Doris && Shane

Hát ma egy olyan nap van, amikor valakit meg fogok szívatni és tényleg valakit nagyon meg fogok szívatni. Előre elterveztem mindent, elrendeztem a csapdát, beszereztem hozzá mindent, ami kellhet. Van kötelem, olyan fém izé csiga és egy nagyon nehéz zsák kavicsom. Ha valaki meghúzza a damilt, amit kiegyenesítettem, akkor elengedi a zsákot és fel is rántja a levegőbe. Remélem el tudod képzelni, hogy mire gondolok, ha nem, akkor az sem baj. Talán ár egy kicsit ciki, hogy hatodévesen ilyeneket csinálok, de hát nem is izgat, nem fogom sokáig fenn tartani azt az embert, ha kedvelem, ha pedig nem.. akkor ez van. Egy bunkó mardekárossal nem fogok kedves lenni, szóval remélem nem fog erre jönni egy sem. Szóval mikor minden készen állt, akkor elbújtam egy fa tövében és vártam, hogy megérkezzen valaki és elkaphassam. Már alig várom.
Lassan tíz perce itt ülök és még nem történt semmi sem. Az egész nap unalmas volt és olyan, ennyiből leülhettem volna tanulni valami olyat, ami nekem egyáltalán nem hasznos.. Ilyen lehet például a bájitaltan is, nekem nem kell az, én nem akarok bájitalok szakértője lenni. Aztán lépteket hallok és látom, hogy valaki közeledik felém, remélem, hogy nem fogja észrevenni, hogy ott van a csapda és belesétál majd. Pár pillanattal később hallom, hogy puffan a zsák a padlón és valaki valamit ordibál, én pedig kimászok a fa tövéből és elindulok a szerencsétlen áldozatom felé. Mindenre számítottam csak erre nem.
Miért pont Shane-nek kellett erre jönnie? Miért nem tudom volna más idejönni? Sokkal jobb lenne minden, ha nem ő jött volna erre. Semmi kedvem vele beszélgetni és őt látni, olyan ronda és nyomorék feje van, sokkal inkább nézegetnék más helyette. - Miért kellett neked erre jönnöd? Miért kell itt lenned te nyomorék.. - kezdek el vele ordibálni és eszem ágába sincs leengedni, felőlem ott is megrohadhat. Sokkal jobb lenne, ha eltűnne és megszűnne létezni.

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

Csupán csak egy esti séta. Mindössze ennyit szerettem volna. Sajnos úgy tűnik, hogy ez itt a Roxfortban semmiképp sem fog összejönni nyugodtan, soha, de soha. És ez a mai este is ezt igazolja. Egyedül nekivágtam a jól megszokott, utamnak, amolyan frissítő, alvás előtti séta ez. Egészségesnek sosem mondanám, hiszen mint mindig, ma is első dolgom volt a cigit a számba tenni amikor kiléptem a bejárati ajtón. Könnyedén gyújtottam azt meg, és jólesően szívtam bele a cigibe, ami átjárta testem minden porcikáját. Lassan sétáltam, és persze mindenképp figyeltem arra, hogy senki ne kerüljön az utamba vagy épp fordítva, hiszen nem lenne jó, ha a nyakamba varrnának egy büntetést.
Mégis, elég nagy büntetés nekem az, amikor hirtelen - szerencsére a cigi után, különben tuti jól összeégettem volna magam - belelépek valami furcsába, és a következő pillanatban már egy hálóban találom magam fent az egyik fa tetején. Csúnyábbnál csúnyább szavak hagyják el a számat, miközben nem is értem, hogy a fenébe került ide ez a csapda és mit akarnak egyáltalán elérni vele? Meg ki tesz ilyet ide? Aztán megláttam a választ...
- Még hogy nekem?! Én minden kicseszett este erre járok! Te mi a frászt művelsz Edwards? Mit gondoltál, majd unikornist fogsz? - Egyáltalán nem örülök neki, hogy ez történt. Egyelőre csak gondolkodom a lehetőségeimen, de úgy érzem, jobb nem megkérni őt, hogy engedjen le, mert abból csak nagyobb gáz lenne... inkább majd én kitalálok valami biztonságosabb megoldást.

Music |  Mi afene Oo | Clothes

Shane && Doris

Nem gondoltam, hogy a mai estém így fog majd végződni. Sőt, őszintén erre alapból sosem gondoltam volna. Hiszen hogy is mondjam... talán még egy elsőévestől kitelik, hogy ilyen hülye kis gyerekes csínyt végezzen el, full mugli eszközökkel, de nem hittem, hogy egy hatodéves lánynak ez lesz majd az elfoglaltsága. Hát ez gáz... ez nagyon gáz. Mégis, mikor konstatálom, hogy szerencsére nem vagyok olyan túl magasan, mint amire számítottam, fellélegezhetek. Ha a háló nem varázslattal ellátott, akkor viszont könnyen ki tudok szabadulni belőle. Nem hinném, hogy Edwardsnak ilyen egyszerű dolgok eszébe jutottak volna.
- Hm, nem azt mondtam, hogy hasonlíts egy unikornishoz, te észlény. - Forgatom meg szemeimet és a kezemmel egy kicsit megtámasztom a homlokomat, nem is értem, hogy lehet egy ilyen egyszerű dolgot ennyire eltájolni. Mit is vártam? Őszintén! A himbálózás kezdetén csak egyik kezemmel megfogom a hálót, tekintetem pedig le sem veszem a lányról.
- Nem tudom mit gondoltál, hogy majd nem fogok tudni innen kiszabadulni vagy mi? Ezek után ne is gondold, hogy valaha is komolyan vegyelek! - Fintorodom el ismét, közben azért agyalok ezerre, de viszont azt kívánom, bárcsak ne erre jöttem volna, hanem egy másik irányba ma kivételesen. Pont nincs kedvem ehhez a hülyéhez.

Music |  Mi a fene Oo | Clothes

Shane && Doris

Csupán csak a szememet forgatom. Minden gond nélkül és hát tovább lógok ott fent, mert nem minta olyan nagy választásom lenne. Csak egyelőre még semmi értelmes nem jut eszembe, hogy változtassak ezen.
- Ha-ha- ha. Nagyon vicces vagy, de tényleg. - Fintorodom el a kijelentésére, és mintha őszintén meghatna, egyszerűen csak lebiggyesztem az ajkamat... de hamarosan inkább elvigyorodom. Gúnyosan. Pimaszul. Csak hogy idegesítsem őt. Aztán mégis hamarabb kapcsol, levágja azt az árkozott kötelet, és én pedig a földre esem. Szerencsére nem túl magasról, így valószínűleg nem lesz semmi nagyobb bajom.
- Nem vagy normális! -  Szólalok meg unottan, a fejemet rázva és közben megpróbálom lehámozni magamról azt az átkozott hálót, és kibújni belőle. Lehetőleg ne is lássam többet. Miután végre sikerült felállnom és konstatálni, hogy rendben vagyok, ismét ránézek.
- Ez a te hibád. Remélem több ilyen szart nem állítottál fel, mert ha még egybe belesétálok, esküszöm... - Nem fejezem be, inkább csak arrébb lépek, miközben jól körül is nézek, hátha látok még ilyen csapdát.  Azt hiszem őszintén kitelik ebből a csajból, hogy ne csak egyet csináljon. Nem bízom én a haszontalan kreativitásában.

Music |  Mi a fene Oo | Clothes

Shane && Doris

- Aha, gyerekes, nem boszorkányhoz méltó... - Ütöm tovább a vasat, ameddig még meleg, pedig lehet, hogy jobban jártam volna, ha hagyom hogy kihűljön és csak egyszerűen továbbállok. Persze ez nem az én stílusom. Inkább csak felpiszkálom a kedélyeket, mint mindig... nem hagyhatom, hogy Dorisé legyen az utolsó szó. Az enyém lesz, már azért is. Egyszerűen csak leporolom magam, nem látom értelmét ehhez varázslatot használni, még jó, hogy nem egy esős éjszaka után jöttünk ide ki, mert biztos csupa sár lettem volna. Na azt nem hagytam volna szó nélkül, tuti.
- Ja, persze, te már csak tudod. -  Fintorodom el és forgatom meg a szemeimet. Nem tudom, miért gondolnak annyi rosszat a mardekárosokról, ez mindig is meg fog így maradni, szerintem örök életünkre ránk ragasztották ezt a cetlit. De mindegy is, inkább csak megvonom a vállamat, majd felegyenesedek és gyanús tekintetemmel illetem Dorist, aki persze ködösít és kételyek között hagy. Egyelőre innen nem tudom megállapítani, hogy felállított e más csapdákat vagy valami, de egyenesen a szemébe nézek, összeráncolt homlokkal, gyanakodva.
- Tudod hogy kell kamuzni mi? Amúgy meg azt hiszed, nem lennék képes leszedni magam valami varázslattal? Ez nem a mugli világ, drágám.

Music |  Mi a fene Oo | Clothes

Shane && Doris

- Nem hisztizek, csak a tényeket közlöm. - Jelentem ki határozottan, miközben megpróbálom nem felvenni a hülye kis beszólásait, hiszen tudom, hogy semmi értelme sincs hogy ilyen badarságokon felkapjam a vizet. A sors pedig mindig azt akarja, hogy összefussunk és hogy aztán egymásba kössünk. Szerintem nem is volt még olyan találkozásunk, ami ne így végződött volna. Erre lettünk teremtve vagy a fene se tudja... nem hinném, hogy ez valaha is meg fog változni bármilyen irányba is. Ahhoz túl önfejűek vagyunk mindketten. Pedig hányszor próbáltam már, hogy csak úgy elsétálok mellette...! Ez lehetetlenség. Elnevetem magam.
- Aha, persze, ismersz! - Még rövid ideig húzom a kacagást, majd elhallgatok hirtelen és ismét komollyá válik tekintetem. Főként, mert teljesen kicsavarja a mondandómat. Mint mindig...
- Milyen származással? Miről beszélsz?! Én csak azt mondtam, hogy nem vagyok annyira tehetetlen, mint egy mugli. Neked meg rögtön ki kell fordítanod mindent. Pedig ezt még tényleg nem is lehetett volna másként értelmezni! -  Forgattam meg a szemeimet, miközben lassan pár lépést odébb is léptem, amivel jelzem, hogy talán lassan itt is fogom őt hagyni inkább. Minden gond nélkül.
- Értelmetlen vagy... - Jegyzem még meg utólag, és rázom meg a fejemet is mellé. Sosem fogom megérteni... de már nem is akarom.

Music |  Mi a fene Oo | Clothes

Doris && Shane

Szavain csak megforgatom a szemeit és nem is akarnék neki semmi sem mondani, de hát nem tudok megállni, nekem vissza kell beszélnem. Sokat gondolkodtam már azon, hogy miért állok le vele beszélgetni, azonban erre még magam sem jöttem rá.. van benne valami, ami mindig arra késztet, hogy szóljak be neki vagy vesszek össze vele. Szerintem eddig még egyszer sem volt olyan, hogy ne szóltam volna be neki.. - Minden hisztis ezt mondaná.. Sose értettem, hogy miért tagadod, hogy hisztis vagy. - most így utólag belegondolva ő egy egész hisztis fiú, olyan rimánkodó és álszent, mint némelyik lány a  házában.. Talán mióta lefekszik Dakotával kezdenek ráragadni a dolgok, talán ő is Dakotává változik? Az biztos, hogy majd rengeteg fiú akar vele lefeküdni és abban is biztos vagyok, hogy ha Dakota2.0 lenne, akkor mindenkivel lefekszik, mert ő testmozgás alatt a szexet érti.. vajon hány tanárral volt dolga?
Kacagásán csak kérdőn felvonom a szemöldökömet és úgy nézek rá.. - Remélem tisztában vagy azzal, hogy magadon röhögsz. - mondom neki, bár hát róla beszélünk, ki tudja, hogy mivel is van valójában tisztában. Na ez is elgondolkodtató, vajon tudja, hogy mennyire irritáló és elviselhetetlen nyomorék ő? Mert szerintem ilyeneken nem nagyon szokott gondolkodni, azonban nem ártana, hisz jobb lenne, ha néha kicsit magába nézne és megértené, hogy miért is utálom annyira, mint amennyire most is teszem.. Annyira jó lenne, ha vele kapcsolatban mindent ki lehetne törölni, ha mi sose ismertük volna meg egymást..
- Tudod mit? Inkább nem is érdekel, hogy mire gondoltál vagy céloztál.. de ne várd, hogy ne a bántást lássam a szavaidban! Egy rohadt nagy fasz vagy! - mondom neki hangosan és remélem, hogy fel fog minden egyes szavat, amit csak kiejtek a számon, mert ő tényleg egy baromi nagy faszfej és őt majd halála után múzeumba viszik majd és mindenkinek mutogatják, hogy milyen egy született gyökér. Még hogy én vagyok értelmetlen.. - Bagoly mondja verébnek, kettőnk közül te értelmetlenebb vagy. - mondom neki, majd keresztbe rakom mellem alatt a kezemet és úgy nézek rá.. Kár volt olyan alacsonyra csinálni a csapdát. - Pedig reménykedtem benne, hogy ez az esés, majd helyre rakja az agyad.. vagyis a káposztát.- sóhajtok egyet, ez a gyerek menthetetlen.

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

Szavai hallatán inkább csak megforgatom a szememet, legyintek egyet és hagyom a fenébe. Nem akarok ilyesmiről beszélni, ez annyira gyerekes és nem módi... hogy egyszerűen csak nincs értelme tovább húzni a témát.
- Nem magamon... rajtad. Hogy ennyire kis naiv vagy. - A nevetés csak vigyorrá változik és azt most egy kisebb ideig le sem vakarom az arcomról. Nem tudom mit gondolhat ilyenkor. Jó lenne legilimentornak lenni, nem is értem, miért nem tanultam ki azt? Vagy talán Waldent kellene mindig magammal cipelnem, de az már elég durva lenne... végül is csak összeráncolom a homlokomat, hiszen a szája persze túl nagy és nem hagyja el ezeket a csúnya szavakat sem, amit nem igazán kedvelek benne.Egy nő hogy beszélhet ennyire trágárul? Elfintorodom.
- Hát jó, ha ez a véleményed... - Mondom egészen nyugodt hangnemben, amolyan 'leszarom' arckifejezéssel és tudom, hogy ezzel csak még jobban is fel tudom majd dühíteni őt. Legyen csak ő ideges, én majd most nyugodtabb leszek. - Én? Nem hinném... nézhetnél egy kicsit magadba, biztos előbb utóbb meglátnád a hibákat. - Még hogy én vagyok az értetlen. Egyszerűen csak ez nem lehet. Nem azért, mert akkora nagy egóm van, hanem csak úgy, mert tudom milyen vagyok és mik az eszméim és ezeket tudom, hogy jól viszem véghez. Tudom...
- Lehet, hogy akkor magasabbra kellett volna csinálnod azt a bugyuta csapdát. Bár mondjuk inkább téged kellene helyretenni, ha már ilyen ötleteid vannak. De azt hiszem már menthetetlen vagy... - Sértegetem, finoman és nem izgatva, hogy mit fog majd mondani rá. Már nem veszem fel a hülye vagdalózását, egyszerűen nem látom értelmét.

Music |  Mi a fene Oo | Clothes

Doris && Shane

Annyira fel tudnám képelni, amikor elkezdi megforgatni a szemeit, de tényleg.. remélem egy bekancsalodik és egy életre úgy fog maradni. Remélem egyszer tényleg kancsal lesz és nem fog senkinek sem kelleni, bár most sem értem, hogy mit esznek rajta, mert Walden ezerszer jobb pasi. Na de hát ő sem az esetem, mert amolyan legjobb barátféle, bár magam sem értem, hogy miért engedtem magamhoz közel.. Arról nem is beszélve, hogy mennyire irritáló az, hogy tud olvasni a fejemben. Még szerencse, hogy ez az istenszégyene nem tud. - Sose értettem, hogy miért nem ölt meg még valaki.. ami késik, nem múlik. - Akkora nyomorék, de tényleg baromi nagy nyomorék és teljes mértékben irritál az egész lénye. Már rég meg kellett volna vernie valakinek, akkor talán tudná, hogy hol a helye a világban, mert jelenleg nagyon sok mindent képzel magáról. Valakinek le kéne törnie a szavát, de nem hiszem, hogy nekem kéne annak az embernek lennem, Cheya pl jól csinálja.. Állítólag párszor mondott már nemet neki.. utálom a csajt, de ez kicsit szimpatikusabbá teszi.
Mintha más véleménnyel kellene lennem róla. - Hát ez a véleményem.. - Ha van olyan ember, akit én utálok, az egyértelműen ő.. Tényleg minden egyes porcikámmal utálom a lényét. Miért kellett nekem megismernem? Miért kellett nekem vele akkor szóba állnom a kabinban? Ha nem kezdek el vele beszélgetni, akkor talán most minden más lenne, minden annyira jobb lenne. - Talán hihetetlen lesz, de tisztában vagyok vele, hogy nem vagyok tökéletes.. azonban te teljes mértékben selejtes vagy Zabini.. Szegény szüleid, gyereket vártak és erre jöttél te.. - húzom el a számat és fintorgok. Tényleg sajnálom őket, hogy őt kapták, én sem lennék büszke egy ilyen fiúra, egy ilyen retardált és semmirekellőre.. Talán unikornisok után kéne lapátolnia a szart, akkor tudná, hogy milyen élet lenne neki való. Vajon Vesta hogyan tudja elviselni? Mert nekem nem kamuznak, hogy ők nincsenek jóban, látszik rajtuk, hogy szeretik egymást, hisz a vér nem válik vízzé.
Azonnal előkapom a pálcát, magamat is meglepve, hogy milyen gyors vagyok. - Pofix! - küldöm rá rögtön a varázslatot, majd teszek egy lépést közelebb. Nem ennyivel még nincs vége, még nem elég.. - Locomotor! - majd nézem, ahogyan szépen a lábánál fogva felemelkedik a levegőbe és nagyon, de nagyon csúnyán nézek rá. Nem tudom, hogy mit képzel magáról, hogy mit hisz, de nekem nagyon tetszik az, hogy beképzelt és folyton visszapofázik nekem. - Na idefigyelj Shane Zabini! Nem tudom, hogy mit képzelsz magadról vagy mit hiszel, de jó lenne, ha takarékra állítanád magadat. - mondom neki mérgesen szinte már kiabálva.

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

- Kedves, hogy a halálomat akarod ennyire. - Magyarázom egy apró mosollyal az ajkam szélén. Azért szerintem ezt ő sem gondolja komolyan. Hiszen ugyan már, biztosan nem lenne teljes az élete nélkülem. Nélkülem... Shane Zabini nélkül. Hisz majdnem minden nap megkeserítjük egymás életét. Egyszerűen én unnám magam, ha ő nem lenne, ebben biztos vagyok. Nincs is más, akivel ennyire, ennyi ideje ilyen a kapcsolatom.
Kicsit kezd eldurvulni a társalgás, ma úgy tűnik, egyikünk sincs valami túl jó passzban. Amikor viszont a szüleimre terelődik a szó és sértegetően szól hozzám, egyszerűen csak fenyegetően közelebb lépek: persze semmit sem terveztem tenni. Nem bántanám, legalábbis önszántamból, tiszta fejjel nem.
- Selejtes? Hát, azt azért nem mondanám. De azért jó, hogy ennyire faszán tisztába vagy a családommal, nem szeretnél te inkább velük élni? Lehet, túl se élnél egy napot sem... - Válaszolom fintorogva, és jó mélyet sóhajtok mellé. Szinte azon nyomban tovább is indulnék, de hirtelen érzem magamon a két varázslat hatását, amire abszolút nem tudtam felkészülni. Kellemetlen, fejjel lefelé, Doris Edwards csapdájába esve, ismét. Mivel a nyelvemet nem tudom használni jelenleg, csak dünnyögök valamit vissza felé, viszont láthatóan egyre vörösödik a fejem. Talán jobb lenne, ha eltűnne innen, mielőtt még le találom szedni magam; vagy hatástalanodik a varázslat. Nem biztos, hogy jó vége lenne.

Music |  Mi a fene Oo | Clothes

Doris && Shane

Hm.. - Én ezt egy szóval sem mondtam.. - igaz talán céloztam rá, de azért nem kívánom a halálát, nem akarom, hogy valaki meghaljon, elég volt, hogy tavaly meghalt Grace.. Azt nem tudom, hogy ő mennyire hiányozna nekem, abban azonban biztos vagyok, hogy egy percig sem sírnék érte. Semmit sem tett, amivel kiérdemelte volna azt, hogy hiányozzon, egész eddig csak hat éven át keserítette az életemet és megelégeltem. Egyszer, de csak egyszer lenne jó fej és rendes, de ő erre képtelen és tudom, hogy ilyen sosem fog megtörténni, kutyából nem lesz szalonna. Nem is kéne vele beszélnem, csak itt kéne hagynom, csak egyszerűen el kellene sétálnom és nem foglalkoznom vele, de nekem az nem megy.. sose ment és nem is fog.
Hozzánk hűen megint kezd kicsit eldurvulni a helyzet és máris ordibálunk vagyis valami olyasmit csinálunk. Igaza van, semmit sem tudok a családjáról, azonban azzal tisztában vagyok, hogy ők sem rajonganak érte.. nem is értem miért, hisz ő annyira tökéletes és jó gyerek.. na el ne hidd! Inkább nem akarom elmondani nektek, hogy ő milyen, mert az nem lenne egy szép fogalmazás. - Most sajnáljalak? És kit érdekel.. neked csak jó lenne, ha nem élnék. - forgatom meg a szemeimet, meg hát.. nem értem, hogy miért van ennyire kiakadva, még nem is mondtam neki semmi olyat sem. Nem telik el sok idő, hogy annyira felhúzzon, hogy kicsesszen magával, mert hát engem nem szabad felidegesíteni, főleg nem neki.
Olyan megszokott volt már számomra ez a két varázslat és nem is tudom, de annyira megérdemelte, most már tényleg a tököm ki van ezzel a gyerekkel. Tudom mi kell ahhoz, hogy lezuhanjon megint és kicsit nagyobbat essen, mint az előbb.. Így tehát feldobom a levegőbe a pálcát ő pedig szépen kezd megint zuhanni a szintjére. Csak csúnyán nézem és tudom, hogy nagyon, de nagyon ráfogok cseszni. - Gyere, üss meg nyugodtan vagy kínozz.. DE egy percig sem bántam meg azt, amit tettem. - felelem neki egy vállrándítás közepette, majd megfordulok és elindulok visszafelé, mert nem hiszem, hogy lenne még itt dolgom. Meglepne, ha utánam jönne, de nem hiszem, hogy jönni fog.. Szerintem a büszkesége nem engedné meg, de hát ki tudja, Shaneről beszélünk.

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

- Nem úgy tűnt. - Vontam fel szemöldökömet, miközben kérdőn néztem rá egy ideig, de inkább úgy döntöttem, elfordulok. Őszintén nem tudom hová tenni már a kapcsolatunkat, nem tudom, mi lenne ha éppen egymás életét kellene megmentenünk... biztos, hogy akkor félretenném az aggályaimat és nem lennék ennyire kegyetlen. Nem tudom, hogy fordított esetben ez hogy működne.
Végül is nem válaszolok már neki vissza. Inkább csak egyszerűen lelépnék és hagynám ezt az egész témát a fenébe. Nincs kedvem a családomat belevonni, sőt, gondolni sincs kedvem rájuk; kivéve persze Vestára. Ő más eset. Ő az egyetlen, akiért bármit megtennék a családomból. Az egyetlen egy.
A vörös fejem abszolút nem kifejező arra amit most legbelül érzek Doris iránt. Az pedig csak hab a tortán, hogy lezuhanok. Végül is örülnöm kellene, hogy már nem fejjel lefelé lógok, de őszintén: Nem tudom, miért kellett egyáltalán ezt a varázslatot használnia. Dühös tekintetem azt hiszem mindent elárul, főleg, amikor megpróbálok felkelni a zuhanás után (a második zuhanás, pff) és most már érzem, hogy itt ott kicsit megütöttem magam. Nagy nehezen minden visszaáll a rendes kerékvágásba, a lány kijelentése, pedig teljesen értelmetlen számomra, főként, mert azonnal fogja magát és lelép, én pedig egyszerűen csak utána ordítok. Nincs az az isten, hogy folytassam ezt a mait.
- Cseszd meg, Doris Edwards!

Music |  Köszöntem <3 | Clothes