Szerencsére, aranyvérű családból származom. Miért szerencsére? Csak nézz körül, ember... A világ varázslói jó és rossz oldalakra tagolódtak. Vannak az ellenállók és... mi, akik leverjük őket. De, hogy ki a gonosz, hát azt mindenki maga dönti el. Szerintem nem gonoszság hinni valamiben, ami akár még működhet is.
Halálfaló lettem...
De még mielőtt mindenki leírna, nem azért, mert nekem olyan mocskosak lennének a sárvérűek, meg a félvérek. Ugyan... a muglikra is teszek nagy ívben. Én csupán az élet örömeit keresem a suhancok között. Mert igenis szeretem azt az életet amit az úgymond "gonoszak" élnek.
A Nagyúr csatlósaként szabad vagyok és ezt nem cserélném le semmi pénzért.
Családom, természetesen nem örült a döntésemnek, főleg nem az apám, aki a minisztériumban nyomta a széket minden egyes nap. Ezzel persze mindjárt kitüntetett helyem lett a halálfalók között. Pláne, miután a bátyám is egyre feljebb és feljebb került azon a bizonyos minisztérium ranglétrán.
Amikor megtudtam, hogy megházasodott és végül gyerekei is lettek, úgy gondoltam, ideje lenne hazatérnem, és meglátogatni a kis családot. Nem voltam egyedül, miért is lettem volna? Jól elszórakoztunk az asszonykával, míg végül sajnálatos módon nem tudott megmaradni a formás párnáin, ezért meg kellett nyugtatni. Kedves társam talán túlságosan is megnyugtatta...
Hát, most kérdezhetnéd, vannak-e érzéseim. A válasz pedig egy határozott bólintás lenne. Én vagyok az a férfi aki fittyet hány az élet szabályaira is azt teszi, amit igazán szeret. Rossz lennék? Neeeem. Az sosem volt rossz, ha úgy éled az életed, ahogy szeretnéd.

Orromat, a hideg üvegnek nyomva, fújtattam, akár szomjazó sivatagban. Kék szemem meg-megvillant, ahogy mozdulni látszott valami odabentről, de képtelen voltam másra koncentrálni, mint arra, ami egy szempillantás alatt elvonta társamról minden figyelmem.
Kit érdekel, mit magyaráz a muglik furcsa pillantásairól. Csak arra reagálok egy halk morgással, mikor elkapva a kabátomat megpróbált elráncigálni onnan, de hajthatatlan mód visszatapadtam az üvegre.
- Komolyan mondom, legszívesebben már rég megöltelek volna - magyaráz kelletlenül az év barma, aki valamilyen oknál fogva társam lett ezen az úton. Pedig úgy a jó, ha egyedül van az ember, akkor legalább senki sem szólja le azt, amit tenni akar.
Szó nélkül eltűntem és alig öt perc múlva ismét társam előtt álltam, két új szerzeményemmel, amit azonnal az orra alá dugtam nagy büszkén.
- Csak azt ne mond nekem, hogy nem aranyosak - néztem csillogó szemekkel a nem túlzottan barátságos tekintetű emberre, aki ha akarna, fél kézzel elbánna velem, ha éppen nincs nála a pálcája. De nem is én lennék ha ez érdekelne, és inkább a gyönyörtől elvarázsolva kezdtem játszadozni a két plüssmackóval. - Ezek tökéletes ajándékok lesznek az unokahúgaimnak. - Végül lesajnáló pillantást vetettem a férfira. - Te pedig inkább meg se szólalj! Milyen dolog az, hogy meglátogatunk valakit, és még ajándékot se viszünk? Tessék, az egyiket neked adom, még se menj üres kézzel - nyújtottam felé ismét, mire a válasz egy halk morgás és egy pillantás, ami mindent elárult nekem. - Hát jó, de aztán ne mond, hogy én nem szóltam - vontam meg a vállam és betettem a macikat a táskámba.
Ó, igen, ideje volt már, hogy meglátogassam kedves bátyám családját, had örüljenek egy rég nem látott rokonnak. Jó heccnek gondoltam, kicsit bosszantani a bátyót, eljátszadozni a lánykákkal és anyukájukkal. A családlátogatásnál nincs is jobb. Pont ezért volt számomra rejtély, hogy ez a vaskalapos egybetarkó, miért is akart velem jönni. Ő nem is a család tagja, de még köszönő viszonyban sem volt velük, vagy velem.
De a választ hamar megtudtam...
Zöld fény villant tekintetünk tükrében, és egy elhaló sikoly jelezte, miként távozik az élet a női testből.
Rongybabaként hullt földre az asszony, amit rezzenéstelen arccal néztem végig. Ugyan mi idegesített volna? A kislányok megkapták a macijukat, nekem ennyi elég.
- Menjünk! - közölte szárazon a barom, mire könnyedén átugorva a testet mentem a bejárati ajtó felé. Tudtam, hogy ezzel most nagyon kihúztam a gyufát bátyámnál, de reméltem, hogy a test mellett hagyott két plüssmackó, majd kiengeszteli picit.