Shane && Doris

Hétfő, hogy én mennyire utálom a hétfőket, azt szavakba sem lehet önteni, legszívesebben átaludnám az egész napot és nem foglalkoznék senkivel sem. De túl kell élnem a mai napot és remélem, hogy a dög Zabini nevű sráccal sem futok össze és nem kell vele beszélnem. semmi kedvem sincs a humorához, na jó nem leszek ilyen kedves, még humora sincs annak a selejtes Mardekáros gyereknek. Nem is értem, hogy hogyan lehet ő is varázsló, az egész gyerek sík gyökér és egy igazi idióta. Én már rég kicsaptam volna a suliból, nem tudom miért van még mindig köztünk,bár talán kicsit hiányozna, nem lenne kit állandóan szekálnom.. Na de sietek órára, nem gondolhatok olyan felesleges dolgokra, mint Zabini, fel is kell öltöznöm, szóval elkezdek készülődni és összepakolok mindent, amit csak kell.
Majdnem elkéstem az első óráról, de szerencsére még időben érkeztem, hát nem lett volna jó, ha épp ezt az órát késem le, mert biztos meg lett volna a böjtje. Nagyon unalmasan és lassan telt a nap további része, de tényleg nagyon-nagyon unalmas. Alig vártam, hogy vége legyen minden órámnak és mehessek azt csinálni, amit csak akarok. Mintha az idő is megállt volna, talán az órán a mutatok sem haladnak és ez felettébb rossz. Aztán mikor végeztem az utolsó órával is, már szinte rohanok is kifelé, mert egy perccel sem akarok többet bent tölteni a kelleténél. Azt tudom, hogy mit akarok csinálni, mivel jó idő van, leakarok menni a Fekete-tó partjára és sétálni kicsit. Ma úgy sincs edzésem és teljesen szabad vagyok. Szerintem egyedül fogok menni oda, sajnos egyik barátnőmhöz sem lenne ma türelmem, arról nem is beszélve, hogy ma szinte senkihez sem lenne türelmem.
Felvettem egy pulcsit és szandálra cseréltem a cipőmet, majd elindultam a tó felé, szépen le a kis ösvényen, amit mindig is szerettem. Minden olyan kellemes és nyugodt volt, hogy szinte idilli volt már. A madarak daloltak, a szél lágyan simogatta az arcomat és kellemesen melegítette bőrömet a napfény. Már csak pár perc volt vissza a tóig és útközben leszedtem egy szál virágot, amit a hajamba tűztem. Aztán kiértem az egyik molóhoz és kit pillantottam meg? Na kit? Hát persze, hogy a nyomorék Zabinit, aki mindenhol ott van. Szerencsére nekem háttal állt és épp egy sráccal beszélgetett, valamelyik nyomorék haverjával, mert neki az össze haverja nyomorék, nem is említve az exét, asszem a suli ribanca vagy hogy nevezik. Hát nincs mit vesztenem, már kigondoltam mit teszek, szépen elindultam arra, majd megálltam mögötte.
- Ki lesz hamarosan vizes és egyben nyomorék is? – teszem fel mókásan a kérdést, majd két kezem segítségével belelököm a vízbe és felnevetek. A haverja egyből el is iszkolt, nem is akart neki segíteni. – Igen, TE leszel az Zabini. - mondom gúnyosan majd a mólóról  nézem, hogy hogyan szerencsétlenkedik egy sort a nedves és nyomorék hülye mardis kölyök.

notes:  Hát nem lett jó, de kezdésnek remélem megfelel   

• •

Shane && Doris

Nem volt tervben az, hogy én ilyen gonosz leszek, sőt sosem akartam volna ilyen gonosz lenni, mert.. én nem ilyen vagyok, de Shane ezt hozza ki belőlem. Talán, ha első nap olyan nem lett volna olyan velem, akkor barátok is lehettünk volna, de nem.. neki már akkor is egy patkánynak kellett volna lennie. Évek óta hadakozunk és veszekedünk, mindig beszólogat és én is beszólogatok neki és ez mindig megy oda-vissza. Most rajtam volt a sor, hogy valami olyan tegyek, ami talán nem igazán fog tetszeni neki és azt hiszem ki is találtam ezt a dolgot. Nem tudom, hogy tud e úszni, azt sem tudom, hogy megfulladhat e, de derékig érő vízben ez talán nehéz lenne.. Minden lelkiismeret furdalás nélkül lököm bele a vízbe, mert jelenleg így tartja a kedvem. A haverja meg csak úgy itt hagyta, mintha semmit sem jelentene a barátságuk, de hát ez így megy a Mardekárban, nincsenek igazi barátok és szövetségesek, arról nem is szólva, hogy mindenkit lenéznek, mintha ők lennének valakik. Shane is pontosan ilyen, pedig mai napig hiszem, hogy ő nem rossz ember, bár így röpke hat év óta már kezd elveszni a remény, talán mégis ízig-vérig Mardekáros.
Néztem, ahogyan kedvenc mardekárosom rák vörös fejjel kiballag a vízből és elkezd engem.. nem is tudom, hogy mit akar ezzel elérni. Keresztbe fonom karjaimat a mellem előtt és úgy nézek rá. Elég vicces, hogy csurom víz, bár sajnálatos módon megszárítja magát, ami nem is menő, vizesen kicsit jobb volt ránézni. - Én nem akartam rosszat, csak megcsúsztam és te fogtad fel az esést. – néztem rá teljesen ártatlanul és pillogok rá, mint egy ma született bárány. Nem, semmi bűntudatom nincs, elég szemétséget követett el ő is ellenem, ennyi már kijárt neki.. nem érdekel, ha megpofoz és az sem, ha megöl, szerintem ez teljesen jogos volt és ha ő is belegondol jobban, akkor rájön, hogy ő sem egy ártatlan ember.. – Én unalmas? Hát drágám nem engem hagyott itt a barátom. - biccentek abba az irányba, ahol nem rég a haverja iszkolt el. Sértései leperegnek és nem is foglalkozom vele, hogy miket mond nekem, valójában nem is szoktam rá figyelni, mert tök jelentéktelen ember.. Ha változna és lenne benne egy kis kedvesség, akkor minden más lenne, mint most, de hát szerintem képtelen a kedvességre.
Hát mivel tudom, hogy nem kíván velem beszélni és ma nincs is hozzá kedvem, így elindultam, majd lökök rajta még egyet, reménykedve, hogy újra a tóban landol. - Valaki azt mondta nekem, van benned némi kedvesség.. tévedett. - mondom, miközben elindulok a közeli pad felé, mert utánam biztos, hogy nem fog jönni, nem is kedvel engem, sőt. Szerintem már a napot is bánja, hogy megismert, na nem mintha fordítva nem lenne igaz.

notes:  Hát nem lett jó, de kezdésnek remélem megfelel   

• •

Shane && Doris

Őszinte leszek, néha nagyon meg tud azzal bántani, ha köcsög és bunkó velem, de nem mutathatom ki, hogy hatással vannak rám a szavai. Akkor vesztenék, ha tudná, hogy meg tud sérteni és addig csinálná, míg végül teljesen tönkre nem tenne.. nem fogom engedni, hogy a fejembe másszon és kitöltse a gondolataimat, mert semmi keresnivalója nincs a tudatomba és nem is lesz, azt pedig megérdemelte, amit kapott tőlem. Egy kis hideg zuhany vagy nem is tudom, hogy hogyan fogalmazzam meg, kellett neki ez a kis pofára esés, talán ettől egy kicsit visszafogottabb és csendesebb lesz, de nem.. ő inkább ideges lett és tapló, nem értem, hogy ő ebben mit érez, de nem helyes, hogy én papolok, mikor semmivel sem vagyok jobb. Lassan már ennek is lehet nevezni undok mardekárosnak, mert tényleg egyre jobban kezdek rá hasonlítani, ami egyszerre felkavaró és undorító.
- Remélem többször nem támadsz majd fel a hamvaidból. – nem tudom, hogy erre mi mást mondhattam volna, mert hát lássuk be.. kár volt feltámadnia a hamvaiból, sokkal jobb lenne, ha megszűnne létezni és... nem, akkor sem lenne jobb, mert talán hi... felesleges ezen gondolkodni, tőle lehetetlen megszabadulni, valamiért mindent túlél. – Most az várod, hogy törjek össze és kezdjek el sírni? - vonom fel kérdőn a szemöldökömet és nem hiszem, hogy azt hiszi ez meghat, nekem csak öröm, ha nem kedvelnek a hozzáhasonló nyomorékok.. De mielőtt még megszólalna folytatom, annyira a hangja sem érdekel. - Nem, nem hat meg.. - mondom neki egy vállrándítás közepette. Nem érdekel, hogy nem kedvelnek a barátai, az én barátaim sem szeretik őt, ez egy örök szabály, Hugra és MArdi gyűlöli a másikat.
Eleinte nem gondoltam arra, hogy visszaüthet az, amit csinálok. Nem hittem volna, hogy magával fog rántani a vízbe, ami kellően hideg ahhoz, hogy ne tudjak benne lenni.Nem is fogtam fel a szavait, az idegelt fel, hogy magával mert rántani, elkezdtem vacogni és majd megfagytam.. Előkaptam a pálcámat és a megfelelő varázslat kimondásával megszárítottam magamat. Most nekem lett lángvörös a fejem, de próbáltam lenyugodni és mélyeket lélegeztem. - Elment az eszed? Mi lett volna, ha mélyebb a víz? Én nem tudok úszni te idióta! - nagyon mérges voltam, de tényleg annyira, hogy nem is figyeltem fel, hogy már szinte ordibálok vele. Nem is tudom, hogy mit tegyek, szóval nézem és szinte megölöm a pillantásommal. - Elmész innen végre vagy én menjek el innen? - kérdezem tőle mérgesen és várom, hogy fogja magát és elhúzzon innen a fenébe, remélem megdöglik és senki sem fogja megsiratni. Tudom, hogy hibás vagyok, de én tudom róla, hogy tud úszni és szinte mindenki tudja rólam azt, hogy én nem tudok úszni...

notes:  Hát nem lett jó, de kezdésnek remélem megfelel   

• •

Shane && Doris

Kijelentésére csak megforgatom a szemeimet és nem is foglalkoznék vele, de nem tudom megállni, hogy ne szóljak vissza.. Lassan már igényelni fogom az állandó veszekedést vele. - De jó nekem.. – mondom annyi ironiával, amennyivel csak csak tudom. Bárcsak ne is állna velem többet szóba, tényleg nem akartam volna vele találkozni az első napon. Most minden más lenne, mi nem beszélgetnénk, mi nem lennénk ellenségek és mi nem lennénk ismerősök. Nem is tudom, hogy az jó dolog vagy rossz dolog lenne e, mert talán egy szinten hiányozna az, hogy nem látnám. Nem, egyáltalán nem kell félreérteni, mert nem jó értelemben. De már kezdek hozzászokni, hogy mi állandóan egymást húzzuk és veszekedünk, lassan már tényleg mindennapos dolog lesz ez nálunk, ami olyan fura lenne, ha már nem lenne.
Nagyon nem tetszett, hogy magával rántott a vízbe és nagyon nem tetszik az sem, hogy ilyen semmilyen és köcsög velem. Na jó, talán nem vagyok makulátlan, de ha ő fulladozna, akkor én kimenteném és nem nézném végig, hogy hogyan hal meg a szemem láttára. Nem tudom, hogy mit mondjak neki, mert most minden rossz eszembe jut és ha kimondanám azokat a szavakat, akkor elindulna egy lavina, melyet talán sosem tudnánk megállítani. Viszket a tenyerem, mert most nagyon is megérdemelne egy pofont. – Tudod.. talán nem vagyok tökéletes és nem vagyunk a legjobb viszonyban, de én nem nézném végig, ahogyan meghalnál..  - mondom komolyan és őszintén miközben a szemeibe nézek.. Majd mikor közli velem, hogy menjek inkább én el. Átgondoltam és pár pillanat múlva el is indultam az ösvény felé ahonnan érkeztem, majd pár lépés után visszafordultam. - Boldog lehetsz, soha többet nem fogsz látni! - majd visszasétáltam az iskolába, jobban mondva a hálótermembe és befeküdtem, próbáltam nem sírni -mert én nem vagyok puhány, hogy egy ilyen miatt sírjak- és végül elaludtam.

notes:  Hát nem lett jó, de kezdésnek remélem megfelel   

• •