Doris && Shane

Meg fogom ölni ma Shane Zabinit és engem már az sem érdekel, hogy ha bekerülök Askabanba és ott rohadok meg. Miatta kerültem ide ebbe a büntetőbe, nem akartam én ide kerülni, bár lehet kicsit én is hibás vagyok, mert kiszöktem este és veszélybe sodortam magam és őt is.. Azonban másrészről ő keverte magát veszélybe azzal, hogy utánam jött és elkezdett követni. Nem lett volna semmi gond, ha akkor a könyvtárban felfogja, hogy nem akarok vele többet beszélni és ő is betartja azt, hogy nem szól hozzám. De ezen már késő gondolkodni és nem is fogok rajta gondolkodni, mert nem éri meg azt a sok felesleges energiát.. Most már tudom, hogy legközelebb jobb, ha elkerülöm, és nem szólok hozzá, talán majd büntetőn ezt fogom csinálni. De itt lenne az ideje, hogy induljak, mert el fogok késni és egyáltalán nem ajánlatos elkésni.
Majd elindultam a folyosón és reméltem, hogy itt még nem futok össze Shane-nel, de nagy esély van rá, mert mindkettőnk klubhelysége az alagsorban van. De mikor látom, hogy tiszta a terep, akkor már rohanok is és sietek fel a legfelső emeletre, mert az az öreg és vén Miss Galagonya kitalálta, hogy ott kell nekünk fogkefével páncélt súrolni. Szóval mikor megérkezem a kijelölt helyre, akkor meglátok két vödröt és két fogkefét, mivel én értem ide a legelőször Miss Galagonya közölte velem, hogy mit kell csinálni és gyorsan el is tűnt, ja és megkért, hogy világosítsam fel a Shanet a feladatról. Na jó, nem tudom, hogy mennyire fog pont rám hallgatni, szerintem semennyire. Aztán odamentem az első páncélhoz, majd sóhajtva elkezdtem súrolni a fémet, remélve, hogy hamar megtisztul, de nem igazán.. Majd egyszer csak betoppan Mr. Töketlen és megforgatom a szemeimet. Nem akarok hozzászólni, de kénytelen leszek..
- Azt mondták páncélt kell súrolni csendben, remélem menni fog. - közlöm vele és nagyon reménykedem benne, hogy menni fog neki a kussban maradás, de hát kit álltatok.. Shane Zabini sose tudja befogni a pofáját és sosem hallgat rám. - Ez a te hibád. - mondom neki és remélem, hogy fle is fogja minden egyes szavamat, mert győzött a büszkeségem és nem miattam vagyunk itt, hanem miatta. Ezután én soha többet nem fogok vele beszélni és sosem állok le vele vitatkozni, ezentúl minden más lesz és most jött el a változás ideje.

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

Nem volt jó ötlet az erdőbe menni. Hülye voltam, hogy egyáltalán Edwards után eredtem. Egyébként simán megúszhattam volna az egészet. Most mégis itt vagyok, egy hülye büntetőmunkára tartom és már magam mögött hagytam egy csodálatos pontlevonást is. Aminek persze mikor is örülnének a háztársak? Mikor meglátták, sokan rám förmedtek, de végül is egyelőre beletörődtek mert vezetünk rendesen a többi házhoz képest. Ettől függetlenül még mindig nincs ínyemre a büntetés. Főleg, mert úgy határoztak a házvezetőink, hogy ezt biza együtt kell letöltenünk és nincs más választásunk. Ma, ahogy vége lett mindennek, volt időm a vacsora után pihenni kicsit, majd szép lassan - nem túlozva el a sietséget a büntire - nekiindultam. Mire felértem a megfelelő helyre, már csak Edwardsot találtam ott. Kezeim zsebbe dugva figyeltem a művészkedését, és még mielőtt megszólalt volna... undorítóan kinevettem.
- Na nemár! Ezt nem mondod komolyan... hát, én ezt nem csinálom! - Végül is amikor látom rajta, hogy túl komoly az egész, abbahagyom a nevetést és egy lépéssel közelebb sétálok hozzá. Felháborodásomat pedig a szavai csak nagyobbra tetézik. - Mi az, hogy az én hibám?! Nem tudom, mi lett volna veled, ha nem vagyok ott. - Elfintorodom és csak a páncélt nézegetem, és tisztes távolságot tartok a lánytól. - Én ezt komolyan nem csinálom... - Kurva megalázó. Ez rohadtul, megalázó.

Music |  Még büntiben is? <3  | Clothes

Doris && Shane

Nem kell sok idő, már csak pár órát kell vele töltenem és remélem utána már tényleg megszakítjuk egymással a kapcsolatot. Én biztos, hogy nem akarom soha többet sem látni. Bárcsak idén vége lenne a sulinak és már nem kéne itt lennem, minden annyira jó lenne és egyszerűbb.. Valamelyik híres kviddics csapatba szeretnék bekerülni, de nem hiszem, hogy ennek annyira örülnének a szüleim, szóval nem is tudom, hogy mi leszek. Sokat gondolkodtam, de egyszer sem jutottam el odáig, hogy lett volna egy épkézláb ötletem. Majd mikor meghallom a lépteit, akkor csak felsóhajtok.. Itt is van, sajnos mégsem egyedül kell végig csinálnom.
Nevetésére nem reagálok semmit sem és nem is fogok vele vitatkozni, mert nincs értelme.. Persze elkezd hisztizni, mást nem is vártam tőle, hisz ő mindig ilyen, egyszerűen nem kell vele foglalkozni és ki kell zárni minden egyes szavát. Aztán rátérünk arra, hogy mi lett volna velem az erdőben, ha nem jön oda. Hát nem tudom, valamiért nem tudok hálás lenni és nem is leszek az. - Meghalok. - közlöm vele egy vállrándítás közepette és nem is szólok hozzá többet, mert nincs miért. Egyszerűen nem adom meg neki az örömöt, hogy összevesszünk, hogy belém köthessen, mindig ő akar kijönni győztesen, most nem fog győzni..
Majd az újbóli hisztijére csak megforgatom a szemeimet, akkor menjen csak el, majd közlöm Miss Galagonyával, hogy nem csinálta meg, amit neki kellett volna. Remélem van annyi esze, hogy nem hagy itt, mert rosszabbul fog járni, ha ellenkezik és beköpöm, hogy semmit sem csinált. Innentől kezdve rajta áll, hogy mi lesz, én csak súrolom a páncélt töretlenül és nem is érdekel, hogy mit csinál.

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

Ettől megalázóbb és undorítóbb büntetést ki sem találhattak volna a tanárok. Mások egyszerűen megússzák valami sima, varázslásos takarítással vagy csicskáztatással, de nem, nekünk muszáj volt a legértelmetlenebb dolgot adniuk. Felvont szemöldökkel pillantok a túlságosan nyugodt Dorisra, és kifejezetten idegesít, hogy ennyire egyszerűen veszi most ezt a dolgot. Mintha őt nem is izgatná a büntetés.
- Gondolom, nem véletlen, hogy ilyen szigorú büntetést kaptunk. Pofáztál vissza a tanárnak, mi? - Túl nagyszájú ahhoz, hogy csak úgy csendben tűrje egyes dolgokat. Nem hiszem el, hogy csak azért mert a birtokon megláttak minket, ezt kellett kapnunk... több kell, hogy ez mögött legyen. Még ha nincs is, el akarom hinni, hogy mégis.
Fintorogva és összeráncolt homlokkal állok egy helyben, figyelem, ahogy tudomást sem vesz rólam, nem mondhatnám, hogy meglepő, de mégsem értem, mivel érdemeltem ki ezt jelenleg.
- Mi bajod van már megint ? - Pillantok rá. Nem izgat, mit mondott McGee, az sem, hogy Doris mennyire nem fog velem beszélni. Csak ezt a hülye büntetést ne kellene csinálnom. Pedig tudom, hogy ha most nem fogok belekezdeni, a tanár úgyis visszajön megnézni, hogy itt vagyok -e, vagy pedig ez az álszent fog beköpni azzal, hogy nem csináltam semmit sem. Szuper... a földön lévő eszközökre pillantok, de egyelőre még nem fogok hozzá.

Music |  Még büntiben is? <3  | Clothes

Doris && Shane

Shane csak hozza a formáját és ellenkezik, meg nem tetszik neki a munka, hát istenem.. ezt kapta büntetésnek velem együtt, fogadja el és kezdje el csinálni. Én nem tehetek róla, hogy ha velem van, akkor mindig valami rosszul jön ki, jobb lenne, ha kerülne és se ő, se én nem kerülnék ilyen helyzetbe legközelebb. most meg itt kell súrolni ezeket a páncélokat, galagonya is tudja, hogy hogyan kell szívatni az embereket, remélem elviszi egy szívroham.. na jó. Nem akarok én neki rossza, de akkor is kis túlzásnak érzem ezt a feladatot és most kivételesen nem is pofáztam vissza, nem ellenkeztem, erőm sem volt hozzá. Kérdésére még mindig próbálok higgadt maradni, bár lassan szerintem megint fel fog húzni. - Beszélni szoktam. És nem, most nem. - magamat is meglepem, olyan nyugodtsággal mondom neki a szavakat. Az tudom, hogy hamarosan kiakarja majd érdemelni a figyelmemet és addig fog intézkedni, míg végül szóba nem állok vele.
Kérdésén meglepődőm, hát elég sok minden.. annyira sok minden, hogy újévig sorolhatnám, de nem fogom. Egyszerűen belefáradtam abba, hogy mindig bajba kerülünk, ha találkozunk vagy valami hasonló dolog történik. nem tudunk beszélgetni és nincs is miről nagyon, utál engem és kiérdemeltem, de én is utálom őt, természetesen ő is kiérdemelte. - Szerintem nincs miről beszélgetnünk. - mondom, miközben megrándítom a vállamat. Ő mardis én hugrás vagyok, ő másokat terrorizál, én megvédek másokat. Nem vagyok kíváncsi egyetlen történetére sem, az sem érdekel, hogy kit fektet meg, szinte semmi sem érdekel vele kapcsolatban, most csak egy dolog számít. - Kezd el, mert ki tudj amikor jön vissza az a szottyant galagonya. - mondom neki a fogkefére mutatva. nagyon rosszul fog járni, ha nem csinálja meg a munkát és sajnos én is rosszul fogok járni.

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

Kissé értetlen tekintettel pillantok a lányra. Azt hiszem eléggé lerí arcomról, hogy nem igazán hiszem el, amit mondd. Ha én nem tettem semmi rosszat, azon kívül persze, hogy McGee megfogott minket, biztos, hogy neki kellett még jobban kihívnia magunk ellen a tanárokat. Ne... egyszerűen én nem akarom ezt. Mindenesetre meglep, hogy Doris túl nagy higgadtsággal válaszol a kérdéseimre, még akkor is amikor rágalmazom őt. Mondjuk ez az óta van, legalábbis az óta vettem észre, hogy egyszer azt mondtam neki, hogy nem bánnám, ha meghalna. Mégis, szerintem ez az erdőben eléggé kiderült, hogy nem igaz. Nem tartom magam hősnek, a megjegyzésemet is csak az imént azért tettem, hogy valamivel biztosítsam magam... aztán meg, ez sem kottyant meg neki. Úgyhogy mellé álltam és a páncélokat kezdtem el figyelni. Majd sóhajtottam.
- Ah, tök mindegy. - Fintorgok és csak fintorgok, majd felkapom a szükséges eszközt és miután két páncéllal odébb mentem, jól bele is rúgtam a kiszemeltbe, csak elnagyolva végeztem el a dolgot. -És mégis meddig kell? Remélem csak ezt a párat ami ezen az emeleten van... - Megállok addig is, még kérdőn tekintek a lányra, várva a választ erre a bugyuta kérdésre. Nincs kedvem ezt csinálni... nincs kedvem semmit sem, őszintén.

Music |  Még büntiben is? <3  | Clothes

Doris && Shane

Nem, már nem akartam itt lenni és nem akartam én sem ezt csinálni, de hát ezt kellet, mert ha nem csinálom, akkor csak magammal szúrok ki. Szóval én teszem azt, amit kell és próbálok vele sem összeveszni, de ő mintha a türelmemmel akarna játszani. Rosszabb, mint egy lány és tényleg sokkal rosszabba hisztije, mint nekem, ami talán teljesítmény. Valójában lányokat megszégyenítő módon képes ezt csinálni. Aztán mikor oda jön mellém, akkor már a hideg is kiráz és nem akarok még csak tudomást sem venni róla. Miért kellett nekem ezt megismernem? Miért nem tudott másik vagonba szállni? Most minden ezerszer jobb és könnyebb lenne jelenleg.
- Szerintem is. - most már sokkal mérgesebb a hangom, sokkal jobban, mint eddig. Mi a francért nem tetszik neki az, hogy nem akarok vele beszélni? Felejtsen el, amúgy is utál és minden baja van velem, sok mindenkinek panaszkodik rólam, mert biztos, hogy ezt csinálja.. Vestaval talán még ki is beszél de, mégis mindig minden alkalmon kap, hogy felbosszantson és.. - Az isten szerelmére fogd már be. - lekaptam lendületből a páncél sisakját és hozzávágtam olyan erővel, amilyennel csak tudtam. Nem hiszem el, hogy nem tudja befogni a pofáját.- Hiisztizel, mint egy szűz lány, akit feláldozni akarnak.. - ordibálom neki mérgesen és gúnnyal teli hangon. Remélem, hogy fel fogja, hogy most lelányoztam és szégyellje is el magát..

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

Láthatóan kezdi felhúzni magát rajtam. Mégsem érdekel és továbbra is gyanús tekintetemmel figyelem, ahogyan könnyedén dolgozik tovább. Összefonom karjaimat, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy most, így a hatodik évemre sikerült olyan büntetést kapnom, ami totálisan lealáz. Ilyen még sosem volt. És remélem, hogy senki sem fog meglátni, mert ha elindul a pletyka, akkor biztos, hogy nem fogom szárazon megúszni. Ja és persze az sem, aki indította a pletykát, mert biztos megfojtom.
Végül is elkezdtem valami csinálni, és őszintén, nem bírtam ki, hogy befogjam. Hiszen hogyan is bírnám, amikor ez akkora trauma! És pontos információt sem adott a csaj, hogy meddig haladjunk. Szóval végül is jogosan fogja meg és vágja nekem azt a sisakot, amivel telibe kapja a vállamat. Bosszankodós tekintettel nézek vissza rá, miközben felveszem a földre esett -jó nagy csörömpöléssel- sisakot.
- Te meg csak nagyobb rumlit csinálsz! - Förmedek rá, miközben odasétálok mellé és a sisakot vissza teszem a helyére, még mielőtt elkezdené szétszedni az egészet, csak azért, hogy engem megdobálhasson. -
Ch, nem hisztizek, csak a kurva tényeket közlöm és kérdezem. Ha meg ordítasz, akkor biztos, hogy még két hétig ezt kell majd csinálnunk, észlény. - Fintorodom el és visszafordulok a saját páncélomhoz. - Aztán már biztos, hogy miattad leszünk büntetésben.

Music |  Még büntiben is? <3  | Clothes

Doris && Shane

Esküszöm ennek a szülei nem tudom, hogy nevelték fel ezt a kölyköt, bár nem elítélni akarom őket, Shane a selejtes árú, vele van a baj. Esküszöm Julie sokkal értelmesebb és okosabb nála, ő legalább tudja, hogy mikor kell befognia a kicsi száját de ez a gyerek nem és szerintem az sem csoda, hogy felhúzom magamat rajta. Nem igaz, hogy nem tudja befogni és csinálni azt, amit kell.. nem nehéz, felemeli a fogkefét és szépen sikálja a páncélt, mindezt szépen kussban és egy hang nélkül, de hát nem.. még véletlenül sem.
Aztán végre elkezdi csinálni azt, amit kell és reménykedem benne, hogyha a keze jár, akkor a pici kis szája nem, nagyon is tévedtem. Nem csoda, hogy teljesen idegbeteg leszek már és lekapom a sisakot a páncélról, majd hozzávágom és eltalálom a vállát, remélem nem lett baja.. - Csak hogy ne unatkozz. - mondom neki gúnyosan és koncentrálok a sikálásra. Nem is kell ezen gondolkodni, már várom, hogy mikor fog megszólalni, mert hogy ő befogja az lehetetlen.. Merlinre, én ezt a gyereket megfojtom, nem hiszem el, hogy nem tudja befogni a pici kis pofáját... nem is olyan kicsi, hatalmas a pofája, akkora, mint egy ház. - Nem élveznéd a társaságom? Milyen kár.. - még mindig gúnyos vagyok vele és megérdemli teljes mértékben. Majd elfintorodik, gyűlölöm, ha valaki fintorog, főleg ha ezt ő csinálja.. Ilyenkor kényszert érzek, hogy letépjem az arcáról az össze bőrt, akkor nem lesz mivel fintorognia.
- Gondolom, ha apuci megtudja, akkor nem tesz büszkévé, megvonja a zsebpénzt? Nem fogsz tudni kurvát fizetni? - oh és még mennyi sértésem van a számára. Tetetett felháborodással az arcomon mondom mindezt neki.. Mintha sajnálnám, hogy az elkényeztetett fiútól megvonnak valamit..

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

Jelenlegi adrenalinlökettől -vagy hogy is nevezzem- egyáltalán nem érzem most, hogy fájna a hely, ahol eltalált azzal a sisakkal. Amúgy sem valami masszív anyagból vannak -ha már fel bírta emelni Doris-, így remélem, hogy utólag sem lesz semmi bajom tőle. Ha igen, akkor meg ez van!
- Melletted aztán sosem lehet. - Magyarázom fintorogva és ironikusan kicsit, amikor kijelenti, hogy mindezt csak azért teszi, hogy ne unatkozzak. Na biztos, hogy ő lenne az utolsó ember, aki után feltakarítanék. Még ha muszáj lenne akkor sem tenném meg. Különben is, pasiból vagyok, a nők dolga az ilyen munka. Talán ez is az egyik súlyzó tényezője annak, hogy nem akarom most súrolni a páncélokat. Egy elsőst kellett volna küldenem magam helyett, ők biztos szívesen megcsinálták volna.
Az apám említésére olyan arcot vágok, amit talán még sosem látott rajtam. Most sikerült teljesen kihoznia a sodromból, közelebb is lépek hozzá, majd eldobom azt a fogkefét, ami eddig a kezemben pihent -mert hát nem nagyon dolgozott, egyébként-. Hevesebben veszem a levegőt, de visszatartom, hogy ne csináljak igazán hülyeséget, amit megbánnék később. Érzékeny téma, de ezt ő nem tudhatja.
- Mi közöd neked az én életemhez? Meg hogy mit csinálok és mit nem? - Azt hiszem, ezt már többször is megkérdeztem tőle. Miért érdekli egyáltalán, hogy az apám mit gondol rólam? Vagy bármi más... - Nem tudsz rólam semmit, csak randomra dobálod be a hülye szavakat. Hiába hiszed azt, hogy ismersz, amikor rohadtul nem. - Telibe mindent a szemébe mondok, ha persze ő is oda néz. Dühösen. És kicsit talán felemelt hanggal a végére. Ilyenkor, amikor ítélkezik felettem, mindig felidegesít.

Music |  Még büntiben is? <3  | Clothes

Doris && Shane

Nem tudom, hogy a sors miért engem büntet azzal, hogy megismertem Shane Zabinit. A testvére annyival jobb ember, mellette Shane egy nyomoronc.. Egy kibaszott nagy nyomoronc. Szavain már meg sem lepődöm, minek hazudnám azt, hogy nem erre számítottam? Azért egy kicsit sikerült megismernem az évek alatt. - Na látod. - forgatom meg a szavait. Egyszer majd valaki elveri és meg tudja, hogy mi a rend a világban, csak nehogy én legyek.. na jó, még elképzelni is rossz, hogy én elverem Shanet, aki magasabb és erősebb is nálam. Bár most így el kell gondolkodnom, mert biztos van valamilyen varázslat, aminek a segítségével segíthetek magamon, de azért sem jut semmi sem az eszembe..
Aztán az apjára olyan hevesen reagál, hogy magam is meglepödőm, mert nem hitem volna, hogy ez ennyire érzékeny téma. Nem tudom, hogy mennyi lehet igaz a pletykákból, maik terjednek, de ezek szerint nincs valami fényes kapcsolatuk. Látom rajta és érzem, hogy még a légvétele is megváltozott, de nem tudom, azért valamennyire megsajnáltam őt.. mert tényleg rossz lehet, ha valakinek szar a kapcsolata a szüleivel. - Shane.. - most hirtelen még semmi sem jut eszembe, mert nem tudom, hogy mit mondjak neki. Teljesen lesokkolt ezzel a kirohanással.. Valami nagyon nincs rendben a családjával és elkezdett érdekelni, hogy mi. Arcvonásaim is ellágyulnak és próbálok kedves lenni. - Nyugodj le már.. - mondom komolyan, majd kezemet a vállára rakom és nyugtatóan elkezdem picit simizni, de hamar rájövök, hogy ez utálja.. Elkapom a kezemet és lehajolok a fogkeféért, majd felé nyújtom.

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

Szemeimet forgatom kijelentésére. Úgy elvan magával, mintha tényleg olyan jó társaság lenne vagy komolyan nem unatkoznék a jelenlétében. Hát nem, őszintén nem igazán bírom elviselni amikor ennyire önző és undok mindenkivel. Talán ha a kezdetektől nem ártottunk volna egymásnak, ha ő nem kezdett volna mindig bele az undokoskodásba, akkor lehet, ismétlem: lehet, hogy most másképp lenne a helyzet. Egyelőre ott tartunk, hogy nagyon, de nagyon irritál a jelenléte és a bugyuta megjegyzései, a gyerekes viselkedése. Főként, hogy ennyire gyenge ponton ütött és még jobban felhúzott. Tekintetem nem lágyul, és örülök neki, hogy végre ő is észrevette magát. Nem mindegy. Egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan ítélkezünk mások felett. Pontosan ez a baj a mi kettőnk kapcsolatával. Én is és ő is másként látjuk egymást. Hiába a hat év...
- Ne Shane-ezz itt nekem most! Legközelebb gondolkodj, hogy mit mondasz! - Förmedek rá, miközben lesöpröm magamról a kezét, még mielőtt ő venni el azt. Hátrébb lépek. Mély levegő be-ki. Kicsit sikerül talán megnyugodnom, és elfintorodva veszem el tőle a fogkefét, és még mindig borúsan lépdelek tovább, vissza az egyik páncélhoz. Bár azt nem mondanám, hogy türelmem van hozzá most. Dorisnak sikerült ezt jól elcseszni.

Music |  Még büntiben is? <3  | Clothes

Doris && Shane

Nem akartam én megbántani és nem akarta, hogy ennyire hassanak rá a szavaim, de honnan tudhattam volna, hogy ennyire rosszban van az apukájával? Sajnálom, mert nem hazudok ezzel, de akkor sem kéne ilyennek lennie, hisz ő is megtalálta a gyenge pontomat, amikor kijelentette, hogy végignézné a halálomat, talán nem is vele van a baj.. Hanem velem, mert engem megmentett Jesse, de Grace-t senki sem mentette meg, ő meghalt és én túléltem. Mai napig megvannak a rémálmaim, de nem mondom el neki, nem lehetek vele őszinte, mert csak úgyis felhasználná ellenem, ahogyan Gracelyn ellen a naplóját. Mert Zabini egy igazi pöcs.
undoksága meg sme lep és tudjátok egy pillanat alatt elszáll minden egyes együttérzés, mintha elzárta volna a csapot. Elhiszem, hogy rosszat mondtam és megbántottam, de ekkora rohadéknak nem kell lennie velem, mert most tényleg NEM szándékosan akartam neki fájdalmat okozni. - Pont te mondod?! - most jelenleg én förmedek rá, mert Mr. Pöcsfej sosem mondott rosszat nekem, ő sosem bántott meg.. Bagoly mondja verében, most annyira kiáltozhatnékom van, hogy már érzem, hogy lendülne a kezem és szívesen pofon vágná, de nem adom meg neki az örömöt, amikor elveszi a fogkefét, akkor belerúgok az első páncélba és az összes többi úgy borul el, mint a dominók..
- Miért nem tudunk normálisan beszélgetni? - nézek rá mérgesen, de nem is tudom, hogy honnan és miért jött ez a tömérdek harag.. Csak nézem a páncélokat és aztán ránézek és szemeim villámokat szórnak. Gyorsan veszem a levegőt és mélyeket, hogy nyugodjak le, de jelenleg nem megy és még mielőtt mondhatna valamit, akkor közelebb lépek, alig egy hajszál férne el közöttünk. - Miért van az, hogy sose tudunk kijönni? Hogy állandóan harcolunk?! Megbántam, amit mondtam, próbáltam kedves lenni, de te akkora.. - nem fejezem be a mondatot, mert nem. Nem fogom befejezni és kész, nem is lényeg, felőlem elfelejthet mindent, belerúgok a melletünk lévő páncélba és elindulok az elsőhöz.. nem kell nekünk beszélni.

Imádok veled játszani <3

Shane && Doris

Nem tudom mit akart elérni a mondandójával. Azt sem, miért kellett neki beleásnia magát ebbe a kijelentésbe. Valószínűleg, hanem így indított volna, ha nem undoksággal a hangjában szól hozzám, akkor biztosan nem húzom fel ennyire magam az egészen. De már késő, túl késő. Ő pedig nem áll le és folytatja. Pedig ez itt az az idő, amikor meg kellett volna állni és hagyni a francba az egészet. Én is leléptem volna, ha tehetem: csak egy gond van... ez a hülye büntetés.
Hirtelen csörömpölésre lépek hátrébb, a fogkefével a kezemben. Összeráncolt homlokkal tekintek kérdőn a lányra, hogy akkor most mégis mi a fene lesz?! Egy pillanatig sem hagyom, hogy a pillantása ne övezze az enyémet, minden kérdés és kijelentés nélkül várom, a magyarázatát. Erre mit kapok? Mit eredményez ez az egész? Azt, hogy olyan kérdéssel áll elém, amit még életemben nem hallottam tőle. Mielőtt bármi is mondanék, olyan hirtelenséggel lép egészen közel hozzám, hogy a levegő is kiszorul belőlem. Most nem mozdulok el. Nem menekülök sehová, csak megállok ott, és nézek le rá. Ha jobban belegondolok, abba a röpke pillanatba, ameddig még ő ott áll előttem, nem is tudok milyen választ adni a kérdésre. Egyszerűen csak, komolyan nincs értelme. Komolyan, miért van ekkora zűrzavar mindig kettőnk között?
Megfordul. Belerúg a páncélba. Én pedig egy hirtelen vezényelt ötletből kapok utána, ragadom meg a karját és húzom vissza, magam felé fordítva. A csók ami elcsattan közöttünk, még nem tudom eldönteni, hogy életre szóló hiba vagy valami más kezdetét jelenti.

Music |  Még büntiben is? <3  | Clothes

Doris && Shane

Minden annyira értelmetlen lett és kusza, egyetlen pillanat alatt elborult az agyam és fellöktem a páncélokat. annyira, de annyira fel tud húzni, hogy már tényleg idegbeteg leszek és kezelni fognak engem, kapok kényszerzubbonyt és szájpeceket, bár azt sem tudom mi az.. Egyszer a rádióban mondták, hogy szájpecekkel és kényszerzubbonnyal vittek el egy beteg embert.. Na lényegtelen és nem is számít ez most semmit sem, a lényeg az, hogy nem mond semmit, csak csendben áll ott, mint akinek kivágták a nyelvét. De én nem hátrálok meg, nem olyan ember vagyok, csak folytatom és nem engedem, hogy ennyivel megússza az egészet, mert Doris Promise Edwards nem adja fel és nem futamodik meg.
Tehát odaléptem hozzá jó közel, olyan közel, hogy szinte nem is volt köztünk semmilyen távolság és fejéhez vágtam a kérdéseimet. nem kaptam választ, csak csendben volt és nézett, és ez talán még idegesebbé tett engem, mint kellett volna.. Ő egy akkora egy pöcsfej, egy tapló paraszt, egy utálatos dög egy.. De.. aztán mikor mennék vissza, akkor elkapja a karjaimat és megcsókol, minden kiürül az agyamból, már semmire se gondolok, csak vagyok.. Egyetlen pillanatra viszonzom, majd aztán ellököm, mert minden visszatér az agyamba. Teszek egy lépést hátra és felemelem a kezem, majd a tenyerem csattan az arcbőrén. - Ezt még egyszer ne tedd! Nem vagyok a játékszered, mint Dakota! - még mérgesebb lettem és annyira, hogy megfordultam és kirohantam onnan, elfutottam teljesen a klubhelyiségig.. Nem tudom mi ütött bele, de talán nem is rá vagyok mérges, hanem magamra, mert.. jelentett valamit azt a csók és ez zavar.. nem akarok semmit sem tőle és ő sem tőlem, csak egy nyomoronc kurafi!

50. reag és köszönöm, legjobb vagy <3

Shane && Doris

Nem tudom, mi ütött belém. Azt hiszem elgondolkodnom sem kellene ilyesmin, hogy mit és miért tettem... sokszor cselekszem randomra, mint ahogy azt Doris is tudja, láthatóan. Ez a csók pedig... mégis kifejtett belőlem több érzelmet, mint azt terveztem eddig. Furcsa, hiszen konkrétan ilyen helyzetbe azelőtt még sosem estem. Nem voltak botlásaim és minden nő a lábam előtt hevert, akire csak szükségem volt. Doris nem ilyen. És talán a legmélyebb gondolataimban esett róla egyszer említés a múltban, amikor belegondolhattam milyen lehetne vele egy kicsit, ha más szemszögből látnánk a kapcsolatunkat. Azóta is el van rejtve abban a mély zugban ez a gondolat.
Most pedig hirtelen jött és hirtelen lett vége. A gondolatok előbújtak, és Doris belekerült az elmémbe. Még az a pofon miatt sem veszítette értelmét a dolog. Meglepetten állok ott előtte, ahogy kiengedi magából a gőzt, egészen viccesen hat, de nem nevetek... én csináltam magamnak a bajt és most még inkább elüldözöm majd magam mellől. Valójában akarom én ezt egyáltalán?
- Ne aggódj, nem fogom... - Fintorodtam el, miközben meghallottam azt a nevet. Dakota. Nem is akartam válaszolni már rá. Nem fogok megváltozni, senki és semmi kedvéért. A múltam pedig a múltam, amit szintén nem bántam meg egyszer sem.
Miután Doris elrohant, én csak körülnéztem. Óriási sóhajom után pedig mindkét kezemet felemeltem és visszaállítottam a helyükre a páncélokat. Legalább ennyi legyen. Remélem a büntetésnek vége.

Music |  Köszönöm, béjb *-* <3  | Clothes