Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

Kingsley & Sonja EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

Kingsley & Sonja EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

Kingsley & Sonja EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

Kingsley & Sonja EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

Kingsley & Sonja EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

Kingsley & Sonja EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

Kingsley & Sonja EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

Kingsley & Sonja EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

Kingsley & Sonja EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?

Nincs


Jelenleg 585 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 585 vendég
A legtöbb felhasználó (669 fő) Hétf. 25 Nov. - 6:23-kor volt itt.


Megosztás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Vas. 24 Ápr. - 22:40


Várható volt. Sejtettem, hogy nem fognak örömükben tapsolni, vagy oltárt emelni azért, mert kiütöttem valakit. Nem, a helyzet az, hogy elborzadtak, több diák arcára kiült a hitetlenkedés, másokéra a "semmi új a nap alatt" kifejezés, és voltak még az enyémek. Ők nem néztek sehogy, ők már várták, mikor adom fel ezt a bűbájteniszt, amit itt párbajnak neveznek, ők már-már elkönyvelték, ha én fellépek, a szabályok felrúgódnak, és látnak olyat is, amit csak nagyon kevesek.
Igazából már azt sem értem, miért hívott ki a prof. Sose rejtem el a sötét jegyet a karomról, büszke vagyok, hogy viselhetem, mert az én családomban ez igenis kitüntetésnek minősül. Azzal meg már szinte mindenki tisztában van, mi a feltétele annak, hogy valakire rákerüljön, így végképp értetlenül állok a helyzet előtt, még akkor is, mikor a lányt ketten viszik a gyengélkedőbe.
Arcomon bűnbánatnak halvány jele sincs, ugyanaz a merev maszkba csomagolt jeges tekintet kíséri végig őket, ugyanaz a lezser vállvonás a reakcióm arra, mikor meghallom, "Hemsworth, az irodámba", sőt már-már üdítőnek hat az új hangszín, nem hiába a professzor szájából még soha nem hallottam. Jó kislány voltam, mai inkább a külsejének tudható be, semmint a tárgya iránti szenvedélyemnek, de ez megint más tészta.
Nem sietek, kimondottan lassan lépkedek a hely felé, közben beavatva a négyesünk azon tagjait, akik nem vettek részt a jeles eseményen abba, mi is történt.
De hiába lassú léptek, hiába térek ki a konyha felé, hogy aztán bögréstül szeljem tovább a folyosókat, odaérek.
Az ajtó nyitva, és nem kell jósnak lennem ahhoz, hogy sejtsem, mi vár rám bent, mégis... laza, határozott léptekkel megyek be, becsukva magam mögött az ajtót, majd a falnak dőlök, és még a kávémból is kortyolok.
- Upsz - összegzek ezzel mindent, amit percekkel ezelőtt tettem, még a pilláim is megrebegtetem, hátha ártatlanabbnak tűnök tőle, de aztán csak vállat vonok. Én annyira nem veszem szívemre a csaj sorsát, és amúgy is, Kingsley hibája, kellett neki kihívni...
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Vas. 24 Ápr. - 23:36
Sonja && Kingsley

Már akkor a fejemet tettem volna rá, hogy az egyik mardekáros előbb vagy utóbb, de inkább előbb botrányt fog okozni, amikor Dumbledore felajánlotta a szakkör vezetését. Bevallom, szégyenszemre tanár létemre is volt bennem némi előítélet a ház tagjaival szemben, amit diákkorom óta nem tudtam levetkőzni, hát még, hogy szinte naponta egyre többen adják jelét a végzősök, sőt már az alsóbb évesek közül is annak, hogy ők szívesen szolgálnák a Sötét Nagyúrt. Ám a kezem meg volt kötve, sőt, mondhatni önmagam kötöttem meg, hiszen nem akartam diszkriminálni: aki első körben megfelelt, az jöhetett, és a mardakárosok nagy része könnyedén vette az akadályt. Volt sütnivalójuk, csak lelkük nem volt a varázslathoz, ami szépen megmutatkozott a mai foglalkozáson. Hemsworth elemében volt és azt hitte jópofa lesz leküldeni szerencsétlen Hagaway-t a gyengélkedőbe, csakhogy ez a viselkedés minden volt, csak nem megengedett és közel sem olyan menő, mint ő és a sleppje gondolták. Azonnal felfüggesztettem az órát, lekísértem a lányt az orvosokhoz és fejben elkezdtem előkészíteni a magyarázkodást, amit talán egy kis szerencsével mégis megúszhatok. Persze, nem ez volt a legnagyobb bajom.
Hemsworth nem úszhatta meg büntetés nélkül, akkor sem, ha eredendően nem vagyok a híve sem az elzárásnak, sem semmi másnak. Az irodámba rendeltem, természetesen nem jelent meg akkorra, amikor kértem és amikor belépett az ajtón olyan tekintettel vizslatott, mintha maga lett volna a ma született bárány. Ha nem lett volna egy lányom, aki napi szinten eljátszotta velem ezt, nagy valószínűséggel feljebb ment volna bennem a pumpa.
- Örülök, hogy befáradt, kisasszony. - Felálltam a székből és az volt az első dolgom, hogy kivettem a kezéből a kávéscsészéjét, az ablakhoz léptem és egy futó kipillantás után kiöntöttem az fekete folyadékot egyenesen a természetbe. Ezután visszanyomtam a kezébe a bögréjét, jeleztem, hogy foglaljon helyet és én is ugyanígy tettem. - Értem én, hogy végzős, ezért azt hiszi, hogy lesöpörheti az alsóbb éveseket a pályáról és valamilyen okból kifolyólag veszettül büszke a karján lévő sötét jegyre is, de értékelném, ha nem az én szakkörömön, sőt, sehol máshol nem fitogtatná feleslegesen az erejét. - Közöltem vele rezzenéstelen arccal. A büntetését még nem találtam ki, vártam, mikor ugrik be valami megfelelő ötlet. Tényleg nem voltam jó benne, ezért inkább beszéltettem volna egy kicsit. Úgyis kevés alkalmam nyílt a fiatal, mániákus követőkkel beszélgetni.

©
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Hétf. 25 Ápr. - 20:04
Már megint azt hiszik, feltűnési viszketegségben szenvedek. Mindig ez van, pedig ha csak sejtenék, mennyire tojok úgy alapból a létezésükre is... Persze bizonygatni nem fogom, baromi elkeseredett életem lenne, ha minden percét azzal tölteném, hogy azzal foglalkozok, ki mit gondol rólam.
Senki nem számít, már Stellán kívül, de ő akkor is mellettem lenne, ha hirtelen csupa pinkben járkálnék, és masnikat aggatnék a hajamba, nincs más választása ugyanis.
Az, hogy az átkom meghaladta a párbajfelem képességeit, nem feltétlen az én hibám. Én is a falak között tanultam meg használni a pálcám, csupán annyi a különbség, hogy az átkok jobban érdekeltek, mint az, hogy védjem magam. Persze itt erre építenek, mert gyávák, és az igazán használható bűbájokat inkább betiltják, nehogy a nebulónak legyen egy csepp esélye is boldogulni a kinti világban.
- Muszáj ezt? Mindketten tisztában vagyunk vele, hogy az utolsó vagyok, akivel szívesen szívna egy levegőt, nem kell megjátszania magát és a tisztességes tanárt adni, az arcára van írva, hogy a pokolba kíván - eresztek meg egy önelégült mosolyt, csak hogy kimutassam, mennyire is érdekel ez engem. Vagy az, hogy a bögrém tartalma a gyepen landol. Nem, nem veszem komolyan, fél kezemen megtudom számolni, hány tanár van itt, akiknek adok valamit a szavára, de bizonyára, ez is az én reffem.
- Most bizonyította, hogy nem érti - helyezem magam kényelembe, ha már egyszer ilyen szívélyesen kínált hellyel, persze még csak nem is fáradozok azon, hogy valami illemfélét produkáljak, erre itt semmi szükség nincs.
- Már akkor eltévedt a gondolatmenetében, mikor arra jutott, hogy engem érdekel, mit gondol rólam... Ön, vagy épp bárki más. Nem érdekel, az sem, hogy pár semmire kellő szemében "menőnek" tűnk, csak azért, mert állást foglaltam... A maguk hibája, hogy ki tudtam ütni, az az átok a hatodikos könyvben volt, és ha maguk nem csak arra összpontosítanának, hogy kellőképp megtanuljanak védekezni, akkor a csaj is tudta volna produkálni. De nem, a magához hasonló gyáva férgek szeme előtt, csak az lebeg, hogy a szánalmas életüket mentsék, ahelyett, hogy megpróbálnának labdába rúgni, és ugyan már.... mindketten tudjuk, hogy kint a terepen nem így zajlik egy párbaj... Legalább Önnek lenne annyi esze, hogy arra készíti fel őket, ami kint vár rájuk... tudja, lelkiismeretlen dögök vagyunk, a csajt is megölhettem volna, és ugyanilyen nyugodtan ülnék most Önnel szemben... - dőlök előre, kezeimet összekulcsolom az asztalon, monológom közepette pedig végig a tanerő szemébe nézek, mert sejtem, nem számít arra, hogy ilyen... egyenes reakciót produkálnak, arra meg végképp nem, hogy majdhogynem az arcába suttogjam a szavakat, pedig... nagyon kevés választ el tőle, mégis... az az idegesítő jeges  mosoly ott játszik az arcomon.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Kedd 26 Ápr. - 11:00
Sonja && Kingsley

Számítottam arra, hogy nem lesz egyszerű menet a Sonja-val való beszélgetésnek is csúfolható eszmecsere, így egy mély levegővétel kíséretében vártam, hogy leüljön és belekezdjen a mondandóm reflektálásába. Semmivel nem volt különb, mint bármelyik másik diák, még a gondolataimban is direkt próbáltam mellőzni az előítéletességet azzal, hogy figyelmen kívül hagytam, hogy mardekáros. Pedig mindenki tudta, hogy jelenleg ők a legnagyobb veszélyforrás az iskolában és mindenki örült volna annak, ha nem ez lett volna a helyzet. A diákoknak nem kellett volna belekeverednie ebbe a felfelé jövő sötét felhőbe… de mivel ők jobban befolyásolhatóak, a hadsereget gyűjtők ostobák lettek volna kihagyni őket a toborzásból.
- A hozzám hasonló gyáva férgek tudják, hogy semmi értelme szintet ugrani, akkor sem, ha maga önkényesen úgy gondolja, már megfelelt az előzőn. Főleg, hogy a viselkedése következményeket is vonhat maga után. – Hátradőltem a székemben, hogy a lány ne közvetlenül az arcomba beszéljen. Mégiscsak a diákom volt, és míg a lekezelő stílust elviseltem, a személyes szférámba való bemászást nem. A saját bögrém után nyúltam, ami még tele volt kávéval és belekortyoltam ezzel is nyerve pár másodpercet, hogy átgondoljam, vajon a hozzá hasonló fiatalokat mi vezeti ilyen viselkedésre. Azt hiszik, övék a világ és mindenkit eltiporhatnak, ha olyan lábbal kelnek fel. Ha az én lányom is eféleképpen viselkedne, már biztosan felkötöttem volna magam.
- Nem a hovatartozása miatt van itt, maga dönti el, mit akar kezdeni az életével. Az tényleg nem az én dolgom. – Közöltem vele. Mit tehetnék az ellen, hogy a sötét oldalban lássa a mentsvárat és a szórakozást? Semmit, hiába akarnék, nála nem használ a szép szó, ahogy a társainál sem. – És nem is azért, mert a pokolba kívánnám. Ugyan, Ms. Hemsworth, kinőttem abból a korból, hogy csakis a saját kívánságaimat vegyem figyelembe. – Ha rajtam múlott volna a hozzá hasonlók egy jófajta agyi rehabilitáción vettek volna részt… csakhogy nekik ez az életforma volt a normális és addig nem is volt vele baj, míg mindenki eléldegélt a saját komfortzónájában. A maihoz hasonló esetek viszont nem voltak jó pontok a szememben. – Sőt, még örülök is annak, hogy ismerte az átkot. De gondoljon csak bele, mi lett volna, ha a történet szereplői nem maga és az a másik lány? Ha nem Ms. Hagaway-t, hanem mondjuk húgát fegyverzi le ilyen módon egy tanuló? Akkor valószínűleg nem lenne nyugodt, ugye? Ha a húga bekerült volna a szakkörbe, ez is előfordulhatott volna. – Volt egy olyan érzésem, hogy ez az érvelésem sem fogja maradéktalanul meggyőzni, sőt őt ismerve esély volt arra, hogy felcsattanjon, de ha a kisebbik Ms. Hemsworth is a párbajszakkör-tagja lett volna, bármelyik diák könnyűszerrel leszerelhette volna. – Azokat az átkokat, amiket még nem vettünk át azért nem vettük át, mert nem valók arra, hogy dobálózzanak velük. A fagyasztó átok felettébb hatásos, de nem egy gyakorlás során. Örülnék, ha rám bízná annak eldöntését, mit milyen sorrendben tanítok és mikor engedem, hogy használják a diákok. Büntetés nélkül használhatta volna két hónap múlva. – Közöltem vele felettébb nyugodt hangon.

©
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good


Ajánlott tartalom

C’est la vie

»
»
Vissza az elejére Go down

Kingsley & Sonja

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Sonja & Kou
» Sonja & Chris
» Sonja C. Hemsworth
» Kingsley Shacklebolt
» Coreline & Kingsley

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Befejezetlen játékok-