Már vagy egy hónapja nem küldtem haza egyetlen levelet sem. Az ember hall ezt-azt, és tényleg aggódom a családom miatt. Mind muglik, egy árva varázsló vagy boszorkány sincs köztük rajtam kívül. Abszolút védtelenek mindenféle mágiával szemben, és nem akarom, hogy miattam bajba kerüljenek vagy bajuk essen. Nem mondom, hogy jártatnám a szám, mugli származásom lévén inkább csendben vagyok, meghúzom magam. Aggasztanak ezek a Halálfalók is, meg ez az egész dolog ami körülöttünk zajlik. És bár én igyekszem óvatos lenni, van ami védhetetlen: a kviddics. A varázslók sportja, és nem vagyok bolond, szerintem előbb vagy utóbb célkeresztbe kerülök, ha túlságosan jól csinálnám valami csoda folytán. Mert hát… miféle dolog lenne, ha egy „sárvérű” (húúú de utálom ezt a szót!) legyőzhetne egy „aranyvérűt”? Azt hiszem, el is tennének láb alól.
Míg ezen agyalok, hogy merjek-e írni vagy sem, fura zajokat hallok. Mintha valaki… bosszankodna. Mintha valaki… dühös lenne.
- Binx? – pillantok a fotel mellé ahol eddig ücsörögtem, és ahol a macskám volt még néhány perce. Nem véletlen az, ha valahol dühös hangokat hallok egyből elkezdem keresni. – Binx, a fenébe is, hol vagy? – egyszer még én magam átkozom meg ezt a kis dögöt, komolyan mondom! Felállok a fotelből, és egyből keresni kezdem. Előbb a puha szőnyegre térdelve, a bútorok alá benézve majd már felegyenesedve is. Mindig ezt csinálja, miatta utál már a fél Hugrabug. Ha nem az egész. Mert ott volt például a lány akinek a dísztalárját alvó párnának képzelte, és azon dagasztott. Aztán az a negyedikes fiú akinek egeret tett a cipőjébe (mondjuk ez nem csak Binx hibája, figyelmeztettem a fiút, hogy ha kis falatkákkal kényezteti előbb vagy utóbb kap valami ajándékot tőle). A szobatársnőm patkánya szintén ajándékként végezte. És akkor még egy szó sem esett a temérdek dolgozatról és könyvről, amit valamilyen félrekódolt fészekrakó ösztön miatt tépett össze ez a szőrpamacs.
- Binx, gyere már elő! – állok meg egy sarokban, ahol gyakran szokott időzni a kis jószágom. A többség a parkban van, így a klubhelység jelenleg üresen áll, csak én keresgélem kétségbeesetten a négy lábon járó bajkeverőmet.