Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

Raphael & Melody EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

Raphael & Melody EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

Raphael & Melody EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

Raphael & Melody EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

Raphael & Melody EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

Raphael & Melody EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

Raphael & Melody EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

Raphael & Melody EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

Raphael & Melody EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?

Nincs


Jelenleg 30 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 30 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (89 fő) Csüt. 10 Jún. - 19:03-kor volt itt.


Megosztás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Pént. 13 Május - 12:16
Raph & Mel

Ha az élet citrommal kínál, kérj hozzá egy tequilát is. Vagy kettőt.

A zene még mindig halkan szól, talán erre ébredek fel. Körülöttem meg sem mozdulnak az emberek, talán még túl korán van. Ma kivételesen nem fáj a fejem, de ennek ellenére nem mondhatnám, hogy visszafogtam magam az éjjel. A másnaposság rémes, gyomorforgató érzése terjed szét testembe ahogy felállok, kicsit még meg is szédülök megtaposva a mellettem fekvő Maddox kezét. Szinte meg sem mozdul, talán valamit felnyög, de utána a másik oldalára fordul és alszik tovább. Körülnézek amikor a szemem megszokja a fényt. Néhányan már (még?) isznak a terem másik végében, én pedig elfintorodom, rá sem tudok nézni most az alkoholra. De ez csak ideiglenes, estére már kitisztítom magam egy kicsit és aztán újra neki fogok kezdeni. Az utóbbi időben nem volt olyan nap amikor ne ittam volna és ahhoz ne kellett volna valami más szert is szednem/szívnom. Nem igazán hangoztatom és nem is vallom be teljesen magamnak a függőségemet. Kinézetemen kicsit észrevehető ha valaki ért az ilyen dolgokhoz. Beesett szemek, brutál vékony alkat, remegő kezek... sok árulkodó jel van, de próbálom elrejteni őket. Pár lépést az ajtó felé teszek, mikor meglátom a mardekáros fiút ott. Egy kicsit megtorpanok, meg kell valljam furcsa érzésem van vele kapcsolatban. A múltkor érezem valamit, amikor összenéztünk, de ... Maddox mindig elterelte a figyelmemet róla. Mégis, most ez a sors? Ő alszik, a fiú pedig itt van... én pedig biztosan rémesen nézek kis és ha akarom ha nem most már úgyis összetalálkozunk. Közelebb sétálok hozzá.
- Mit csinálsz? - Hangom kicsit rekedt, megköszörülöm a torkom. Nem is értem miért van nyitva az ajtó, biztos valaki így hagyta, de esélyes, hogy le fogunk bukni egyszer e miatt. Zavart pillantásokat vetek rá és aztán a föld felé, valamiért rosszul érzem most magam... kellemetlenül. Nem is tudok mást mondani, csak állok ott mint egy bohóc.


Remélem tetszik nevetés Ruci Kredit

Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Vas. 15 Május - 23:39

Melody & Raphael


Néha mást sem akarok, csak menekülni. El a kastélyból, el a felelősségek elől, el minden elől, ami csak azért az enyém, mert agresszív állat nem bírt kicsit humánusabban viselkedni a feleségével, hogy az porontyot szüljön neki, és ezért nekem kell minden egyes elvárásának megfelelni, holott semmi közöm hozzá. Emiatt került az a szar tetoválás a karomra, örökre elcsúfítva vele, emiatt kell egy olyan őrültet szolgálnom, aki azt hiszi, övé lehet világ azzal, hogy kiírtja az olyanokat, mint saját maga.
Úgyhogy most menekülök. Vissza a klubhelyiségbe, onnan a hálókörletbe, legalábbis azt szerettem volna. De az ajtó, ami eddig nem volt itt, a fura utózajok, és a tény, hogy a lány, aki két napja nem megy ki a fejemből itt áll előttem, nem enged elmenni.
Nem tudom mi ez. Megbabonáz, azt sem tudom, ki ő, senki nem mondta meg a nevét, és ez megőrjít. Nem tudom, miért nem láttam eddig, azt sem, hogy most miért figyeltem fel rá, de megtettem. Nem véletlenül állok itt, hanyagul nekidőlve az ajtónak, figyelve, ahogy szerencsétlenkedik, és ahogy észrevesz. Nem is tudna nem észrevenni, benga nagy állat vagyok hozzá képes, vékony, törékeny, a szél is kettétörhetné, ha akarná. Figyelem, ahogy megáll előttem, szótlanul, jegyezve minden porcikáját, mintha holnap eltűnhetne. A hangja csilingel, még úgy is, hogy rekedt a kialvatlanságtól, legalábbis nagyon szeretném azt hinni, hogy nem más miatt ilyen. Megvonom a vállam, elnézek mellette, az oldalbordája a másik oldalára fordul. Nem válaszolok a kérdésére, nem tudnék mit felelni, mert fogalmam sincs mit csinálok.
- Szóval ő a pasid? – Bökök fejemmel a fetrengő valamire, mert férfinak igen csak nehezen nevezném jelen állapotában, és ellököm magam a faltól, hogy teljes egészében előtte álljak. Próbálok a szemébe nézni, de kerüli a tekintetem, és ez nem tetszik. Az egész helyzet nem tetszik, az hogy itt van, az hogy az a kezdemény hamarabb találta meg mint én. Végignézek rajta, majd lekapom magamról a pulóvert, és rá terítem, kicsit közelebb húzva ezzel magamhoz. Még szerencse, hogy hétvége van, és nem kötelező talárban flangálnunk mindenhova. Ettől függetlenül továbbra sem értem magam.
- Mi a neved? – Teszem fel neki a kérdést, kicsit talán halkabban és gyengédebben, mint szeretném, de jelenleg ez foglalkoztat a legjobban, és muszáj megtudnom. Lehet, béna neve van, és akkor már rögtön nem fog foglalkoztatni tovább, szépen elfelejthetem, és nyugodtan élhetem tovább a megszokott kis életem.            



boldogsag  örülőőő  ○ ©️



Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Kedd 24 Május - 21:56
Raph & Mel

Ha az élet citrommal kínál, kérj hozzá egy tequilát is. Vagy kettőt.

Nehezen eszmélek fel, mint általában mindig. Minden porcikám sajog, és mikor felnézek a plafonra, hirtelen átgondolom a tegnap estét. Mit csináltam? Vajon mire nem emlékszem? Sokszor rosszul érzem magam, de főként akkor, amikor beugranak pillanatok. Van, hogy egészen vacsoráig váratnak magukra, de akkor ellepik az agyamat és csak azért is újra belekezdek a következő körbe. Nem tudok leállni. Úgy érzem, soha nem is fogok. Billegve kelek fel a földről, majd az ajtó felé eredek. A fiú nem mozdul el onnan, kérdésemre kérdéssel felel. Összehúzom egy pillanatra szemöldökömet, de mozdulni nem mozdulok csak állok egy helyben és hátrateszem kezeimet. Próbálok egyensúlyozni, talán már megy is. Mondhatjuk, hogy kijózanodtam, de halványan vörös szemeim nem arról árulkodnak, hogy teljesen tiszta vagyok. Azt pedig már tudom, hogy lekéstem a reggelit. Mindig lekésem. Egy pillanatig tartom a szemkontaktust, és mire felfogom a kérdését, addigra már Maddox felé tekintek. Elgondolkodtató a válasz lehetőségek száma. Inkább nem sorolnám most őket, csak visszafordulok felé, beharapom alsó ajkamat  és válaszolok.
- Nem az. Csak sokan azt hiszik. - Közöttük ő is. De ezt már nem teszem hozzá, csak gondolataimban motoszkál a kijelentés. Hiszen nem is ismerem ezt az alakot! Csak annyit tudok róla, hogy melyik ház diákja. Nagy szemekkel, meglepődötten pillantok rá, amikor a pulóver a hátamra kerül. Nem mondhatnám el, hogy ilyen kedvességgel találkoztam mostanában. Jó érzés közelebb kerülni hozzá, bár ha nem égne a pofám akkor most hátrálnék egy lépést, csak ne kelljen rajtam éreznie aztán is azt a füstös drog-kocsma bűzt, amit a terem is áraszt magából. És valószínűleg a pulcsija is fogja aztán. Zavartam és még mindig meglepődöttséggel válaszolok a következő kérdésére. - Melody vagyok. Téged hogy hívnak? Ezt a kérdésem megválaszolod? - Csupán csak azért vagyok vele kedves, mert egy gyenge pillanatomba talált meg és ő közeledett felém, teljesen másként, mint a többi ember. Plusz a múltkor valami megfogott benne. A pillantása? Valamit mintha láttam volna a szemeiben... valami különlegeset.


Remélem tetszik nevetés Ruci Kredit

Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good


Ajánlott tartalom

C’est la vie

»
»
Vissza az elejére Go down

Raphael & Melody

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Befejezetlen játékok-