Mivel családja jóval kevesebb figyelmet szentelt neki, mint testvéreinek, neveltetése sem volt annyira szigorú, mint az övék; rengeteg dolgot megengedtek neki, amit testvéreinek nem volt szabad, és ez rengeteg lehetőséget adott volna neki arra, hogy lázadjon a sorsa ellen, amit végül sose tett meg. Szabadságát legdrágább kincseként óvta és sosem adott szüleinek okot arra, hogy meg akarják őt fosztani tőle: elvárásaikhoz illően tanult, a háttérbe húzódva, amikor nem volt szükség rá és nem szólt, amikor nem kérdezték. Szülei gyermeknevelési devizája szerint elég volt, ha jól viselkedett, kultúráltan evett és csendben volt, és ezeket teljesíthette - cserébe megkapott mindent, amit csak akart... A családja szeretetén kívül.
Egész életében mindene megvolt, amit csak megkívánt: nevelőapja csontként dobta elé a drágábbnál drágább ajándékokat, mintha csak kutya lett volna, akit ennyivel nyugalomra lehetett bírni, anyja pedig sosem ellenezte ezt - ennek ellenére a családja többi tagjára jellemző materializmus nem alakult ki benne, sőt, pont ellentétesen, nem érdekli őt sem a pénz, sem a gazdagság. Amikor épp van mit elköltenie, előszeretettel teszi ezt: magassarkú cipők tucatjaiból álló kollekciójára kiadott már egy kisebb vagyont, de az ő alig 158 centis magasságával ezt inkább szükségből teszi, mint pénzkiadási kényszerből.
Magasságából adódóan rengeteg komplexusa van; bár kitartóan állítja, hogy őt már nem érdeklik az efféle dolgok, valahol mélyen még bántják őt az erre irányuló megjegyzések, hiszen tökéletesen tudatában van annak, hogy a legjobb esetben is inkább aranyosnak fogják tartani, mint vonzónak vagy nőiesnek. Ez hatalmasat rúgott az önbizalmába már legfiatalabb éveiben is, amikor csupán negatív érdeklődést és szitokszavakat kapott; ezért is képtelen elfogadni az esetleges bókokat, amiket kapna, paranoid módon fogja őket kedves szavakba burkolt szidásnak hinni, esetleg gúnyolódásnak, mint ténylegesen bóknak.
Bár igyekszik ezzel ellentétes látszatot kelteni, rengeteg empátia van benne; képtelen a másik irányba nézni, amikor látja, hogy valakinek valami problémája adódik, és sokkal előrébb fogja helyezni mások gondjait a sajátjainál, abban a reményben, hogy majd azok lefoglalják őt annyira, hogy ne gondoljon a gyászra, ami már évek óta emészti. Barátságos, vidám kisugárzásával vonzza maga köré az embereket, de gondjai vannak azzal, hogy hosszú távon is maga mellett tartsa őket - ismeretségei felszínesek és legtöbbször nem is túl hosszúak, mert képtelen megnyílni mások előtt, attól félve, hogy előbb-utóbb el fogja veszteni őket is, mint mindenki mást az életében: a biológiai apját, az anyját, a vőlegényét. Hajlamos arra, hogy túlságosan is kötődjön, ha szeret, akkor teljes szívből, egész lényét átadva a másiknak; talán ez teszi őt kitűnő baráttá is, hogy mindig előrébb fogja helyezni mások érdekeit, mint sajátját, és ha kell, akkor tűzbe is teszi a kezét értük, néha már felelőtlenül dobva magát a metaforikus vonat alá.
Ha valaki már látta őt a csapata meccsein játszani, könnyedén azt hihetné róla, hogy a magabiztosság és önbizalom mintapéldánya, hiszen sosem adja jelét kétségeknek, kitartóan hajt a győzelemért minden alkalommal; csak kevesen tudják róla, hogy igazából rengeteg mindentől fél, a véletlen botlásoktól, az előítéletektől, de főleg attól, hogy bárkihez is közel kerüljön, hiszen korántsem biztos abban, hogy képes lenne megadni az esetleges párjának mindent, amit megérdemelne... Ugyanakkor vágyik is arra a pillanatra, mikor végre levehetné az eljegyzésu gyűrűjét és újra elkezdhetne élni - de egyelőre a félelme erősebb minden másnál, mert nincs senkije, akibe kapaszkodhatna, mikor úgy érezné, a hullámok összecspnak a feje fölött.