"- Most örülsz, igaz?
- Borzasztóan. És csak szánni tudlak, Levin, amiért még mindig nem érted. – A nő szavai tocsogtak a megvetéstől és a diadaltól, amit egyedül ő érzett.
- Mit? Hogy félredobtál mindent? Engem és a gyerekeidet? Nem, valóban nem értem. És nem is akarom érteni, ahogy az egész családod sem. De menj csak, élj az önmegvalósításnak vagy tudom is én mivel áltatod magad. Egész életedben eltartottak és a kisujjadat sem kellett mozdítanod. Ha egy percig is azt hiszed, hogy boldog leszel, akkor ostobább vagy, mint gondoltam." (részlet Levin karakterlapjából)
Emlékszem, egy nyári estén találkoztunk először, mielőtt elkezdtem volna a hatodik évemet a Durmstrangban. Még fel tudom idézni a könnyű, nyári ruhád színét, talán azt is, hány jégkocka úszott a limonádéban, amit én vittem neked. Sokat mosolyogtál, kivételesen én is. Nehéz elfelejteni a levelek hosszú sorát a tanév alatt, amit egymástól távol töltöttünk. A barátnőid irigykedtek az udvarlód miatt, a szüleid azt mondták, mindig írj vissza ennek a fiúnak, mert "jó parti". Egy év múlva megígértem, hogy az iskola után feleségül veszlek. Akkor mindketten azt gondoltuk, hogy mi vagyunk a világ legszerencsésebb emberei - szerettük egymást, boldog élet elé néztünk.
Nem tudom, mikor jelentkezett az első törés. Miután Svetlana megszületett és te egyedül maradtál a gyereknevelés terhével, amíg én a Minisztériumban tapostam ki az engem megillető helyet? Talán csak Nina születése után elégelted meg a magányt és a tétlenséget? Beleszerettél valaki másba? Vagy te sem tudod, mikor kezdtél el gyűlölni? Mert én biztosan nem vettem észre a jeleket.
Senki sem gondolta volna, hogy éppen mi, akiket az aranyvérű házasságok követendő példájának tartottak, egyszer a bíróságon akarjuk majd széttépni egymást, de így történt. A gyerekek nálam maradtak, eszedben sem volt magaddal cipelni őket. Én újraházasodtam és te is éled az életed, amiről én próbálok tudomást sem venni. Fogalmam sincs, hol rontottuk el.
Levin és a volt felesége öt éve váltak el egymástól, ezzel hatalmas felháborodást keltve az aranyvérű közösségben. Dolohovnak meggyőződése, hogy az egykor szeretett nő egy másik férfiért hagyta el, de megeshet, hogy ez csak önáltatás és nem akarja beismerni, hogy nagyrészt az ő vállán nyugszik a házasságuk félresiklásának a terhe. Azt a megalkotóra bíznám, hogy a karakter pontosan miért döntött a válás mellett, hogy most milyen irányba halad az élete, mit gondol a volt férjéről, szerette-e valaha is stb. Play by, név és az előtörténet nagy része szabadon alakítható, bár annak örülnék, ha a karakter családneve szerepelne a "Sacred Twenty-Eight" listáján . Levinhez ugyan már nem kötődik szervesen az exfelesége, ennek ellenére rengeteg érdekes plot van a tarsolyomban... Fabian Prewettel egy politikai csatározás közepén járunk éppen, nagyon szívesen bevonnánk a történetbe az egyelőre névtelen karaktert is^^.
Írj, ha megérkeztél, pm-ben majd mindent megbeszélünk! Nagyon várlak!