km, illetve tömeghatár felett jön létre a saját gravitáció és a kialakuláskori belső hő következtében). Egyetlen óriásholdja a Titan, 1655-ben fedezték fel. Tömege messze nagyobb, mint az összes többié együtt. Keringési periódusa 16 nap. A holdak anyaga sok vízjeget tartalmaz. A Szaturnuszhoz közeli Enceladuson a felszín alól magasra feltörő vízgőzkitöréseket, ún. jégvulkanizmust figyeltek meg. A holdak nagy része csupán 4-8 km átmérőjű.
   A Cassini-űrszondának köszönhetően a legtöbb holdról közelfelvételek készültek. Többször holdak egymással való fedését is sikerült megörökíteni (pl. Mimas fedi a Janust). Dione-Tethys, Dione-Tethys-Pandora, Dione-Titan, Tethys-Dione, Tethys-Titan."

Ennek az ég adta világon semmi értelme sincs, de nem baj, azért csak lemásolom, aztán majd megjelölöm a forrást. Amúgy sem érdekel különösebben, hogy hány holdja van, meg hogy azok milyenek. Számomra az óra is fölösleges, de az E-t ebből is összekaparom év végére, valahogy. Anyu kinyiffantana, ha megbuknék belőle. Úgy imádja a csillagokat, mintha azoknak is ő lenne az anyjuk. vagy ezek nem is csillagok? Mindegy, úgy sincsen jelentősége, nem igaz? Mondd, hogy igaz!