Sebastian Selwyn

Rövid idézet ide

Seb.


38.


Aranyvér


Semleges


Legilimencia és oklumencia


Mágiahasználók


George Clooney


Saját.

Hogy milyen is a családom? Ez egy igen jó kérdés, és a válasz egyszerű; elbaszott. A bátyám egy beképzelt, magát erősnek gondolod, gyáva alak. Játssza a büszkét, de ha a helyzet úgy hozza, az elsők közt van, aki térdre veti magát, és könyörög. Van a drága bátyámnak néhány kölyke is, két lány meg egy fiú, de szó mi szó, elég rég nem láttam őket, igaz, hogy a rokonaim, de ha szembe jönnének velem, akkor nem biztos, hogy felismerném őket. Jah, lehet mondani, hogy sokat nem tudok a családról, maximum annyit, amennyit az újságban látok.
Voldemort… ez már egy másik dolog, meg Dumbledor is egy másik. Egyik se érdekel, még békén hagynak, vagy meg nem fizetnek, nem folyok bele ebbe az egész kis hajtépésbe. Elvagyok én magamnak a dohánylevelek közt.

Olyan valaki, aki leginkább a saját dolgával szeret törődni, és ingyen nem igazán csinál semmit se. Ha jól megfizetsz, akkor lehet róla szó, hogy elintézek neked pár dolgot. Nem mondok nemet egy jó italra, vagy dohányra, és a női társaságra se. Az életet se nagyon veszem komolyan, ha buli van, akkor buli van. Bárki arcába belenevetek, már ha tudom, hogy túl is fogom élni, lehet, hogy sok hülyeséget bevállalok, de azért még egy darabig szeretnék élni, és élvezni az életem. Gyakran járok kocsmákba, lehetőleg olyan helyekre, ahova a tisztességes népek nem teszik be a lábukat, már csak azért is, mert a legjobb árukat ott lehet beszerezni, és a nők is hamar eldobják a ruhájukat pár kis érme miatt. Persze ha lehet akkor alkudok rá, ezt megtanultam már, ravasznak kell lenni. Mondhatjuk, hogy amolyan laza nagybácsi vagyok, egy rendes nemesi család fekete báránya.
Külsőleg pedig… nincs okom panaszra, jó az arcom csontszerkezete, más néven jóképű vagyok, amin még dob a borosta, amit viselek. A szemeim színe sötétbarna, már majdnem fekete, a hajam is inkább fekete, mintsem barna, de már vegyük bele pár őszhajszál is. Az egész bal karomat tetoválás borítja, ami felfút egészen a nyakamra, egy részeg éjszaka következménye, de egészen jó lett, ezért meghagytam. Vagyok vagy kb 90kg környékén, és aránylag jól karban is tartom magamat, tehát erre sincs panasz. Öltözködés terén az egyszerűségre törekszem, általában egy fekete sportzakót viselek, alatta egy fehér atlétával, nadrág meg egy fekete, vászon, fő a kényelem, cipőcske pedig bőrcipő.
A pálcámat pedig, ami egy 11 hüvelyk hosszú, vörösfenyő, nogitsune szív maggal ellátott pálcácska, nah, ezt általában vagy az övemben tartom, mindegy mit viselek, a lényeg, hogy kézközelben legyen.

Egyike a mocskos bároknak, ahol odabent mindent belep a dohányfüst, és a WC-ből áradó húgyszag. Az asztaloknál csak is olyan alakok ülnek, akikkel nem szívesen találkozna senkise, főleg egyedül, pedig egyszer biztosan álmodtak egy jobb életről, és talán ez is vitte őket arra az útra, ami miatt ma este itt koptatják a székeket. Várva az elkerülhetetlent, amikor végre lekaszálják őket. De a pincérnők se jobbak, már ha lehet őket annak nevezni… nőnek. Régen talán csinosak voltak, de mára görbe orr, vizenyős szemek, csapozott haj, sárga fogak, mintha csak kukorica lenne a helyükön. Lerombolta őket az élet, az már biztos.
- Azt kérdezed hogyan is kerültem ide?- Sebastian felnézett az italából, egyenesen a pultosra. Majd megitta a maradékot a poharából, és rágyújtott.
- Az ajtón, de ha az érdekel, hogy egy hozzám hasonló alak mit keres itt? Na azt elmondhatom… Jó rég történt már, volt egy hülye fogadásom a bátyámmal, fogalmam sincs, hogy mi is volt a játék, hála a sok piának pár dologra nem nagyon emlékszem. Nah, de a lényeg, hogy felraktam rá az örökségem nagyrészét, kb az egészet, és hát basszameg, nem elbuktam?- kérdezte egy keserű nevetés társaságában.- De hát jár így az ember, mindegy is. Annyi eszem azért volt, hogy némi pénzt előtte félrerakjak, hogy legalább a boltomat megtudjam nyitni. Jap, van egy fasza kis dohányboltom. Apuskám, ott aztán mindent megkaphatsz, van olyan, amitől nem hogy hajót fújsz ki a füstből, hanem már mindjárt a tervrajzát is. Maradjon kettönk közt, de persze akad is olyan, ami nem annyira legális, de azt csak is a jó vásárlóimnak tartogatom. Tudod, akik adnak a minőségre.- vigyorogva rákacsintott a pultosra.- Látod, kacsintok, kacsintok. De erről ennyit. Van nekem még pár rokonom, a bátyámnak sikerült betalálni a lyukba, és hát lett is belőle három kölyök. Egy fiú, meg két lány, már ha jól tudom. Elég régen láttam őket, de az igazság, hogy nem is kerestem a társaságukat. Hé! Nem kell ám így nézni, ez van, ha sokkal fontosabb dolgaid is akadnak, mind például a… tanácstalan diáklányok, akik nem igazán tudják, hogy mit kezdjenek az életükkel, és még befolyásolni is lehet őket. Meg beszerezni az új árut, kurva fontos dolgok, na.- lepöckölte a hamut.- Na és úgy kerültem ide, hogy bejön a hely varázsa, olyan kis családias, már ha család alatt a csatornákban élő torzszülötteket értjük, akik még egymásközt is beltenyésznek.- kioltotta a cigit, majd a pultos értetlen arcát nézte.
- Én csak azt kérdeztem, hogy kell még egy pohárral, vagy se? Nem egy önéletrajzot kértem…- Sebastian csak legyintett egyet.
- Ha már ilyen szépen kérted akkor legyen… tudod mit? Hagyd itt az üveget, meg maradhatsz te is, van még mit mesélnem.- látta a pultos arcán, hogy maradni akar, és hallani az egész történetet, még ha a megvető és unott képe valahogy másról is árulkodott, de ez van, ma mesét kap, és talán még borravalót is… talán.