Levél szorult a seggembe. Legszívesebben kivakarnám a farpofáim közül, csakhogy ez még mindig kevésbé zavar, mint az a rohadtul fényes aranysárga gömböcske, ami D-vitaminnal hinti be a fejemet, erre jelen esetben elég kevéssé vágyom, és alig látok tőle valamit. Éles és zavaró, mint másnaposnak az ingerek. Hunyorgok rá, már arra, ami a lomb közt beszűrődik; felkönyökölök, úgy nézek végig magamon. - Ó, bassza meg! - a szemem elé kapom a kezemet és az orrnyergemet masszírozom, majd az előzőleg hó alatt konzerválódott avarba süppedem vissza, hirtelen én lennék Ádám, ha meghempergőzőm benne, így meg csak úgy nézek ki, mint a Dávid szobor, remélem az enyém azért nagyobb. Már megint tök pucér vagyok. - Mi a f@szt csináltam én tegnap éjjel? - kérdezem magamtól nyűgösen, miközben végigfuttatom az ujjaimat a kócos hajam szálai között, a szemeim jobban összeszorulnak, ahogy emiatt elveszem előlük a mesterséges árnyékot. Egyáltalán milyen nap van? Rémlik a tavaszi szünet, délután próbáltunk, este meg... - Hogy a tököm a teliholdba! Merlinre, remélem nem tettem kárt senkiben, akkor még az Azkabanba is csukhatnak, oda meg nem fizetném be magam üdülni, annyira nem jó a híre az ottani szolgáltatásoknak, azaz jó, csak rohadtul negatív értelemben. Valaki feltalálhatná már az ellenszerét, hogy ne nekem kelljen, mert lassan semmire nem megyek azzal a rohadt holdnaptárral, ha folyvást megfeledkezem az elcseszett napokról. - Kell egy cigi - ülök fel a fejemet vakarászva, beállítva a hajamat, mintha bármilyen hatással lehetnék legalább arra, hogy áll szerteszét. Felmerül a kérdés ki a francot akarok én itt ágyba bújtatni a szexi séróm ürügyével. Legalább ha nem félnék a nőktől, de Arielt kivéve fenemód ijesztőek. Feltápászkodom, és eltántorgok valamerre az ismeretlenben, hátha rájövök hol a búsban vagyok, pálca nélkül ez persze elég nehéz, ha legalább bele lenne fonva a hajamba, de talán találok valami kis erdei ösvényt... Kell az a hoppanálási jogosítvány.
Sok szeretettel
I solemnly swear
I am up to no good
Myron Wagtail
C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Deryck Whibley
»
»Pént. 27 Ápr. - 15:58
Sonki & Myron
Kentem magamnak egy vajas pirítóst. Lassú mozdulatokkal, mert ha túl gyorsan mozdítottam volna meg a vajazókést, valószínűleg kidobom a taccsot. Nem mintha két falatnál több fért volna az alkoholtól megviselt gyomromba, legalább triplaszaltót dobott az egész emésztőrendszerem az első harapás után. Fintorogva visszadobtam a Disney hercegnős papírtányérra a pirítóst - csak ilyet találtam, oké? - és kivonszoltam magam a faház teraszára. A madarak vidáman csiripeltek, a méhecskék zümmögve szálltak az egyik gerendára épített kaptárukba, ahonnan inkább arrébb vánszorogtam, a nap meg kiégette a retinámat. Hogy hogyan kerültünk ide? Jó kérdés. Valami halványan derengett egy srácról a tegnap esti buliban, aki meghívott minket füvezni a hétvégi faházba, amihez lenyúlta a kulcsot a szüleitől. Vagy valami ilyesmi. A vendéglátónk amúgy éppen a kerti hintaágyban aludt, vagyis reméltem, hogy a lóbőrt húzta és nem meghalt az éjszaka folyamán alkoholmérgezésben. Yoyót a konyhapadlón találtam összegömbölyödve egy pokróc alatt, a ház macskája a fején dorombolt. A dobosunk a régi fürdőkádban horkolt, a többiek meg befoglalták az egyetlen hálószobát. Én amúgy egy fotelben ébredtem, az ölemben egy teli hamutállal, a pólómon meg egy kibaszott nagy vörösbor folttal. Először halálra rémültem, azt hittem leszúrtak álmomban és éppen elvérzek, de aztán megcsapott az átható cefreszag és megnyugodtam. Rágyújtottam egy cigire, békésen letüdőztem a füstöt és közben álmosan hallgattam a madarakat, mikor belém csapott a felismerés: egyedül Sonkit nem láttam ma reggel. A cigi is majdnem kiesett a számból, rögtön rosszabbnál rosszabb lehetőségek tódultak az agyamba. Elhagytuk valahol, elrabolták, megette egy erdei vadállat, embercsempészek magukkal vitték és eladták a szerveit, darabokra törve fekszik éppen egy árokban... A heveny hányingeremmel mit sem törődve körbesprinteltem a faházat, megállás nélkül üvöltve, hogy: - Sonkiii! Sonki, merre vagy? Persze választ azt nem kaptam, csak valaki kiordított bentről, hogy fogjam be a pofám és amúgy is, Ham este lelépett az erdőbe, biztosan pisilni ment. Ha oda is ment, vissza már nem jött. Elindultam a kitaposott ösvényen, mint valami kicseszett hős, hogy megmentsem Sonki hülye fejét, már ha még volt mit megmenteni. Mi a Merlin heréje történt előző este?
Kezdőlap
Kentem magamnak egy vajas pirítóst. Lassú mozdulatokkal, mert ha túl gyorsan mozdítottam volna meg a vajazókést, valószínűleg kidobom a taccsot. Nem mintha két falatnál több fért volna az alkoholtól megviselt gyomromba, legalább triplaszaltót dobott az egész emésztőrendszerem az első harapás után. Fintorogva visszadobtam a Disney hercegnős papírtányérra a pirítóst - csak ilyet találtam, oké? - és kivonszoltam magam a faház teraszára. A madarak vidáman csiripeltek, a méhecskék zümmögve szálltak az egyik gerendára épített kaptárukba, ahonnan inkább arrébb vánszorogtam, a nap meg kiégette a retinámat. Hogy hogyan kerültünk ide? Jó kérdés. Valami halványan derengett egy srácról a tegnap esti buliban, aki meghívott minket füvezni a hétvégi faházba, amihez lenyúlta a kulcsot a szüleitől. Vagy valami ilyesmi. A vendéglátónk amúgy éppen a kerti hintaágyban aludt, vagyis reméltem, hogy a lóbőrt húzta és nem meghalt az éjszaka folyamán alkoholmérgezésben. Yoyót a konyhapadlón találtam összegömbölyödve egy pokróc alatt, a ház macskája a fején dorombolt. A dobosunk a régi fürdőkádban horkolt, a többiek meg befoglalták az egyetlen hálószobát. Én amúgy egy fotelben ébredtem, az ölemben egy teli hamutállal, a pólómon meg egy kibaszott nagy vörösbor folttal. Először halálra rémültem, azt hittem leszúrtak álmomban és éppen elvérzek, de aztán megcsapott az átható cefreszag és megnyugodtam.
