Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

dolly & dante // mardekár klubhelyiség EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

dolly & dante // mardekár klubhelyiség EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

dolly & dante // mardekár klubhelyiség EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

dolly & dante // mardekár klubhelyiség EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

dolly & dante // mardekár klubhelyiség EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

dolly & dante // mardekár klubhelyiség EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

dolly & dante // mardekár klubhelyiség EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

dolly & dante // mardekár klubhelyiség EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

dolly & dante // mardekár klubhelyiség EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?



Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (89 fő) Csüt. 10 Jún. - 19:03-kor volt itt.


Megosztás

dolly & dante // mardekár klubhelyiség



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Kedd 21 Jún. - 0:25

Már lassan egy éve egyedül éjszaka van egy kis nyugtom. Nem mikor alszom - a fene se tudja már, mikor aludtam jól ki magam utoljára. Az álmaim kuszák és sietősek, mintha sosem állnék meg bennük, mindig csak rohannék... Sokszor kimerültebben ébredek, mint a fejem a párnát érte. Szar az egész. Mindegy. ------ Furamód ébren, gondolatok cikázva, a fülem belecsengve a szoba már majd túlvilági csöndjébe, csak sötétben érzem a biztonság még legcsekélyebb formáját is. Elcseszett, mi? A legtöbb ember fél a sötétben; az árnyak megnyúlnak olyankor, a hangok felélesednek és a szív is nagyobbat tud dobbanni. Én nem az árnyaktól és a zajoktól félek. Az én démonaim sokkal emberibbek bármilyen szörnyetegnél. De a sötétség nem kihangsúlyozza őket, hanem eltakar engem és a láthatatlanság minden, amire vágyom.

Tilosban (de kit érdekel?) egy elhasznált csikket a kandallóban lobogó lángokba dobok, a maradék két szálat és a gyújtót az egyik fotel karfájába rejtem. Tudjátok meddig tartott csendben kifaragni azt a szart? Hát, azt se ma csináltam. --- Ledobom magam a kanapéra, elfekszek, bámulom a plafont, hallgatom, ahogy pattog a tűz és nem gondolok arra, hogy a bátyám megszabadul az Azkabanból és felkoncol. Nem ám. Haha. Jó kis döntés volt, Dante. Ügyes voltál, helyesen cselekedtél. Baszd meg magad.

Végül úgy döntök, hogy mára elég lesz az önsajnálatból és már a saját paranoiámtól is csak megfájdul a fejem. Felsóhajtok, egy pillanatra lehunyom a szemem és belekapaszkodom az éjfélbe. ----- Valamilyen neszre riadok fel, ha már a szemem komótos kinyitását felriadásnak lehet nevezni. A klubhelyiség még sötétebb, mint eddig volt és rájövök, hogy a kandallóban már csak némi parázs vöröslik, de még nincs hajnal. A bal karom zsibbadtsági fokából ítélve, aludhattam vagy egy bő órát. Remek.
- Szarul settenkedsz, - mondom az alaknak a szoba másik felében. Nem hiszem, hogy észrevette, hogy itt vagyok, de felébresztett és ezért már most gyűlölöm.

--------------------------------------------------
305 SZÓ // THE NEIGHBOURHOOD - R.I.P. 2 MY YOUTH


A hozzászólást Dante Wickham összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. 22 Jún. - 22:01-kor.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Szer. 22 Jún. - 13:57

Dante & Dolly


Minden egyes alkalommal, amikor az éj leple nyomja el a fényt álmatlanul forgolódok az ágyamban. Csak nézek körbe és tanácstalanul bámulom a falakat, a szobatársaim, a takarót, a kinti tájat az ablaküvegén keresztül, hiszen egy érdekes érzés gyülemlik fel a mellkasomban. Bűntudatnak hívják. Mindig szembesülök vele, hogy milyen szörnyű ember vagyok, de nappal, mikor mindenki láthat, s kigúnyolhatnak, a föld alá tiporhatnak, nem mutathatom a sebezhető lányt, kinek lelke a pokol tüzében fog elégni.
Nem kellett volna.
Nem kellett volna évekkel ezelőtt elhagyni anyámat, mert mugli.
Nem kellett volna vele együtt ellökni az öcsémet, mert kvibli.
Már késő bánkódni rajta, túlságosan késő bármilyen megbánást is tanúsítani eme eset felé. Apámmal jól megvagyunk ketten, muszáj volt elküldeni a családunk másik felét, hogy teljes értékűek legyünk a varázsvilágban. Ugyan apámnak nem olyan a munkája, amit bárkinek hangoztatnék és magamban is nehéz bevallani, hogy egy egyszerű takarítóról van szó. Egy csicskáról, akivel elvégeztetik a piszkos munkát a Minisztériumban. Nem akarok az ő sorsára jutni.
Csendesen húzom le magamról a takarót és pattanok lábra. Hirtelen felszisszenek, hiszen nem számítottam arra, hogy ilyen hideg lesz a padló. A mezítelen lábfejemen az ujjak összegörbülnek, de nem tart sokáig, hiszen azon nyomban hozzászokok. Körbenézek a szobába és nyugodtan traktálom magamban, hogy mindenki éppen a legmélyebb álmát alussza.
Akaratlanul is elindulnak a lábaim a klubhelyiség felé. Nem érdekel, hogy mindössze egy selyem hálóing takarja testem és bárki megláthat. Éjszaka van, nem hiszem, hogy olyan sűrűen járkálnának a klubhelyiségben. A legtöbben alszanak, nekem is azt kellene.
Kiérve oda, ahová menni akartam egy srácot pillantok meg, aki a kanapén alszik. Közelebb lépek hozzá, hiszen a sötéttől nem látom, hogy ki lehet az és a kíváncsiságom előre húz. Még így is messze vagyok tőle, de egyszer csak azt hallom, hogy beszélni kezd, mire egyet hátrálok. A hangja alapján rögtön megismerem, mint az összes többi mardekárost. Dante Wickham az. De mit keres ő itt éjjelek évadján?
- Nem az volt a célom, hogy settenkedjek – lépek hozzá közelebb és innentől már nem hátrálok. – A klubhelyiséget nem arra találták ki, hogy itt aludj. Miért nem mész a hálótermedbe? – kérdezem tudálékosan.

Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Szer. 22 Jún. - 22:46

- Akkor mi volt a célod, édes? - kérdezem különleges hangsúlyt fektetve a becézésre, ügyelve arra, hogy minden nemlétező piszkos, róla szóló fantáziám kihallhassa belőle. Ajkaimat egy apró, de kihívó félmosolyba húzom, ami alig észrevehető, hisz a klubhelyiséget csupán gyéren világítja be az a kevés parázs a méretes kandallóban. A bal karomon apró tűszúrások futkosnak végig, amint egy kicsit is megmozdítom; a mosolyom egy pillanatra grimaszra változik. Felemelem a kezem és megpróbálom kirázni belőle a zsibbadást, aztán óvatosan visszaejtem a testem mellé, mint, aki jól végezte dolgát - a tenyerem a combomon pihen. Jobb kezemmel hanyagul a fejem alá gyűrök egy díszpárnát, a kezem ott felejtem, miközben kicsit mozgolódok, hogy még kényelmesebben belefúrjam magam a kanapéba. Engem így szinte fel lehetne falni és remélem, hogy nem az a fajta lány, akinek a kicsit sem leplezett faszfejségem bejön. Remélem, hogy megsértődik és békén hagy. Nem mintha nem lenne szép lány, csak hát... Nekem a cafkákon kívül más most nem nagyon fér bele az életembe és jelenleg inkább mennék vissza aludni, mint vele beszélgetnék.

- Mi vagy te, a hol aludjunk rendőrség? - tudálékosan kérdezek vissza, egy kicsit sem ügyelve a hangulatváltozásaimra. Néha bebeszélem magamnak, hogy azért tartom magam három lépés távolságra az emberektől, mert nem akarok senkit sem feleslegesen bajba sodorni, de ez egy kibaszott nagy hazugság. Egyszerűen nincs energiám megismerni embereket és időt fektetni kapcsolatokba, amelyekről jó előre tudom, hogy véget fognak érni abban a másodpercben, hogy kiteszem ez év végén a lábam a Roxfort kapuján. Sokkal könnyebb nekem jó magasról leszarni ezeket az embereket, na meg az, ha ők is leszarnak engem. Ezt nagyban megsegíti, ha amúgy pont utálnak.

--------------------------------------------------
270 SZÓ // GJAN - ONE MORE DRINK
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Csüt. 23 Jún. - 17:29

Dante & Dolly


Mondhatnám, hogy meglepődtem, mert Dantét kint találtam a klubhelyiségben a hálókörzetek helyett, de ez nem így van. Mindig járkál kint valaki. Az Isten szerelmére még a legidősebb diákunk is csak a tizenhetedik életévét tapossa, nem igazán tudjuk még ennyi idősen betartani a szabályokat és a legtöbbünk szívesen át is hágja őket. Nálam ez változó. Nem mondanám, hogy olyan jó kislány lennék, ha erről van szó, de a rossz sem a megfelelő szó személyemre. Nyilván nem fogok egész nap a szobámban kuksolni és tanulni, de éjjel ritkán járok ki, illetve még a Tiltott Rengeteg belsejébe sem merészkedtem. Van még két évem áthágni azokat a szabályokat, amelyek eddig elmaradtak.
- Csak ki akartam jönni egy kicsit, nagyon fülledt a levegő a szobában – rántom meg a vállam. Sajnálatos módon nem tudok neki más választ adni, mert én magam sem tudom, hogy mit keresek itt. Volt egy érzésem, hogy ide kell jönnöm, s a lábaim cselekedtek.
Nem túl feltűnően nézek végig a srácon, aki még mindig a kanapén fekszik. Nem méltat annyira sem, hogy legalább felüljön, ami rendkívül zavar, de nem hozom fel. Csak nézek rá, amennyire csak a sötétség engedi.
- Nem, de akkor sem kellene itt lenned – vágom rá mosolyogva, mint általában. Az emberek nem szeretik, hogy állandóan egy kedves mosollyal díjazom őket. A legtöbben már átlátnak rajtam és tudják, hogy akkor lennék a legboldogabb, ha a pokol tüzében égnének el a szemem láttára. Persze, Dantét nem sorolom ebbe a kategóriába, hiszen nem ismerem, a nevén kívül semmit sem tudok róla és nem is teperek azért, hogy megismerjem. Nem kell mindenkivel kapcsolatot kialakítanom.
- Engem inkább az érdekel, hogy miért vagy itt? Az addig világos, hogy elaludtál a kanapén, de mit csináltál itt előtte? – kérdezem szemfülesen, habár nem hiszem, hogy a megfelelő választ fogom megkapni. Mindig vannak kibúvók meg amúgy is miért válaszolna? Ettől a feltevésemtől függetlenül nem fogom annyiban hagyni a dolgot, itt leszek és kiszedem belőle, amit tudni akarok. Addig sem gyötör a bűntudat, aztán visszamegyek aludni, s reménykedem, hogy ezúttal nem éberen fogok forgolódni az ágyban.


Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Kedd 5 Júl. - 18:15

A válaszára magától szalad fel az egyik szemöldököm és magam sem tudom, hogy elégedett vagyok-e vele vagy sem. Hogy elhiszem-e, amit mond vagy sem. Minden esetre nem mondok semmit, mert igazából teljesen mindegy, hogy én mit hiszek vagy mit nem. Alig tudok valamit erről a lányról (ami kölcsönös), szóval pont nem az én dolgom, hogy ő mit csinál az éjszaka közepén. Vagy miért... Áh, hagyjuk. Igazából csak örülnék, ha visszafeküdhetnék aludni pont itt, mert nem sok kedvem vagy éppen lelki erőm van megmozdulni. Nem is tudom, a saját szobám annyira nem csábító ebben a pillanatban, amit a szobatársam horkolására és arra az egyszerű tényre fogok, hogy néha jó a változatosság.

- Neked sem, mégis itt vagy, - válaszolom egyszerűen, bár egy apró, enyhén frusztrált sóhaj elhagyja az ajkaimat. Ha a kisasszony tényleg képtelen leakadni a témáról, annyit igazán megtehetek, hogy a saját figyelmeztetését ellene fordítom. Nem, mintha számítana bármit is. Én cigizni jöttem ki, mert a kandalló enyhe füstje mellett, ami kellemesen belengi a szobát, aligha lehet érezni a cigaretta füstjét, szóval ez az egyik legjobb hely. Az, hogy véletlenül elaludtam a kanapén meg már igazán nem az ő dolga. Annyi biztos, hogy a szabály, miszerint már rég a szobánkban kéne aludnunk, engem nem igazán hat meg. Gondolom őt se nagyon, mert ugyanúgy kijött ide, de akkor meg igazán nincs alapja engem számon kérni.

Alapvetően nekem nincs semmi bajom a kíváncsi emberekkel ------- ha nem utánam és a dolgaim után kíváncsiskodnak. Nagy levegőt veszek és felülök. Az egyik tenyeremre támaszkodom magam mögött, a másikkal pedig megdörzsölöm a szemem. - Ha már kérdéseket teszünk fel, engem legfőképp az érdekelne, miből gondolod, hogy az rád tartozik?

--------------------------------------------------
274 SZÓ // COLDPLAY - HYMN FOR THE WEEKEND
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Szer. 6 Júl. - 14:00

Dante & Dolly


Rendkívül zavar a sötétség, a szemem egyszerűen nem tud hozzászokni, s a fejem is kezd belefájdulni az erőlködésbe, hogy jobban szemügyre vehessem eme rendkívül arrogáns srác arcberendezését. Tényleg tudni akarom, hogy miért van kint és elég, hogy is mondjam, érdekes módszereim vannak erre. Természetesen a Roxforton belül illegálisan nem használhatom a trükkjeim, de hát bármikor megteszem, ha szükség van rá. Habár az elgondolkoztató, hogy megér-e ez a srác annyit, hogy bajba kerüljek. Őszintén nem hiszem, hogy eme válaszra igent kellene adnom, így ezeket a gondolatokat elsuhintom az agyamból egyszer, s mindenkorra.
-Lumos – suttogom, s a pálcám végén egy kis fénygömb féleség jelenik meg, amely bevilágítja a helységet. Máris jobb minden. Látszik Dantén, hogy nemrégiben még aludt, s jobban szemügyre veszem a vonásait, amiket öt év alatt még nem igazán sikerült. Hallottam már más lányoktól, hogy mennyire jól néz ki Wickham és a rosszfiús imidzs csak rádob a tűzre, de én se most, se máskor nem fedeztem még fel, de hát minden idő kérdése. Talán egyszer, sohanapján meg fog történni, hogy felfedezem a fiúban a sármot, de az tényleg nem mostanában lesz.
Csak megrántom a vállam a mondatára, mielőtt válaszolnék.
- Ha te itt vagy, akkor nekem miért ne lehetne? – kérdezem kissé oldalra fordítva a fejem, a pálcámmal egyenesen a srác feje felé világítok, de nem érdekel. – Nem hiszem, hogy erre fog járni Frics vagy Mrs. Norris, a klubhelyiségeket nem szokták átkutatni éjszakánként, szerintem a jelszót sem tudják… - ezt csak azért mondom, mert tudom, hogy nem kerülhetünk bajba, de már rég elhagytam volna a helyiséget, ha nem bukkanok a kanapén szunyókáló srácba.
- Miért ne tartozna rám? – Minden rám tartozik, akarom mondani, de inkább visszaszívom. Nem akarok vitába szállni a sráccal, mindössze negédesen rámosolygok, ahogy mindenki másra is. Sokan tartanak bolondnak, együgyűnek, de nem ismerik az igazi belsőm, amit inkább neveznék eszesnek és gonosznak, mintsem bármi másnak.



Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good


Ajánlott tartalom

C’est la vie

»
»
Vissza az elejére Go down

dolly & dante // mardekár klubhelyiség

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» james & dante
» ↳ Katherina & Lachlan ~ Klubhelyiség
» Mardekár kviddics edzés
» Melody x Rina ~ Hugrás klubhelyiség I.
» Griffendél - Mardekár kviddics mérkőzés

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Befejezetlen játékok-