Mint megannyi puszta sír

@Alastair Scabior
@Eris Scabior

A sűrű esőfüggöny nem takarta el a Wellington Street 37. szám alatt álló házat, ami évekig láthatatlan tudott maradni a legfényesebb napsütésben is. A Wellington Streeten csak harminchat ház volt időtlen idők óta, Godric's Hollow egyik legrégebbi utcájának lakói gyakran bosszankodtak az üres, romos telek miatt, ami közigazgatásilag az ő utcájuk végében állt, szégyeneként a rendezett városrésznek. Fogalmuk sem volt róla, hogy amikor autóikkal ráfordultak a Sherman Streetre, egy szépen rendezett láthatatlan ház láthatatlan lakója egykedvűen nézi őket.
Sajnálatos hiba, kimaradás történt a Minisztériumban, több ház mágikus védelme is lehullott pár órája, közülük egy-két prominens aranyvérű családé is. Reggelre minden bizonnyal visszaállítják, hibák előfordulnak, bár ezekért a hibákért néhányan elveszítik az állásukat. Valaki más sokkal többet fog veszíteni: a halálfalók alig fél órával a kimaradás után érkeztek a Wellington Streetre, a fénylő ház pedig tengerbe került vérként jelezte nekik áldozatuk helyét.
Dorian Skeeter házában a késői óra ellenére is égtek a fények, az ablakokra vetülő árnyékok pedig jelezték, hogy a férfi ébren van, és bizonyára a másnapi címlaptörténeten dolgozik. A kertkapu nincs kulcsra zárva, a bejárati ajtó nincs kulcsra zárva, zene szűrődik ki bentről. Ugyan, miért kellene egy láthatatlan ház lakójának félnie bármitől?

----------------------------------------------------------------------------------
IC időpont: 1976.X.14. (Péntek) 11:49 p.m.
Határidő: 2021.01.29. (Szombat) 23:59
Következő mesélés: 2021.01.30. (Vasárnap)- ha a játékosok előbb írnak, ez a dátum lehet korábbi
Körök száma: 6 (rövid, 1-2 bekezdésből álló hozzászólások)

Eris & Alastair

Assassination is the extreme form of censorship

A víz egy bűbájnak köszönhetően lepergett Alastair köpenyéről, aki a maszkja takarásában kegyetlen mosollyal szemlélte a fényárban úszó házat. Hatalmas megtiszteltetés érte őt és a húgát abban, hogy a Sötét Nagyúr feladatot bízott rájuk. Nem akarta elszúrni, hiszen végre esélyt kapott bizonyítani a rátermettségét.
− Nézd meg, húgom, minket meg sem hívott a partira – billentette oldalra a fejét, miközben a házból kiszűrődő zenére utalt. Habár az arca nem látszott, de Eris ismerte már annyira, hogy tudja, arcán egy gúnyos vigyor terült szét.
− Hogy akarod? Térjünk a tárgyra, vagy játsszunk vele? – fordította oldalra a fejét, miközben az övén lógó kis táskát megpaskolta. Rá nem mondhatni, hogy felkészületlenül jött, hiszen a táskában egy fiolányi méreg, annak az ellenszere és Veritaserum is lapul, azonban ezeket csak akkor hívja segítségül, ha a helyzet úgy kívánja, sőt arról is gondoskodott, hogy a fiolák ne törhessenek olyan könnyen össze.
A választást a húgára hagyta, hiszen Eris szeretett szórakozni a férfiak elméjével, mielőtt még teljesen összetörte volna őket. Így Alastair megvárta a húga döntését, és csak utána indult meg a ház irányába.

Revenge

207 SZÓ // @Alastair Scabior

A bátyámhoz hasonlóan egy leperex, vízlepergető bűbájjal ellátott köpenyt vontam magam köré. Kivételesen nem volt ellenemre sem a rossz időjárás, sem pedig a késő esti séta, sőt! A csuklya alatt egy széles vigyor játszott ajkaimon, mindössze a bátyám tekintetét követve ciccegtem elégedetlenül.
- Micsoda udvariatlanság! - felelem halkan. A pálcámért nyúlok, testvérem kérdése egy pillanatra megakaszt a mozdulatban, de lendületesen húzom elő, amint sikerült teljesen visszafojtanom egy halk kacajt. - Még kérdés? Természetesen nem úszhatja meg gyors halállal! - Bár legszívesebben csak felhasítanám a mellkasát, és a vérével festeném a falra, hogy így jár minden mocskos véráruló, de ez túl gyors lenne. Majd a legvégén. Lassan kell kimúlnia, szenvedve kilehelni utolsó lehelletét. - Cave Inimicum! - Első mozdulatom, hogy ellenség biztossá próbálom tenni a ház körüli területet, nehogy esetleg hátba támadjanak minket. - Ellenőrizzük az ajtókat, magunk után minden lehetséges utat zárjunk le, nehogy elmenekülhessen. Én egy Expelliarmus-szal lefegyverzem, te pedig megkötözöd. Mit gondolsz? - Ha a bátyám beleegyezik, akkor meg is indulok, a pálcámat előre tartva. Bár kétlem, hogy védőbűbájokkal lenne ellátva a ház, de minden eshetőségre fel kell készülni. Még arra is, hogy ha meglátná az arcomat. Jó szokásomhoz híven most is metamorfmágiával álcázom eredeti külsőmet. Szőke haj, barna szemek, szűkebb arccsont, és más alkalt.

@Alastair Scabior
@Eris Scabior

A mugli autó alig egy perccel azután hajtott el az úton, hogy Eris Scabior rejtő varázslata homályosabbá tette a ház környékét. A terület persze nagy volt, a varázslat pedig összetett, úgyhogy nem tudni, hogy egy kevésbé fáradt, kevésbé ittas, és ami fontos, nem mugli betolakodót is átverne-e a bűbáj. Az auto mindenesetre leparkolt, az azt vezető pocakos mugli férfi pedig ittasan belopakodott a házba, nem is sejtve semmit a nem létező szomszédjára leselkedő veszedelemről.
A ház egyelőre csendes. A férfi, úgy tűnik, abbahagyta a mozgást, csak a halk zene szűrődik ki. Az ablakokat nagyrészt függöny fedi, több sziluettet pedig nem láthattok végigmozdulni a szobákon. Az emeleti ablakok túl magasan vannak, szintén befüggönyözve. A bejárati ajtón kívül, amennyiben megkerülitek a házat, találtok egy hátsó ajtót. Az egyetlen érdekes objektum a kertben egy kutyaház, de kutya már régen nem lakhat benne.
Úgy tűnik, hogy a férfi egyedül van. Kérdéses azonban, hogy meddig marad a ház minisztériumi védelem nélkül.

----------------------------------------------------------------------------------
IC időpont: 1976.X.14. (Péntek) 11:49 p.m.
Határidő: 2021.02.06. (Péntek) 23:59
Következő mesélés: 2021.02.07.. (Szombat)- ha a játékosok előbb írnak, ez a dátum lehet korábbi
Körök száma: 6 (rövid, 1-2 bekezdésből álló hozzászólások)

Revenge

197 SZÓ // for everyone

A hátsó ajtót választom a behatoláshoz, Alis-ra pedig a főbejárati ajtót hagyom. Magam után gondosan bezárom egy Colloportus varázslattal, hogy ha menekülni próbálna, ne tudjon átjutni rajta a pálcája nélkül, ha pedig valamiért mégis megjelennének a minisztérium kutyái... Nos, legalább egy percnyi késlekedést okozna nekik. Ha nem is sok, arra azért elég, hogy észleljük a veszélyt és elhopponáljunk. Hopponálásgátló esetére pedig a seprűmet a közelben rejtettem el, láthatatlanná bűvölve, hogy ne fedezhessék fel. Szükség esetén pedig magamhoz tudom hívni, hogy elmeneküljek. Most viszont néma léptekkel haladok a célszemély felé, óvatosan, figyelve, hogy nehogy lebuktassam magamat.
- Expelliarmus! - Amint megtaláltam az áldozatomat, a háta mögül azonnal egy lefegyverző bűbájjal kezdek, nehogy esélye legyen védekezeni, esetlegesen támadni is. Rögtön ezt követve pedig földbe gyökereztetem a lábát. - Locomotor Mortis! - A pálcáját pedig azonnal magamhoz hívom, és kettétöröm. Bár legjobb tudomásom szerint képtelen a pálca nélküli varázslásra, a biztonság kedvéért, és a bátyám késlekedése esetén egy Langlock varázslattal a szájpadlására ragasztom a nyelvét, ezzel képtelenné a beszédre. Ha pedig Alis végleg késlekedik, akkor én magam fogom megkötözni egy Impedimenta varázslattal. Természetesen, a némítás és a kötözés csakis akkor történik meg, ha a bátyám valamiért nem érne ide. Elvégre, valami szórakozást neki is illene hagynom…

Eris & Alastair

Assassination is the extreme form of censorship

A húga szavaira bólintott, ahogy a tekintetével követte a mögöttük elhaladó mugli járművet. Elborzadva figyelte a varázstalanok találmányát, aztán a pillantása ismét a házra esett. Nem tűnt nehéz feladatnak, legalább is ő ezt gondolta az alapján, hogy az emberük mennyire meggondolatlannak tűnt.
Figyelte, ahogy a testvére eltűnt hátul, ő ráerős léptekkel haladt végig a bejárati ajtóhoz vezető úton. Pálcáját a magasba emelve az elülső ablaküvegeket megpróbálta kővé változtatni, hogy az áldozatuk abba az irányba egyáltalán ne futhasson. Az ajtóhoz érve először óvatosan érintette meg a kilincset, de mivel az engedett a nyomásnak, könnyűszerrel lépett be az előtérbe. Varázslat segítségével könnyűvé tette a lépteit, hogy véletlenül se csapjon zajt, majd kényelmesen körbenézett a lakásban. Először felmérte, hogy a férfi valóban egyedül tartózkodott-e odabent, majd fotókat, vagy bármilyen személyes információkat keresett, amikkel aztán zsarolhatták volna ezt az ostoba firkászt, aki az útjukba került.
Végül pedig csatlakozott a testvéréhez, aki éppen kettétörte az idegen pálcáját. Alastair arcára a maszk takarásában kegyetlen mosoly húzódott. Le sem tagadhatta volna a húgát. Ezúttal viszont ő következett, s mielőtt Eris kimondhatta volna a varázsigét, Alastair abban a pillanatban suhintott a varázspálcájával a férfira olvasva egy Silencio bűbájt.
Csak ezután szórt rá egy kötöző bűbájt, majd a fejével intett a húgának, hogy húzza közelebb a szobában lévő széket.
− Mr Skeeter, beszélgessünk! – szólalt meg rekedtes hangon, miközben megragadta a férfit, hogy a székre ültesse.

@Alastair Scabior
@Eris Scabior

Ahogy Eris benyitott, hirtelen sikolyként vágott a levegőbe az ajtó halk nyikorgása. Ezt a házat nem tartotta karban házimanó, lakóját pedig nem érdekelhette annyira ez az apróság, hogy megolajozza a keretből kiálló fémalkatrészeket. Sikerül bezárnia az ajtót, és sikerül megközelítenie a szobát, amiből a halk zene szól. Valamilyen fémfúvós hangszer, jazz vagy blues talán.
Alastair szomorúan kellett ráébredjen, hogy a kő és az üveg tömege azonos térfogat esetén nem egyezik, erre előbb a fa ablakkeret recsegése, elroppanása, majd az átváltoztatott kőlap hangos kettétörése emlékeztette. Az ajtón gond nélkül bejuthatott, de tudnia kellett, hogy ez elég hangos volt hozzá, hogy a férfi nagy valószínűséggel a zene mellett, a másik szobából is meghallja.
- Ugye nem a kentaur szobrokat törted el?- ahogy mindkét Scabior a folyosóra ér, a férfi mély hangja, ahogy átkiált a házon, összerezzenti őket. A zene lekapcsol, és ahogy Eris az ajtókerethez lép van egy pillanata megnézni magának a szobát és az embert. Íróasztal az asztalnak tolva, bal kéz felől egy másik, csukott ajtó, a falakon gyertyák világítanak régies keretben. Több szobor és növény a szobában, az egyik falon két viking balta lóg, halmokban rengeteg Próféta áll, egy pár női cipő magányosan ásít a kanapé mellett. A sarokban pedig ott a régi lemezjátszó, a még mindig forgó lemezről a férfi a pálcája segítségével emelte fel a tűt. A kopaszodó, borostás, ötvenes éveiben járó Dorian Skeeter feltűrt ingujjakkal, fáradt szemekkel egy pillanatig bután mered a nőre, csak akkor tágulnak ki a pupillái, amikor a halálfaló hangosan kimondja a lefegyverző bűbáj varázsigéjét, és egy gyors pálcamozdulattal, némán hárítja azt. Nem tűnik ugyanakkor jó párbajozónak, talán ivott is: kissé megbotlik, és nem védi ki a második, lábait megkötő varázslatot. Reflex-szerűen emeli a pálcáját az ajtó irányába.
- Stupify!- a varázslat majdnem egy méterrel fölé megy, talán a férfi megkötözött lábai miatt, amik miatt egyértelműen megromlott az egyensúlya, dülöngél. Kiszolgáltatottnak tűnik, a következő másodpercben viszont megreccsen valami, amit a leginkább teljesen érdektelen, szülőkkel, munkatársakkal, talán régi barátokkal és iskolatársakkal készült fotókat nézegető Alastair hallhat meg először. Eris először azt hiheti, az ajtókeret felett valamiféle szörnyeteg lapult, várt rá, csak a reflexeinek köszönheti, hogy néhány éles tárgy nem szúrja ki a szemét. A szarvasfej trófea hatalmas agancsai több helyen feltörik a padlót, többek között ott is, ahol pár másodperce Eris lába volt. A következő kábítóátok ártalmatlanul húz ki az ajtón, és csapódik a falba a nő mellett.
- Halálfalók!- a káosz közepette a férfi újabb és újabb átkokat küld keresztül az ajtón, amin a behatolást a leszakadt szarvastrófea össze-vissza meredező agancsai amúgy sem teszik könnyűvé. Futó lépések hangja hallatszik bentről, mely alapján Skeeter megtörte az átkot.
Mindketten tudjátok, hogy nyomás alatt kell tartanotok, különben néhány másodperc múlva egészen biztos, hogy hoppanálni fog.

----------------------------------------------------------------------------------
IC időpont: 1976.X.14. (Péntek) 11:57 p.m.
Határidő: 2021.02.15. (Hétfő) 23:59
Következő mesélés: 2021.02.16. (Kedd)- ha a játékosok előbb írnak, ez a dátum lehet korábbi
Körök száma: 6 (rövid, 1-2 bekezdésből álló hozzászólások)

/A jövőben, kérlek, használjatok feltételes módot! A mesélő dönti el, hogy sikerrel jár-e, amivel próbálkoztok./

Revenge

143 SZÓ // for everyone

Káromkodásra nyitnám a számat, ám bőven elég zajt csaptunk már így is. Csak szorosabban markolom a pálcámat, amint végeztünk itt, biztos, hogy lesz egy két szavam a bátyámhoz. Elégedetlenül ciccentek, amint még éppen kivédi a lefegyverző bűbájt, és éppen csak nem sikoltok fel, amikor majdnem eltalál a trófea, majd pedig az átok. Szinte azonnal utánarohanok, egy pillanatra sem akarom szem elől veszíteni. Amint pedig ismét a látóterembe kerül, azonnal támadni kezdem. Egy szusszanásni időt sem hagyok neki.
- Avada Kedavra! - Mivel már úgy is lebuktunk, teljesen felesleges finomkodnunk. A férfinak halnia kell, így megállás nélkül célzom meg a halálos átokkal, amíg el nem találom, esetlegesen a bátyám valami más módszerrel sikerrel nem jár ellene. Abban az esetben pedig, ha visszatámadna - bár igyekszem minden erőmmel ellehetetleníteni ezt -, egy Protego segítségével próbálok védekezni, ha netalántán késő lenne a védekezésre, igyekszem félreugrani előle.

Eris & Alastair

Assassination is the extreme form of censorship

A varázslat nem éppen úgy sikerült, ahogy szerette volna. Legalább is, fejben teljesen másképp képzelte el a kivitelezést, ezért káromkodások közepette indult előre. Átkozta a saját ostobaságát, ami miatt zajt csapott, azonban a megtörténtet nem tudta megváltoztatni.
Ellenben remélte, hogy a húga nála óvatosabban járt el. Az ismeretlen hangjára összerezzent, hiszen elmélyülten tanulmányozta az előtte sorakozó fényképeket. Tudta, hogy lebuktak, ezért is indult el a hangok irányába, hiszen ezek szerint a húgának szüksége volt rá.
A pálcáját előrántva sietett előre, miközben egy Protego-t elmormolva próbálja megvédeni magát az esetleges átkoktól. Az útjába kerülő szarvastrófeát egy Reducto-val igyekezett eltakarítani az útból, hiszen tudta, nem hagyhatják futni az áldozatot.
− Idióta vagy?! – rivallt rá a húgára, amikor kimondta a férfira a gyilkos átkot, azonban túl későn ért utána, így meg sem próbálta más útra terelni az átkot.
Helyette Skeeterre szegezte a pálcáját, hogy egy Flipendoval megpróbálja kigáncsolni, majd ha ez sikerült neki, akkor egy Petrificus Totalussal sóbálvánnyá tegye az áldozatát. Ha mindez bevált neki, akkor feldúltan fordult a testvére felé, hogy még egyszer leteremtse őt, ha pedig elvétette a varázslatokat, akkor igyekezett kiverni a pálcát a férfi kezéből, hogy utána a fizikai adottságait igénybe véve próbálja meg leteríteni Skeetert.

@Alastair Scabior
@Eris Scabior

Eris Scabior sikeresen sarokba szorította a kanapé mögé görnyedő férfit, átkai vasöklökként törték a bútort, a faforgács és a por kaotikus esőként zuhogott keresztül. Skeeter nem is próbált már támadni, csak tehetetlenül próbált az egyre jobban darabjaira roppanó kanapé mögé kucorodni, ami egyre kevesebb védelmet adott neki. Amikor a harmadik átok kettéroppantotta a kanapét, a guggoló férfi felborult, ki a fedezékből, pálcával a kézben, de láthatóan kábultan és tehetetlenül. Az útjában álló, megreccsenő szarvastrófea, bátyja hangja azonban eléggé elterelte hozzá a figyelmét, hogy az utolsó átok célt tévesszen, és az íróasztal egyik lábát törje ki.
Skeeter rémült tekintettel nézett a Scabior testvérekre, miközben félig felállt, a következő átkok azonban már hűlt helyét találták. Hangos, szinte robbanás-szerű pukkanással vált köddé, mielőtt az újabb átkok lefegyverezhették vagy kivégezhették volna, csak a még mindig kavargó por maradt utánuk. Az egyik agancs, ami a robbantás után fennakadt valamin, a földre esett a szoba távoli végében, azután csend lett. Skeeter sikeresen, bár a helyén maradt vérfolt alapján nem komplikáció nélkül hoppanált. Az Eris által korábban is észrevett drága női cipő árván maradt félpárja szomorúan eldőlt Skeeter vére mellett.

----------------------------------------------------------------------------------
IC időpont: 1976.X.15. (Péntek) 12:04 a.m.
Határidő: 2021.02.20. (Szombat) 23:59
Következő mesélés: 2021.02.21. (Vasárnap)- ha a játékosok előbb írnak, ez a dátum lehet korábbi
Körök száma: 6 (rövid, 1-2 bekezdésből álló hozzászólások)

Eris & Alastair

Assassination is the extreme form of censorship

Hangos káromkodások közepette csatlakozott a húgához, miután Skeeter meglépett. Villámló tekintettel pillantott Erisre, hiszen első körben azért jöttek, hogy elhallgattassák, és információkat csikarjanak ki belőle, de egy hullából nem szednek ki semmit. És tessék, most azért lépett meg az áldozatuk, mert nem bírtak megegyezni abban, hogy miként bánjanak el Skeeterrel. Alastair természetesen magát is okolta, hiszen lehet, hogy nem kellett volna közbe avatkoznia, mégis úgy véli, elsősorban elfogniuk kellett volna a férfit, és utána megölni.
− Lehet szét kellene válnunk − Több szóra nem méltatja a testvérét, hiszen fontosabb dolguk is van annál, hogy jelenleg összevesszenek.
Ezek után inkább nekiállt fésülni a szobát, hátha talál valami támpontot, hogy Skeeter hova menekülhetett. Így bukkant rá a női cipőre is, amelyet úgy emelt fel, hogy a pálcáját beleakasztotta. Fintorogva pillantott körbe, de igyekezett lecsillapítani az indulatait. Elsőkörben meg kellett találniuk a fickót, utána pedig rázúdíthatta minden dühét. Előtte azonban okosnak kellett lenni.
A pár nélkül maradt cipő jó kiindulási pontnak tűnik Alastair szemébe, így különféle varázslatokat szór rá, amely segítségével megpróbálja kideríteni a tulajdonos kilétét. Ha azonban az mégsem vezeti őt nyomra, akkor félrehajítja a cipőt, hogy átkutassa nemcsak a helyiséget, de az egész házat is.

Revenge

117 SZÓ // for everyone

Hatalmasat csalódtam a bátyámban. Ugyan halkan, de folyékonyan káromkodva nézek körbe, majd viszonzom a testvérem szúrós tekintetét. Legszívesebben őt magát is elátkoznám, de csak bólintok, ahogy megszólal. Nincs is türelmem ahhoz, hogy most vele egy légtérben legyek. Elcseszte! Az egész akciót, csak azért, mert nem bírt csendben végigmenni egy kihalt folyosón! Nem is nézek rá, hogy mit csinál, hanem azt a csukott ajtót akarom kinyitni és ellenőrizni, hogy mégis mi is rejlik mögötte, amit még akkor vettem észre, amikor belestem a szobába, ahol a férfi tartózkodott. Az oda vezető úton egy Aparecium-mal próbálom felfedni, ha esetleg lenne valami, bármi láthatatlansággal álcázva. Ha zárva van, megpróbálkozom egy Alohomórával, ha nem nyílna ki utána sem, akkor pedig megpróbálom kirobbantani.

@Alastair Scabior
@Eris Scabior

Alastair, bár bizonyára nem ért túlzottan a női cipőkhöz, így is könnyen rájöhet, hogy drága darabról van szó, valamiről, ami talán egy aranyvérű szalonban vagy a Mágiaügyi Minisztériumban sem hozna szégyent a tulajdonosára. A mérete alapján egyértelműen nem Skeeteré, ha ez kérdéses volt, de a tulajdonos személyének megállapítására nem igazán létezik varázslat.
A szoba egyik sarkában a férfi keresés után felfigyelhetett a drágának tűnő, szinte üres boros üvegre és a két talpas pohárra. A másik személy kilétére ennél közelebbi támpontot sajnos nem lehet találni, a felborult dolgozóasztalról viszont rengeteg levél, dokumentum került a földre, köztük a munkák, amiken a szerkesztő mostanában dolgozott.

Eris nyitva találja az ajtót, ami első ránézésre semmi érdekeset nem tartalmaz, csak kartondobozokat, hatalmas mennyiségben egymásra halmozva. A fekete filctollal a dobozokra írt jegyzetek alapján főleg a Reggeli Próféta, a Hírverő, illetve egyéb sajtóorgánumok cikkei vannak ott. Egy polcon felfedezhet egy dobozt, ami a férfi interjú jegyzeteit tartalmazza, egy másik pedig, úgy tűnik, a magánlevelezését. Minden doboz fel van jegyzetelve, kivéve egyet, ami kisebb a többinél.

----------------------------------------------------------------------------------
IC időpont: 1976.X.15. (Péntek) 12:09 a.m.
Határidő: 2021.02.27. (Szombat) 23:59
Következő mesélés: 2021.02.28. (Vasárnap)- ha a játékosok előbb írnak, ez a dátum lehet korábbi
Körök száma: 6 (rövid, 1-2 bekezdésből álló hozzászólások)

Eris & Alastair

Assassination is the extreme form of censorship

Alastair bele se mert gondolni abba, hogy mi várt rájuk, ha nem akadnak Skeeter nyomára, ezért a testvére tekintetét állva javasolta, hogy azonnal keressenek valami kiinduló pontot. Az első dolog, ami az ő látóterébe került az az elárvult női cipő volt, amelyet igyekezett minden téren megvizsgálni. A divathoz épp annyira értett, hogy a saját öltözködése előkelő legyen, de édesanyjának köszönhetően hamar felismerte a drága holmikat.
Hümmögve méregette a cipellőt, majd miután nem sikerült beazonosítani a tulajdonosát, a szoba sarkába hajította azt. A helyiségben keresgélve ráakadt a boros üvegre és a poharakra, ebből pedig arra a következtetésre jutott, hogy Skeeternek nemrégiben társasága lehetett, s a hölgy vélhetően közelebbi kapcsolatban állt vele. Legalább is, saját magából kiindulva ő arra a következtetésre jutott, hogy a férfi vagy üzleti, vagy romantikus kapcsolatban állhatott a titokzatos nővel. Ha pedig tudná, hogy ki az a személy, akkor könnyebben az emberül nyomára is bukkanhatna.
Mogorván térdepelt le a felborult dolgozóasztalhoz, hogy egyesével átkutassa a levelek és a dokumentumokat, hátha felfigyel valami érdekesre, vagy talál benne neveket.
− Eris! Te jutottál valamire? – emelte fel a hangját a keresés végeztével, ha sikeresen átrágta magát a leveleken, és érdemi információval tudott szolgálni, akkor a levelekkel és dokumentumokkal csatlakozott a testvéréhez, ha pedig mindez felesleges volt, akkor üres kézzel kullogott vissza a húgához.

Revenge

133 SZÓ // for everyone

Elégedetlenül iccentek a nyelvemmel, ahogy megpillantom a rengeteg papírost. Ez a bátyám terepe, ő szeret annyira mindenféle iratokat rendezni a Minisztériumban. Egy drámai sóhajt követően intek a pálcámmal, természetesen, ha már kutakodni kell, az első doboz, amit megnézek, az az, amelyikre nincs írva semmi.
- Rengeteg doboz cikkekkel, interjúkkal, és rengeteg levél! Ha nem jutottál semmire, gyere és segíts átnézni! - felelek a bátyámnak, miközben már kutatom át a dobozt, és csúsztatom be a köpenyem alá azt, ami használható információ. Következőnek a magánlevelezésekhez nyúlok. Gyorsan pörgetem át a címzést és a tartalmat, mindössze a hasznosnak vélt információkat kiszűrva, és természetesen kényes hírek, gyengeségek után kutatva, amikkel meg lehetne fogni, esetlegesen utolérni. - Lassan indulnunk kellene. Még ideér valaki… - fordulok a bátyám felé, elhagyva az előző szobát, remélve, hogy minden használható információt összegyűjtöttem.

Alastair rengeteg szétdobált, még félkész cikket találhat a házban. Jelentős részük nem politikai cikk, de akad közöttük néhány, a Minisztérium politikáját propagáló cikk vázlat is. A hangvétel sokkal durvább, mint eddig volt, és a férfi találhat közöttük egy félig franciára fordított cikket is, amit Skeeter talán a tengeren túlra szánt, és a mellette lévő angol cikk-vázlat alapján részletesen ír a halálfalók által elkövetett bűncselekményekről, kegyetlenségekről, meglehetősen egyoldalúan. A legérdekesebb szerzemény azonban nem egy politikai cikk, hanem egy leleplező cikk egy magas rangú aurorról, aki, úgy tűnik, nem veti meg a kiskorú mugli lányok társaságát, és ezt néhány paparazzi kép is igazolni látszik.

Eris egy összetett irat gyűjteményt találhat a jelöletlen dobozban, ami, úgy tűnik, mind Voldemort eredetével foglalkozik, meglepő módon még egy rövid interjú is van benne, a háború előtti időkből, amiben a Sötét Nagyúr a politikai nézeteit mutatta be. Néhány benne lévő, kézzel írott jegyzet alapján Skeeter, úgy tűnik, a Sötét Nagyúr valódi kilétének felfedezésén, illetve az őt ölelő misztikum lebontásán dolgozott. A magánlevelezésében a férfi főleg a családjával, régi barátaival, illetve gyakornokaival váltott leveleket, akik közül többen is újságíróként helyezkedtek el azóta valamelyik sajtóorgánumnál. A levelek között van egy fénykép a jelenlegi gyakornokaival is, akikkel, úgy tűnik, kiemelten jó kapcsolatot ápolt. Lehetőségetek van mindent összeszedni, amit akartok, és távozni, mielőtt valaki rátok töri az ajtót.

***

Két hét telt el azóta, hogy a Reggeli Próféta első cikke megjelent Dorian Skeeter eltűnéséről, és vélhetően haláláról, háza feldúlását egyértelműen halálfalók tettének tulajdonítják. Senki nem tud a férfi hollétéről, a legtöbben azt gondolják, hogy a halálfalók magukkal vitték, az pedig biztos, hogy nem írt le egyetlen sort sem semmilyen sajtótermékbe. A halálfalók közül azok, akik tudnak történtekről, azt gondolják, hogy nincs is már az országban, és a történtek után könnyen lehet, hogy soha nem is tér vissza. Persze, nem kizárt az sem, hogy védelem alá került.
A Próféta politikai cikkei érezhetően szelídültek, szinte pártatlanná és tényszerűvé váltak- úgy tűnik, hogy az események után egy újságíró sem adja szívesen a nevét halálfaló-ellenes cikkekhez.

-------------------------------------------
Köszönöm a játékot!

Az elsődleges feladatotokat nem teljesítettétek ugyan, de a küldetésetek célját sikerült így is elérnetek, a megszerzett információk pedig igazán értékesek voltak mindkettőtök számára. Mindketten kaptok 10 pontot.

» Több, mint 12 dühös ember
» Mint rozmaring a jó földben
» Mint a féreg és a nyálka
» Mint fájó fejen a kínok
» Több, mint 12 dühös ember

Mint megannyi puszta sír

Mint megannyi puszta sír

Similar topics

Similar topics