Lyra Carina Black

" Ne próbálkozz. Csináld, csináld! Vagy ne csináld. Próbálkozni nem lehet."  

Lyr, Cari


20


félvér, de még ő sem tudja


semleges


Animágia


Mágiahasználó


krysten ritter


saját

Anyámról nem sokat tudok, csak annyit, hogy a neve Allison Black és Amerikai. Ezen kívül, többet nem. Na jó, talán még annyit hozzá tennék, hogy gonosz. Kihordott, Nevet adott nekem, majd lemondott rólam. Nem tudom, hogy vannak-e nagy szüleim, de igazán küldhetett volna nekik egy baglyot, hogy van egy unokájuk, és jöjjenek el érte, vagy valami. Apámról, ennél jóval kevesebb információm van, csak annyit tudni biztosan, hogy valahol de van. Bár a mardekárba kerültem, révén a nemes és nagy múltú Black család névrokona ként, de nem szimpatizáltam soha Voldemort nézetei vel, és ezt az egész halálfaló dolgot egy hatalmas nagy marhaságnak tartom, bár ettől még létezik, mint ahogyan a Főnix Rendje is, ahova ha akarnék se jutnék be, a házam miatt, és egyébként is én dolgozom nincs időm egyik oldalra sem.

Pozitív tulajdonságok:
- Kedves
- Könnyen barátkozós
- Vidám
- Türelmes
- Segítőkész
- Maximalista
Negatív tulajdonságok:
- merev
- munka mániás
- Makacs
- Rendetlen
- Szét szórt
- Mindenét elhagyja
5 dolog, amit szeret:
- Tea
- Frissen vágott fű illata
- Állatok
- Természet
- Teli hold
5 dolog, amit nem szeret:
- Lencse leves
- Kórház
- Voldemort nézetét
- drogosokat
- Ha kérdezi, de nem hallgatják meg

 Mint minden nap mióta itt vagyok a képzőben, mint minden reggel ma is ébredéssel kezdek. Ez a nap is egy szokványos Szombatnak indul, de mégis más mint a többi eddigi. Más annyiból, hogy ez a utolsó év, és idén kerül sor az utolsó házak közti Quidditch meccs megnézése. Mint mindig ilyenkor, ma is a szokásos reggeli rituáléval kezdek, ami annyit tesz nálam, hogy fogom fel kelés után egyből egy régi ezerkilencszáztizenkettős képet nézek meg, ami állítólag már kicsi koromtól velem volt. ( Egyébként a képhez egy cikk is tartozik.) A képen egy friss házaspárról készült, még a hajó indulása előtt. Jól láthatóan, az asszony áldott állapotban van. Majd fel kelés, mosakodás, fel öltözés, s a nagyterembe megyek reggelizni. A Mardekár lány hálóterméből kilépve, egy veszekedésnek leszek fül tanúja, Regulus és Piton között. Ahogy elnézem, a Potter Black duó megint jól elintézte szegényt, s most panaszkodik az egyik rokonnak. Mikor hozzájuk érek, kicsit bele gyorsítok, hisz amiről szó van, az nem rám tartozik, ennek ellenére, hallom mikor Piton nekem szól.
- Én nem vagyok kompetens, az ügyben. - Jelzem oda sem fordulva, s tovább is megyek, mit sem tudva arról, hogy Piton mit is akart volna bár, sejtésem viszont igen. Mert bár annyi közöm van hozzájuk, hogy név rokon vagyok, ez nem jelenti azt, hogy ennél bármi több lenne. A Mardekár klub helységéből kilépve, egyenesen a nagyterem felé indulok, hogy reggelizzek. Közben néha meg megállok egy-egy kép előtt és figyelem. Ahogy közeledem a nagyterem felé, fél úton hallom Bellát, akit már megint sikerült valakinek kihoznia a sodrából. Szerény személyem, mindig is kerülte Bellát, de ez nem mindig jött össze, s olyankor én is a cél keresztjében voltam. Sosem szóltam vissza neki, inkább szó nélkül ott hagytam, mert nem akartam az egész családjával rosszban lenni. Pontosan ezért is változtatok, s megyek egyenesen be az egyik lány mosdóba, s ott várom meg Bella el viharzását. Miután Bella el ment, végre ki merészkedem és tovább folytatom az utamat a nagyterembe, ahova belépve szinte tapinthatóvá válik az izgalom, a délelőtti Quidditch meccs miat. Jó magam a Mardekár asztala felé megyek, ahol is mint mindig mindenkinek köszönök. Néha van, hogy fogadják és viszonozzák, s néha viszont nem. Ma az előbbi lép érvénybe, még Bella testvéreinek is köszönök, bár nekik is mindig köszönök.
- Jó reggelt. - Mondom, majd a valamivel távolabb lévő helyre ülök le, s pirítós veszek magamhoz, és teát töltök magamnak, s enni kezdek. Sahra barátnőm is fel bukkan, s egyenesen felém jön, szája mosolyra húzva, valamiért boldog.
- Jó reggelt Lyra! - Mondja boldogan, majd pedig mellém ül, s magához vesz valami ennivalót.
- Jó reggelt neked is! - Mondom én is, miután lenyeltem a falatot ami a számban volt. Most úgy érzem, hogy talán rá kérdezek eme szokatlan boldogság okára, bár lássuk be én sem vagyok kimondottan abban a borús hangulatomban.
- Mi a boldogságod tárgya? - Kérdezek rá nyíltan, s közben kortyolok egyet a teámbol.
- Hamarosan meg tudod. - Mondja továgra is jókedvüen, s nem tudom továbra sem ezt az egészet mire vélni.
- Ahelyett, hogy itt titokzatoskodsz, nem tudnál őszintébb lenni? - Kérdem, mire megbök és a bejárat felé mutat, ahol ketten is vannak, s egymást nézik. Nekem ebből még mindig nem esett le semmi, így lehet nálam a hiba. Sahra még mindig mosolyogva figyeli a párost, aki aztán nagy sokára beszélgetni kezdenek, vagy pedig inkább vitatkozni.
- Te tényleg össze ugrasztottad őket? - Kérdem hitetlenkedve, s a válasza egy fej rázás volt. Nekem innen még is nagyon úgy tűnt, hogy igen de ezt már inkább nem mondtam ki. Majd, rám cáfolás ként, megfogták egymás kezét majd el hagyták a nagytermet. Reggeli után, én nem egyenesen a pályára megyek, mint annyian hanem vissza a klub helyiségbe, a háló terembe, hogy magamhoz vegyem a gépet, s csak utána indulok a pálya felé. Pont időben érkezem, a meccs kezdetére, s a lelátóból fotózok. A Mardekár nyer, ami lássuk be nem meglepő, így a Szombat este ünnepléssel telik. Sütemények, és italok kerülnek elő s fogynak szép számmal. Fura, de ilyenkor, még Bella is elviselhetőbb, mint máskor. Nem tudtam nem észre venni, hogy Bella a Lestrange fiú közelében van, a Quidditch csapat kapitánnyal.
- Gratulálok, a győzelemhez. - Mondom teljesen őszintén, mikor oda megyek hozzájuk, majd a gratuláció után még megvárom, hogy a srác meg köszöni, amit megis tesz majd tovább állok. Ahogy körül nézek, megpillantom barátnőmet amint a csapatunk fogójával enyeleg, amire csak egy mosolyt engedek meg magamnak. Majd, a párocska el hagyja a klub helységet, s egy ideig nem is térnek vissza. Jó magam pedig, még jó néhány képet el lövök, fényképen megörökítve a ma estét is.