Zane & Lachlan

War of hearts

Nem tetszett. Nem tetszett, hogy egy félreértés miatt büntetőmunkát kaptam. Pont az én Zane barátommal együtt. Most nem volt itt Kath, hogy a háta mögé bújhassak és ne kelljen szembe néznem az igazsággal, amit Zane állít. Nekem nincsenek olyan gondolataim, mint neki, nem táplálok az irányába szerelmet, csak puszta és egyszerű szeretetet, amibe nincs bele kombinálva semmi sem. Félek. Pontosan így van, Lachlan Scamander fél, de inkább attól, hogy elveszíthetem valamelyikőjüket. Ezért nem megengedett a szerelem, sem a normális, sem a nem normális. Mi a garancia, hogy így jobb lenne? Nekik vagy nekem? Semmi! Ezért csak nézek, de nem értek meg semmit sem.
- Miért van itt ez az üresség? Hová tetted azt aminek most ezen a helyen kellene lennie? – mert muszáj hozzá szólnom, sokáig nem hallgathatok.
Különben az a csodás megtiszteltetést kaptuk, hogy takarítsuk ki a bájitaltan szertárat. Gondolom mondanom se kell milyen 'nagy' itt a hely kettőnknek. Jó ha tudok még szuszogni. Amúgy Zane örülhet, hogy most nincs kedvem agyon csapni őt. Nem vagyok harcolós hangulatomban, ha abban lennék, már régen máshol volnék, nem itt hanem futva menekülnék előle.
- Az az üvegcse a másik polcon volt, ide az elmét megzavaró vagy serkentő hozzávalók jönnek! – nem mintha olyan jól tudnám, hogy miről beszélek, de a képmemóriám az valamennyire még jó. Máskülönben tudom mit rajzolok gyom- és gyógynövénytan órára. Azt a tantárgyat még tudnám szeretni is ha kevesebb macera lenne vele.
- Nem akarok itt lenni. Szóval siessünk még mielőtt a professzor azért jönne, hogy leellenőrizzen itt minket. – csak motiválni próbálom Zane-t, semmi köze ahhoz, hogy klausztrofóbiás lennék vagy hasonló bajos nyavalyák. Csak megakartam szabadulni ettől a helytől, mert minden körülvesz, amit kevésbé kedvelek. Ezalatt természetesen nem Zane-t értem. Áh, dehogy! Növények. Majd ha megöregszem, nem hiszem, hogy sok dolog kötne le akkor, így biztos növénytermesztéssel ügyködnék. Biztos jönni fognak az unokák is és milyen jó lesz ha nagyapánál van menta, mert nem kell azt is venni. Na az milyen vicces volna! Olyan vicces, hogy elnevettem magam, még ha Zane semmi vicceset vagy egyáltalán semmit nem mondott.
- Kész röhej, hogy fiú létünkre nekünk kell itt rendet rakni. – persze nem ezen nevettem, mégis mondanom kellett ismét valamit csak azért, hogy ne hallgassak. Tulajdonképpen szeretek beszélni össze-vissza mindenről, de hallgatni pont úgy. Most beszédes kedvemben voltam, valamivel muszáj szórakoztatnom Zane-t. Bár szerintem ő anélkül is jól szórakozik, hogy bármit mondjak vagy tegyek. Elvégre még több időt tudhat a magáénak amit velem tölt el. Csodás!
Megjegyzés:     Zene: I can’t help but be wrong in the dark• Kredit