|
Oldalköltözés
Kedves Mindenki! Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : ) b & caelor & effy
|
Friss posztok | Alastor Moody
Szomb. 25 Dec. - 10:27 Alecto Carrow
Vas. 5 Dec. - 0:12 Practise makes perfect... really? Alex R. Emerson
Szer. 21 Júl. - 14:54 Lucius Malfoy
Pént. 9 Júl. - 1:06 Vendég
Csüt. 8 Júl. - 9:43 Lucius A. Malfoy
Szer. 7 Júl. - 16:18 Yves McGonagall
Szer. 30 Jún. - 3:38 Martin Nott
Kedd 29 Jún. - 2:33 Anathema Avery
Kedd 29 Jún. - 0:34 |
Erre kószálók Nincs Jelenleg 428 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 428 vendég A legtöbb felhasználó ( 428 fő) Hétf. 25 Nov. - 2:55-kor volt itt. |
|
| Hamis zongorát hangolni kell nem kidobni
| |
|
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Inaktív Ki már nem játékos ▽ Reagok : 0
▽ Avatar : Janis Danner
| » » Vas. 19 Május - 2:56 | | Cornelius Aaron Stuart Rövid idézet ide Becenév: Corny, Lius, Niel (sose értettem honnan jön), szépfiú (ezt meg kifejezetten utáltam) Kor: 19 Származás: Félvér Lojalitás: Hm? Képesség: Animágus - Sarki róka Csoport: Professzorok Rank: Tanársegéd Play by: Janis Danner Karakter típus: Saját Egy teljesen átlagos családban nőttem fel, csak az volt a rossz, hogy három bátyám volt, utáltam legkisebb lenni... mindig mindent rám kentek és anyámék el is hitték nekik, de azért nem cserélném le őket oh dehogynem, mindegyiket. Anyuméknak éttermeik vannak, pontosan három. Nem vagyunk gazdagok, de azért nem szűkölködünk semmiben sem. Robert Stuart - apa Apám mindenkit ugyanannyira szeretett és valóban sosem tett közöttünk különbséget, egyikünket se szerette jobban. Mindenki megkapta, amit érdemelt, ha büntetés volt, akkor azt is. Szerintem remek apa és megtett mindent, amit csak tudott. Alysha Stuart - anya Anyu tipikusan olyan asszony, aki mindenkinek az anyja és meglepő módon ő vele mindenki anyaként bánik. Amikor pár srác átjött néha nyáron, akik saját anyukként kezelték az anyámat és ennek örülök. Laza, menő és jó arc. Teddy Stuart - legidősebb bátyó Mindig azzal szívatom, hogy egy kibaszott plüssről kapta a nevét, hát ő ennek sosem örült, mindig adott nekem egy barackot a kis pöcs. Tök jó a viszonyunk, csak néha verem gyomorszájba, amikor olyat mond. Eduard Stuart - középső bátyó Vele nem igazán jöttünk ki sosem jól, nem találtuk meg a közös szót, bár vele nagyon senki sem beszélgetett, magának való volt. Egyszer elakartak kapni a suliban és ő mentett meg, azt hittem hogy utál... de azért a családja a családja. Peter Stuart - legfiatalabb bátyó Ő a másik felem, tök olyan mintha az ikrem lenne, csak hát ő lazább és természetesebben viselkedik, mint én. Szerinte nem tudom magam elengedni és sokszor merev vagyok... hát nem tudom, de ő áll a legközelebb a szívemhez.
Sose voltam szószátyár és nagy csajozógép sem, pedig első ránézésre mindenki ezt gondolja és hiszi. Szerintem teljesen átlagos vagyok és tök bénán tudok néha helyzeteket kezelni. Sosem szerettem a figyelem középpontjában lenni, valahogy nem vágytam a figyelemre, jó volt a szürke kisegérnek lenni. A veszekedéseket és az ehhez hasonló helyzeteket nagyon jól kezelem, eléggé megtudom őrizni a hidegvéremet, csak egy esetben tudok begurulni... ha valaki nála kisebbet és gyengébbet bánt. Már az én gyerekkoromban - na nem mintha olyan régen lett volna - sem értettem az ehhez hasonló "faszméregetést". Attól senki sem lesz több és nagyobb, ha valakit földbe tipor. Sosem jöttem ki jól a saját korosztályommal, anyám szerint koravén vagyok, pedig esküszöm nincs egyetlen ősz hajszálam se. És igen... érdekes humorom van és szeretek viccelni és néha kényszert érzek arra, hogy a szomorú embereket jobb kedvre derítsem.
Még van egy kis időm, így teszek egy sétát az udvarban, mindig is szerettem a szabad levegőn lenni és ugyanennyire imádtam a növényeket is. Nem véletlen választottam a bájitaltant és a növénytant egyszerre. Persze nem mondom, hogy könnyű mindkét tantárgyra figyelni és helytállni, de úgy érzem, hogy egyelőre nem okoztam még senkinek sem csalódást. Anyám, sőt az egész család nem értettem, hogy miért választom a tanári pályát, de nem is várom el tőlük, hogy megértsék, még igazán én magam sem tudom, hogy miért ez lett... de úgy éreztem, hogy nekem ezt kell csinálnom. Olyan volt, mintha mindig is tudtam volna, hogy ez az én hivatásom, de lehet tévedek. Az idő mindent megmond, ahogyan erre a fel nem tett kérdésre is megadja remélhetőleg a választ. Élvezem, ahogy a lágy tavaszi szellő simogatja az arcomat és összeborzolja a hajamat, egyszerűen beletúrok a hajamba és rendezem a kósza tincseket. Lehet lassan ideje lenne már egy hajvágásnak. Most nem tudom, hogy miért, de hirtelen feldereng egy régi emlék, amikor Peterrel sétáltunk a folyosón... Peter imádja a nőket és azt is imádta, mikor vele vagyok, mert akkor belőlük sok volt körülötte. Én valahogy sosem figyeltem fel erre és észre se vettem, hogy a lányok mi mindent meg nem tesznek csak azért, hogy felkeltsék a figyelmemet. Bevallom, hogy engem nem érdekeltek, de a férfiak sem, igazán senki nem hozott lázba és azt se tagadom, hogy szűz vagyok. Anyám aggódott, hogy valami baj velem, de hát mint kiderült erre is van szakszó: aszexualitás. Nem mondom, hogy repesett az örömtől, mikor megmagyarázták neki a szó jelentését és egyetlen kérdést tett csak fel: Akkor nem lesznek unokák? Nehéz volt neki azt mondani, hogy nem... sajnos nem csak szexuálisan nem vonzott senki, hanem érzelmileg se. Nem tudom, lehet hogy velem van a gond, de ez változhat, nem? A gyerekkorom sem volt rossz, szerettem futkározni, mindig is olyan sportos alkat voltam, nem véletlen, hogy az iskolai évek alatt kviddicsezni kezdtem, imádtam. Őrző voltam és az edző mindig azt mondta, hogy az egyik legtehetségesebb növendéke vagyok. Nagyon szerette volna, ha a Sweetwater All-Stars csapatában folytatom a pályafutásomat, de a dolgok nem így alakultak, éppen ezért vagyok most itt. Az edzőm kviddics játékosnak képzelt el, anyámék aurrornak, bátyáim pedig újságírónak... Fura, hogy mennyi mindennek szerettek volna engem, én pedig mégis ezektől egy nagyon távol álló pályát választottam. A szemem sarkából mozgásra leszek figyelmes, egy fiatal srác kissé duzzogva vonul el előttem és dobja le magát egy padra. Nem tűnik boldognak, talán... Azonban már csak arra leszek figyelmes, hogy éppen felé haladok. Igazából nem jut eszembe semmilyen jó vicc vagy poén, így tehát amikor előtte állok meg, akkor csak leguggolok és úgy pillantok rá. - Üdvözlöm. - mosolygok rá kedvesen és bátorítóan. Nem tudom, hogy mikor alakult ki bennem a kényszer, hogy minden szomorkodó embert felvidítsak, de ez szerintem egyáltalán nem rossz tulajdonság. - Miért lógatja itt az orrát? - kérdezem tőle, de ő egy darabig csendben van, majd mikor megszólalna az egyik kollégám hangját hallom meg. - Mr. Samuels azonnal jöjjön vissza! - hát ez nem kérésnek hangzott, hanem parancsnak, felállok és... talán szólhatnék, hogy maradjon, majd beszélek a kollégával, de nem lépek közbe. Nem biztos, jó lépés lenne. Elnézést kérően pillant rám, én pedig csak szélesebben mosolygok, majd mikor elindul akkor szólalok meg. - Még találkozunk Mr. Samuels. |
| | |
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie Inaktív Ki már nem játékos ▽ Reagok : 0
▽ Avatar : Tom Hiddleston
| » » Vas. 19 Május - 18:30 | | Gratulálunk, elfogadva! Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk. Mr. Cornelius! Hát hogyhogy nem érti ezt a kifejezetten kellemes jelzőt, szépfiú? Tessék gyakrabban tükörbe nézni! Jó végre olyan családról olvasni, ahol minden rendben van, még ha apróbb csetepaték elő is fordulnak, fiútestvéreknél ez megszokottnak mondható. Látja Mr. Cornelius, azért távolságtartóbb bátyja is bizonyította, a testvéri szeretetet nehéz fölölmúlni. Nem értem miért tartja magát szürke egérnek, ha a helyzeteket különösen kezeli, avagy humora érdekes, ami már sorai között is bőven átszűrődik, én azt hiszem inkább csak sok, pozitív visszacsatolásra lenne szüksége az önbizalmát illetően, ugyanis érdekes személyiségnek tűnik. Hiszen igazi tanár lesz önből meglátja, kényszeresen megvédeni a gyengéket és elkötelezetten segíteni a fejlődésben mind-mind olyan tulajdonság, ami hivatássá transzformálja pályaválasztását. Habár tudja ezen a kviddics dolgon még elgondolkodhatna, megvan az alkata hozzá, talán az oktatással is egybeköthetné, mint edző, oktató. Kár lenne egy ilyen fizimiskát sötét falak között rejtegetni… Én úgy érzem még keresi önmagát, a szexualitása is meglesz valahol, habár én igazán pironkodok ilyesmiben állást foglalni, azért kívánom, micsoda veszteség volna, avagy Murphy egy újabb gonosz trükkje, ha éppen Ön… Elég is belőlem, csak keressen egy tükröt, lehet egyszer rájön miről beszélek. Üdvözlettel: Clive S. McGonagall Foglalók • Hírek • Kapcsolatkereső • Eddig történt • A Főnix Rendje listája |
| | | | Hamis zongorát hangolni kell nem kidobni | |
|
Similar topics | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |