koldovstoretz elvtársnőért igen nagy kár, siratja őt minden, ügyéért égő szocialista ember: koldovstoretz elvtársnő hazájáért tett szolgálatait nem mossa le a nyugati kutyák csaholásának aljas hangja, mellyel mocskolni akarják a mi dicső nemzetünket! koldovstorez elvtársnő olyan családból származott, amelynek múltját csak erős, megfeszített sztahanovista küzdelemmel lehetett jóvá tenni, iskolát alapítottak a cárnak, vodkagyáruk volt, földjeik, palotájuk, csupa olyan cselekedetük, amelyért könnyeit ejtett az egyszerű nép, mielőtt láncainál fogvá lerántotta a zsarnokot, győzelme fokán kitűzte zászlaját és felragyogott öröm-sikoltásával a Tunguz-felföld, koldovstoretzék generiációi hullottak az igazság nevében, jelöletlen sírba és pofával lefelé, ahová tartoztak kezdetektől! tisztult végre Carszkoje Szeló, égett a téli palota, lakmároztak végre éhező tömegek a szájuktól megvont falatból és az uralkodók húsából, a nagy októberi forradalom, amely novemberben történt, végre rendet teremtett ember és ember között, a tömegsírok megteltek szögesdróttal, szurokkal, vérrel és rothadással, egyszóval, koldovstretzekkel, és végre győztünk! koldovstoretzék akkor úgy eltűntek a hitványság pufajkájának zsebében, hogy félő volt, véget ér az iskola, a koldovstoretz diadalának története, főleg, mert ezeknek a kutyáknak volt pofájuk a Holodomor idején befogadni varázstalan gyerekeket is! elnéztük nekik ezt, a párt és más baráti államok ügyeibe való belepofátlakodást, utólag a Tunguzka-meteort is, amelyet máig tagadnak, hogy előidéztek volna, pedig biztos forrásból tudjuk, hogy a varázstalanok figyelmét akarták felhívni magukra és ostoba módon szövetkezni készültek már az előző rezsim ellen is. büszke népünk megbocsájtotta, hogy sosem értettek semmihez, csak a mágiához, a politikához legalább nem próbáltak szólni, ha az nem tartozott rájuk, és tanultak abból, ha nem kaptak ételt, vagy elvágták őket a külvilágtól pártunk mágusai: sokáig tartott, de a forradalom szele őket is elérte, és mikor szellem járta be európát, elérte a cári söpredéket és felénk lágyította a szívét. köszönjük közreműködésüket a Dyatlov-esemény kapcsán, és bár a sztahanovista nem lehet soha túlságos, nem lett volna olyan nagy baj, ha nem esnek kis túlzásba, de addigra elvtársaink ők is, közös az ügyünk, hibázni meg csak az szokott, aki dolgozik is! koldovstoretz elvársnő petrov vladimirovics koldovstoretz és irina ivanova zamolodchikova első leánya és második gyermeke, született xxxx.xx.xx-én, és képességeit korán pártunk szolgálatába állította, fáradthatatlanul tanulva a szocialista vezércsillag fényében a legkiválóbb tanítóktól. még haját is főleg vörösen hordta, senki nem tudta volna eloltani a szívében égő szerelmet hazája iránt, ez vezérelte, hogy megtanuljon a gonosz imperialisták nyelvén egy dezertőrüktől, kiváló volt korcsolyában, és veleszületett betegsége sem korlátozhatta semmiben erős akaratát! Brezsnyev elvtárstól megkapta a számára adható legmagasabb kitüntetéseket, éke volt mind családjának - mely jó magaviseletéért adományokat vehetett át az iskola részére egész évben - mind közösségének. rosszindulatú pletykák áldozata lett, holott hűen szolgálta hazáját és elveit az utolsó lélegzetééig: viszontlátásra, koldovstoretz elvtársnő! sosem feledjük. SOSEM. SOSEM. SOSEM. SOSEM. SOSEM.SOSEM.SOSEM. SOSEM.SOSEM.SOSEM. SOSEM.SOSEM.SOSEM.SOSEM.
meg fogunk ölnikoldovstoertz
TOVARISI KONYEC!
[...] amelyik hagyta ezt a szukát megszökni, azonnal megy a Gulágnál is rosszabb helyre, értve vagyok?! Nem érdekel, mit írtunk a Pravdába, koldovstoretz disszidált azután a köcsög után, és ennek következményei lesznek. Még egyszer leírom nektek, mire kellett volna figyelnetek: ez a nő metamorfmágus, de nem a legélesebb kés a fiókban. Ragaszkodik az eredeti külsejéhez, és bármit hallottatok róla, nem tud vízzé meg levegővé, meg nukleáris cserebogárrá változni! A testét, azt tudja változtatni a papírok szerint gyerekkora óta, de azoknak a rohadékoknak a vérvonala miatt vérzékeny, szóval ha lelövitek, időbe telik neki, mire cserélgeti a szöveteit, és kurva sok figyelembe, hogy minden ilyen részletet észrevegyen, szóval célozzatok valami váratlan testtájra! A köcsög apja nem látta hónapok óta, de annyira nincsenek jóban, az anyját többször kihallgattuk, az azt mondta, hogy direkt kerülte őket, hogy ne keverje bajba a hülye iskolát. A testvérét el is engedtük, az egy fasz, ha szarnék egyet, abban is több az információ. Lehet, hogy elsőre beszarnátok tőle, hogy jaj pálca nélküli mágia, de az megint rohadt időigényes, nem véletlenül akarja kivetetni a Párt évek óta a tananyagból: szóval csak ne hagyjátok elkezdeni varázsolni, lőjétek le a kezét, vagy valami, vagy vonjátok el a figyelmét, van pálcája, de nem olyan jó vele. HA VÉRMÁGIÁZNI KEZD, ÖLJÉTEK MEG. A döglött koldovstoretz is hasznosabb, mint az, amelyik megszökött és kinyírta a határőröket. A PÁRT BELSŐ FELJEGYZÉSEIBŐL
koldovstoretz? Kedveltem azt a lányt, bár volt nála tehetségesebb és alkalmasabb is. Azzal az amerikai kiképzővel voltak jóban.. amelyik nyelvet tanított, meg bájitalokat főzött, talán. Nem tudom, ezt nem követtem, a magam dolgával törődöm. Akkor kezdtünk vele foglalkozni, mikor az apja behozta, nem volt még tanköteles korú, és nyilván élelmiszerjegyekre és szívességekre váltotta a lánya idejét - nem mondom, hogy nem volt hasznos az itt töltött ideje, de azért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ha engem kérdeznek, hülyeség az egész, egyetlen különleges genetikai tulajdonság sem csinál senkiből elit ügynököt vagy gyilkológépet, de nyilván engem csak most kérdeznek. Nem, koldovstoretz nem fogja megdönteni a Szovjetuniót, lőni minden fegyverrel legfeljebb átlagosan tud, és többszöri próbálkozásom ellenére is alkalmatlan volt úgy változtatni a testét, hogy fizikai előnye legyen mondjuk egy kézitusában vagy kézifegyverrel.. Nem, koldovstoretz nem valami francos szuperhős, veszélyesnek veszélyes, de a legkisebb parázs is le tudja égetni a házat, ha Ivan olyan ostoba, hogy égve hagyja és elég időt ad neki hozzá. A vérmágia, igen, az ijesztő. De az idő, koncentráció, és amiben koldovstoretz jó volt, az a menekülés és elrejtőzés: sosem találtam meg, ha nem akarta, de instabilnak nem nevezném. Kizárt, hogy ő ölte meg azokat a férfiakat. Talán igaza volt a szakértőknek, és apakomplexusa van, azért ment azután az amerikai után, az az apja lehetett volna, de a sajátja nyilván eldobta az iskolájáért cserébe. Ez volt a szobája, nincs benne semmi jellegzetes, legalább ennyi esze volt, hogy nyomokat ne hagyjon. Jól van, akkor lőjön le engem is, akkor majd biztos előkerül a szekrényből. VIZSGÁLATI ANYAGOK A KREML KUKÁJÁBAN
[...] a lányom sosem ölne meg senkit, utoljára mondom! Nincs oka elszökni ebből az országból, amely mindig megbecsülte a képességeit! Nem, nem tudom, miért tette meg mégis! [...] ... volt ott valami férfi.. egyszer említette, de csak futólag, nem szeretett beszélni ilyesmiről, sokáig azt hittem, nem érdeklik a fiúk, de a férfiak érdekelték. Az egyik oktatója volt, talán, valami külföldi neve volt, de nem jegyeztem meg, azt hittem, hogy nem fontos. Mindegyiküket kedvelte, azokat is, akiknek a tárgyaiból nem volt különösebben jó.. bájitaltanból például, az nem érdekelte, a mágiatörténet sem nagyon, de táncolni, azt szeretett. Járt hazafias nevelésre, mindenki jár! Kiváló volt belőle! A lányom hűséges volt a hazájához! [...] Igen, vörös a haja és rengeteg szeplő van az arcán. Tizenhét-nyolc lehetett, mikor utoljára láttam változni a külsejét, elég hiú erre, biztos sosem akar majd a valódi korához igazodni. Nem tudom, mi a célja ezzel. Nem voltak nagy álmai, nem volt becsvágyó, megelégedett azzal, amit adni tudtunk neki, és az nem mindig volt bőséges, de nem hallottam panaszkodni a testvérével ellentétben. Vallásos? Miért lett volna a lányom vallásos? Soha nem tapasztaltam ennek jeleit, nem volt fogékony mások propagandájára, sőt, talán mondhatnám, hogy sokszor tűnt érzéketlennek, de azt betudtam annak, hogy félénk. [...] Érdekelték a mugli lőfegyverek? Egyet sem tartott itthon, soha nem láttam nála egyet sem! A lányom nem pszichopata! VIZSGÁLATI ANYAGOK A KREML KUKÁJÁBAN
[...] nem tudom, mit mondott maguknak az anyám, de biztos vagyok benne, hogy a húgom, ha akart, egyedül is kijuthatott az országból. Van az a mondás.. alamuszi macska nagyot ugrik, és ő különösen jól játszotta a szelíd, kötelességtudó lánytestvért és gyermeket. Amikor egyszer játékból verekedtünk, és véletlenül megpofoztam, megkeményítette az öklét, és eltörte az orromat! Biztosan eljátszotta a központban az oktatóinak a kedves kislányt, de ha egy kicsit odafigyeltek volna rá, ők is észrevették volna, amikor viszonyt kezdett az egyikkel. Láttam őket sétálni az iskola kertjében is. A húgom azt gondolta magáról, hogy sebezhetetlen, mert olyan jelentéktelennek tűnhet, amilyennek akar, és legrosszabb esetben majd ügyetlennek és ártalmatlannak tartják, és futni hagyják! Miért, maga ismer bárkit, aki vérmágiát vesz fel az első fakultatív tárgyának, és közben valóban szelíd? [...] Nem tudom, hogy szerelmes volt-e, szűz biztosam nem volt. Egy olyan lány, mint ő, biztosan kihasználta, hogy a könnyen megtéveszthető férfiak a kegyeit keresik, egyszer azt mesélte, lefeküdt valami magas beosztású férfival, és mikor a képébe vágtam, hogy korrupt akar-e lenni, azt válaszolta, hogy csak a helyzet kedvéért csinálta. Sokszor figyelmeztettem a szüleinket, de ők vakok voltak és elhitték ezt a történetet a szorgalmas, érdektelen tanulóról, aki csak a mi érdekünkben évente olyan sok napot tölt a párt központjában, hogy aztán hasznos lehessen az országnak, mi meg ne éhezzünk, de ez mind hazugság volt. Alig várta, hogy a titokban összeszedett tudásával megszökjön, és eláruljon bennünket. [...] ...nem tudom, hol van most, de magukat is átverte már egyszer. Talán engem kellene elküldeniük megkeresni. VIZSGÁLATI ANYAGOK A KREML KUKÁJÁBAN
[...] igen, tudom, hogy a feleségemet és fiamat kikérdezték. Igen, fogadom, hogy őszintén válaszolok a kérdéseikre. Nem tudom, hol tartózkodik a lányom, mi célból ment oda, és szolgáltatott-e ki államtitkokat az ellenségeinknek. Igen, nagyon hiányzik nekem. Megőriztem az összes gyerekkori rajzát, amiken balerinának képzelte magát, és én voltam az, aki megmondta neki, hogy a betegsége miatt ez nem lehetséges. Tőlem örökölte a vérzékenységet is, de a központ embereitől tanulta meg, hogy.. cserélje ki a szöveteit, félelmetes tudása volt az emberi test működéséről és felépítéséről. Hiba volt abban bíznom, hogy megtanítják arra is, mi mindent érhet el ebben az országban így. Igen, ismertem az amerikai férfit, a barátom volt, állást is biztosítottam számára és helyet az asztalomnál, de arról nem volt tudomásom, mit művel vele, ezt nemrég tudtam meg. Helytelenítem, de a lányom nem volt áldozat, és képes volt érvényesíteni az akaratát, nem gondolom, hogy megrontotta volna. Nem tudom, miért követte a szökése után, talán mégis elhitte a nyugatiak hazugságait. Nem tudom, mik a céljai most, hol akar letelepedni, vagy volt-e segítsége. Igen, nagyon sajnálom, hogy így alakult az egész. VIZSGÁLATI ANYAGOK A KREML KUKÁJÁBAN
[...]"12:23 - Bejelentést szeretnék tenni. - Nem értem jól, harminckettes határvédelmi pont, pontosítson! - ...a harminckettes határvédelmi ponton két holttest fekszik, behatolásnak nyoma nincs. - Hogy érti ezt, harminckettes határvédelmi pont?! Azonosítsa magát a protokoll szerint! - Kolgomorov, parancsot kaptak! Már megint nekem kell a rádiócsendre figyelmeztetnem?! Harminchármas határvédelmi pont vége. - AZONOSÍTSA MAGÁT HARMINCKETTES HATÁSVÉDELMI PONT! - Viszontlátásra! Sajnálom. 12:24 - HARMINCKETTES HATÁRVÉDELMI PONT?! UTOLSÓ FELSZÓLÍTÁS! - Kolgomorov, te fasz. Ez volt a célszemélyünk." "ELTŰNT HANGANYAG" AZ ARCHÍVUMBAN
lojalitás?
túlélésért bárki
képesség?
metaf/'pálcanélkülimágia'
csoport?
törvényen kívül
FEGYVERBE!
nem tudom, mi lepett meg inkább, mikor először láttam az Abszol utat: hogy így nevezték el, vagy hogy még életben vagyok - és a közhely, hogy itt senki sem sietett behúzott nyakkal dolgára, a kirakatok bámészkodásra szólítottak, és bennük tükröződve bízni kezdtem abban, hogy sikerült. itt vagyok, valóban itt vagyok, és az sem szegte a kedvemet, hogy egy hatalmas üstöt cipelő boszorkány majdnem fellökött, és répának nevezett. a répa kedves növény, a répán el lehet élni ítéletnapig is, kellemesebb az íze, mint a novicsoknak.
emlékeztem a történetekre, amelyeket a hozzánk szakadt külföldiek meséltek ételekről, helyszínekről, illatokról és rengeteg hivalkodó színről: de mintha más dimenziót ismertem volna meg, nem volt evilági többé semmi, ép elmével nem értelmezhető a rengeteg protéka, a bank épületén hatalmasodó alakzat, még a levegő is egészen más, édes és pezsgő.. pedig tudtam, hogy háború van, mert bármi szabad lettem, azért a magamfajta a lefolyóban lelhet csak ideiglenes biztonságot, a Zsebpiszokban. az ismerősebb volt, otthonos, de munkát könnyebb volt találni, nem érdekeltem a lőtéri kutyát sem, és boldogan vállalkoztam bármire, amíg pénzhez juthatok - egészen idáig loptam és csaltam, előbb vonatjegyért Lengyelországban, aztán szállásért, útlevélért az NDK-ban, és üdítőnek tetszett az alvilág munkájához legalább hozzátenni valami értéket, ha illegálisan is. a legális amúgy is illékony, egyetlen érintésre arcot, pózt vált, mindjárt minisztériumi emberek alakjában, akik az itteni bordélyok törzsvendégei. emlékeztem mindenre, de emlékezni más, mint remélni, hogy csak annyira leszek idegen, hogy kuriózum mégsem, kávét ittam egy teraszon, mugli ruhákat viseltem, és minden kérdésre igent válaszoltam. arra is, amikor valaki pechére az időt tudakolta csupán, de bármely más szó kiejtése azonnal elárult volna. ami azonban óhatatlanul kivilágított, a pálcás varázslatok - sokkoló, hogy minden mozdulatukban ott van az a fadarab, meghosszabbított végtagjuk, és már irigylem, nekem is kell az a hajlékony elegancia, a tisztán ejtett szótagok és a szikrák: van pálcám, de mintha favágó lennék a tundrán, úgy hadonászom vele, és nem tudom, mennyi idő, míg leszokom róla, hogy a saját tanult, függőségnek bizonyuló módszeremről megszabaduljak. valószínűleg beláthatatlan, mint az akcentusom is.
megtartottam a valódi arcomat: hatalmas ostobaság, hatalmas kockázat, de eleinte bíztam benne, hogy A észrevesz, csodálkozik, de A jobban ismeri ezt az éghajlatot, rég túl lehet az óceánon is, minek maradna egy hordóban, amelybe kanalazzák a lőport? nekem azonban nem volt újabb tervem, és mint megtudtam, időm még kevesebb: talán megöltem azt a két embert, talán nem, de a távozásom elég ok volt a vaddá tevésre, és talán elfáradtam, vágytam rá, hogy utolérjenek, kezüket a vállamra téve mondják: ügyes voltál, de megvagy. ha az ember hinni akar valamiben, az a kommunizmus utolsó igazságai közül az egyik, mégpedig hogy nincs ingyen ebéd, a siker pillanatnyi, és nem győzhetem le remekül szervezett, átgondolt apparátusaikat holmi nem is használt metamorfmágiával, meg a vérmágiás ügyetlenkedéssel, amihez amúgy is, ugye, vér kell, meg rengeteg felesleges perc a megidézéséhez, annál jobb célpont meg nem is kell. Evan Rosier nem az a kéz, amelyre számítottam - kétlem, hogy ezzel sokan volnának így - de az egyetlen, amely mögött biztonságban vagyok. ha hihetek A műveltségének, kötöttek ennél sokkal rosszabb alkut is már a világtörténelem folyamán: gyereket szülni, valaki asszonyának lenni mindenki tud, bizonyára én is, ha nem is próbáltam még, biológia csupán és cukor a reggeli kávéba, ígéret arra, hogy lesz egy otthonom, amelyet.. legalább félig választottam. végül is, válaszhattam volna egy névtelen sírgödröt is valahol Szibériában. szerintem a zsidók rosszabbul jártak azzal a vándorlással. Evan Rosier hamarosan megérti majd, hogy hasznos vagyok, de általában olyan, amilyennek képzelnek, és ettől a filmrétegtől nem látszom szabadulni - de szívesen vagyok a vágyott, a szeretett, és nem az alkalmas, a párthoz hűséges - egész életemben visszafogtam magam, és most az enyém minden idő, hogy eldöntsem magam, ki szeretnék lenni.
rang?
hivatalosan hulla
played by?
daria sidorchuk
karakter típusa?
sokan keresik
Aristides Creekmur kedveli
I solemnly swear
I am up to no good
Martin Nott
C’est la vie
Beavatottak
Voldemort új halálfalói
▽ Reagok :
40
▽ Avatar :
Cilian Murphy
»
»Kedd 5 Jan. - 23:33
Gratulálunk, elfogadva!
üdvözlünk köreinkben
Kedves Mrs.Rosier Ms. Koldovstoretz, rendkívül megkapó volt olvasni a történetét, megismerni az ismeretlen sötétséget, ami keleten, az Ön hazájában fekszik, megismerni a családját, miközben csak szemétbe dobott papírokból láthattuk azt, akinek Önt sejtik. Rengetegen keresik Önt, de úgy tűnik, nagyon kevesen ismerték meg. Talán nyelvbotlás, de tökéletes választ adott az Abszol úton, amikor megkérdezték, mennyi az idő. A pokol után, amiből megszökött, a háborúban álló Egyesült Királyság is olyan lehet, mint a fény a sötétségben, és az eddig időtlen, szürke reménytelenség hirtelen értelmet kapott. Van már értelme az időnek és a jövőnek. Remélem, hogy a jövő, ami Önre vár, Mr. Rosier mellett fényes és tartalmas lesz.
Kezdőlap
[...] amelyik hagyta ezt a szukát megszökni, azonnal megy a Gulágnál is rosszabb helyre, értve vagyok?! Nem érdekel, mit írtunk a Pravdába, koldovstoretz disszidált azután a köcsög után, és ennek következményei lesznek.
nem tudom, mi lepett meg inkább, mikor először láttam az Abszol utat: hogy így nevezték el, vagy hogy még életben vagyok - és a közhely, hogy itt senki sem sietett behúzott nyakkal dolgára, a kirakatok bámészkodásra szólítottak, és bennük tükröződve bízni kezdtem abban, hogy sikerült. itt vagyok, valóban itt vagyok, és az sem szegte a kedvemet, hogy egy hatalmas üstöt cipelő boszorkány majdnem fellökött, és répának nevezett. a répa kedves növény, a répán el lehet élni ítéletnapig is, kellemesebb az íze, mint a novicsoknak.
