[Caliban]

Ma sokkal jobb napom van, mint tegnap, csak hát nem tudom, hogy miért van mindenki ráizgulva erre a bulira vagy mire. Szerintem engem az a veszély nem fenyeget, hogy valaki esetleg megkérjen, hogy menjek vele, szóval teljesen értelmetlen az egészre gondolni is.
Haladok a folyosón gyorsan és reménykedem benne, hogy senki sem akar pont most leszólítani, mert sietek, de hogy hova? Még magam sem tudom, de meg kell keresnem a barátnőmet, minél hamarabb.

To Doris

Redves bálok! Csak erre tudok gondolni, ahogy aránylag lesújtottan sétálok végig a folyosón. Miért kell ezeket egyáltalán megrendezni? Ki a halál akar ott ugrálni kiöltözve, mint valami idióta? Lehet, hogy én nem akarok, de azért illene. Egyedül meg mégsem mehetek...egy Malachy, méghozzá egy ilyen jóképű Malachy. Kéne egy lány...vagy kettő, de így kezdetnek kevesebbel is beérem, de rondával azzal még véletlenül sem.
A nagy agyalásba egyenesen beleszaladok az egyik hatodéves leányzóba, Dorisba. Már nyitnám a számat, hogy néhány kellemes dolog szaladjon ki rajta, de aztán meggondolom magam. Hát mi ez ha nem egy jel?!
-Csááá Doris!-vigyorodom el pontosan úgy, mint, aki nagyon akar valamit.
-Van egy perced szerény személyemre?-érdeklődöm tőlem meglepően simulékony modorban.

[Caliban]

Szóval épp haladnék tovább, amikor valaki leszólít, hát nem mondom, hogy tudom ki, annyira nem lehet népszerű, ha én sem ismerem.. Bár a köszönése és, hogy tudja a nevemet gyanút kelt bennem..
- Hello. - köszönök neki kedvesen, majd kérdésére felvonom a szemöldökömet. Hát nem, a válaszom nagyon is.. de nincs okom vele bunkónak lenni, így tehát nem kerülöm ki és nem lépek le válasz nélkül. - Persze, mit szeretnél? - jelenik meg egy halvány mosoly az arcomon.

To Doris

Nem úgy néz ki, mintha névről ismerne, mondjuk nem is arról szoktak. Azt hinné az ember, hogyha színes a feje nem tud kifejezetten jól rejtőzködni, de úgy néz ki én terepszínben vagyok, hogyha jó nőkről van szó és finoman megbújok az avarban. Szívás! Na mindegy.
Mostmár, ha unikornisok potyognak az égből is elhívom, hiszen jó fej vagyok, majdnem rendes, jókiállású, intelligens...minden vagyok, amiről álmodik a lány. Vagy rémálmodik, végül is részletkérdés.
-Hmm-kezdek bele teljesen határozottan a mondatba, de nem nagyon találom a szavakat. Nem tudom mit is kellene mondanom, nem szoktam ilyet csinálni és ez kicsit érződik is.
-Mi lenne ha...-futok neki másodszor- te, én, bál? Persze, ha még nincs partnered...
Abba bele se gondolok, hogy mi van, ha esetleg már elhívták. Nem hívták el...remélem.

[Caliban]

Nem is tudom, hogy miért állított, de azonban, amikor kiderül, akkor csak pislogok és nem tudom, mit kéne mondanom. Csak nézem és rájövök, hogy a lányok mindig arról álmodnak, hogy valaki meghívja őket a bálba.. az szerintem nem ilyen. De hát végül összekapom magamat és veszek egy mély lélegzetet..
- Még nem hívott meg senki, azonban.. - kezdek bele, de nem is tudom, hogy hogyan kéne befejeznem, így tehát sóhajtok egyet. Egyszerűbb kibökni, mint kertelgetni. - Nem hiszem, hogy megyek.. nem vagyok én odavaló. - mondom neki, miközben megvonom a vállamat. Az ilyen dolgok messze állnak tőlem, nem szoktam ilyenekre eljárni.

To Doris

Nem úgy néz ki, mintha kifejezetten meghatotta volna a nyökögésem, sőt...eleinte olyan pofát vág, mintha a kezét kértem volna meg itt ebben a három és fél percben. Az azért sok volna, jól néz ki meg minden, de el nem venném, max ha tud főzni, de előtte akkor is hosszasan kellene gondolkodnom. Lényegtelen, le is akadok a lánykérés kérdéséről és próbálom nyélbeütni a meghívást, egyenlőre rohadt sikertelenül. Nem tetszik a válasza, de nem tűnik száz százalékig magabiztosnak a döntését illetően, így próbálkozom még egy kicsit.
-Miért ne lennél? Egyáltalán ki odavaló?-kérdezem és mosolyogva tárom szét karjaimat, hiszen nekem is annyi keresnivalóm van ott, mint Sötét Nagyúrnak a húsvéti körmeneten. Segítek, ez az jelenti semennyi, valamiért mégis jött a harántimpulzus, hogy ott kell lennem és hát Cleonkával az oldalamon állati gáz lenne megjelenni.

[Caliban]

Fogós kérdés, magam sem tudom, hogy mit válaszoljak arra, de azt tudom, hogy én nekem nincs ott helyem. Ez olyan mardekáros ribiknek való rendezvény, akik majd valahol hátul tudnak kufircolni a részeg srácokkal.
- Nem tudom.. - sóhajtok, majd folytatom mielőtt belekezdene, mert nem akarom, hogy félbeszakítson. - De oda inkább szép lányok járnak és nem ilyen Hugrások, mint én. - ha már itt tartunk, akkor miért nem hív el egy mardis "bombázót", miért pont engem? Talán én vagyok, aki pont az útjába és gondolta nincs mit veszteni alapon felkér?.. Nem, ebbe még belegondolni is rossz, mert pont ez lehet a helyzet.

To Doris

Nem könnyíti meg a dolgom a kis babaarcú, de hát ne legyen a nevem Caliban Malachy, ha épp most hagyom annyiban a dolgot. Választhattam volna olyan partnert, aki készségesen mondott volna igent, de belegondolva abban mi lett volna az érdekes? Nem vagyok szőke herceg az fix, nem is keresek orrát fenthordó királylányt, hiszen az olyanok legtöbbször kurvára kiábrándítóak. Nincs nekem szükségem senkinek a finnyázására, kivételesen nem idegeskedni akarok, hanem egy kicsit jól érezni magad.
-Néztél már tükörbe?-kérdezem kicsit szarkasztikusan.
-Mert, ha nem akkor elárulom, hogy kifejezetten jól nézel ki, szóval ne már! Ha meg már ezt akarod gondolni, akkor épp ezért menjünk el, hogy legyenek olyanok is, akik nem odavalók!
Nem tudom mennyire vagyok hívogató, de minden jóindulatom beletettem a dologba.

[Caliban]

Tényleg sokat gondolkodtam, hogy mit válaszoljak a kérdésére, mert legszívesebben azt mondtam volna, hogy sosem néztem.. teljesen hülye kérdés egy lánytól, talán nem sminkelem magam és nem öltözök kihívóan, de én is belepillantok néh a tükörbe.
- Sajnos mikor utoljára belenéztem összetört. - kacagok fel halkan, bár tudom előre, hogy nem fogja értékelni a hülye humoromat, szinte senki sem érti meg, csak Jesse. - Nem fogod feladni, igaz? - kérdezem tőle mosolyogva, miközben oldalra billentem a fejemet. Bár a válaszára sincs szükségem, mert tudom, hogy nem fogja feladni, nem olyannak néz ki. De nem is tudom, mert én nem szoktam ilyenekre elmenni.. arról nem is beszélve, hogy lehet lesznek ott olyan személyek, akikkel nem akarok találkozni.

To Doris

A válaszára apró rekedt és meglepett nevetést hallatok, jééé babaarcú abszolút nem idióta és még mintha nyomokban humort is tartalmazna. Hogyan is volt? Csak azért is, mostmár végképp mindegy a kimenetel. Ha nemet mond, simán elsétálhatok úgy, hogy én aztán mindent megpróbáltam, ha meg igent mond, hát annál jobb, akkor szimplán csak király vagyok.
-Miért adnám fel? Én aztán soha nem hátrálok meg-jelentem ki és férfiasan kihúzom magam, hátha így nagyobb hatást tudok rá gyakorolni, bár sokkal valószínűbbnek látom, hogy a szavaimban rejlik a valós potenciál.
Mosolyog. Az nem lehet rossz, pontosabban általában nem jelent rosszat, bár engem már vigyorogva is küldtek anyámba sárkányt idomítani, szóval semmiben sem lehetek biztos.
-Most mi lehet a legrosszabb, ami egy bálban történhet veled?-kérdezem, miközben zavaromat és izgalmamat csak a rózsaszínbe forduló hajszínem mutatja meg.

[Caliban]

Bárcsak született legilimentor lehetnék, azért elkezdett érdekelni, hogy vajon most mi játszódhat le a fejében.. De talán jobb is, hogy nem hallom a gondolatait, lehet hogy elcsattanna itt egy-két pofon, aminek nem kéne. De nem szabad ilyen negatívnak lennem, mindig elítélem az embereket a házuk alapján és ő eddig nem tett semmi olyat amivel az ellenszenvemet kiérdemelte volna.
- Ez ilyen pasis dolog amúgy? - mosolyogok továbbra is töretlenül és nézem őt, nem tűnik rossz embernek, na jó.. tuti, hogy rengeteg hibája van, valószínűleg bunkó, egoista és beképzelt..
- Hát sok minden rossz történhet velem ott.. - valójában igent fogok mondani neki szerintem, csak még előtte egy kicsit megdolgoztatom, hogy ne legyen olyan könnyű neki a dolog. De hirtelen nem jut eszembe semmi, szóval várom, hogy mit fog mondani erre és aztán talán már igent mondok, de még ki tudja.. addig még elronthatja az egészet.

To Doris

Kevés esély van rá, hogy ennél is tudok meggyőzőbb lenni, de úgy néz ki alaposan túl kell teljesítsem magamat. Még velem is esnek meg ilyen csodák, ezt látnia kéne mindenkinek, aki azt gondolja, hogy nálam nagyobb gyökeret nem hordott még földünk a hátán. Most nem kifejezetten erőlködöm, egyszerűen nincs okom rá, hogy ormótlan paraszt állat legyek, így ki is marad személyiségem ezen csodálatos része a beszélgetésből, őszinte szerencsémre, ugyanis szerintem kezdem ledönteni a mentális falakat a bálozással kapcsolatban.
-Lehet-válaszolok kérdésére vállamat vonogatva- de simán lehet, hogy egyéni baromság.
Nem szeretem, ha nemet mondanak nekem, így legtöbbször ellehetetlenítem a dolgot, persze Dorist nem terrorizálom olyan aktívan, mint mondjuk a haverjaimat vagy időnként a kisöcsémet.
-Ha két jó indokot tudsz mondani...-kezdek bele a mondatba, aminek nyilvánvaló volna a vége, így inkább máshogy fejezem be-...akkor sem fogadok el nemet, de meghajolok nagyságod előtt-vigyorgok őrült módjára.

[Caliban]

- Szerintem nem egyéni.. minden férfi küzd egy ilyen betegségben. - mondom neki, miközben megforgatom a szemeimet és mosolygok. Valamiért mindig azt akarják, hogy övék legyen az utolsó szó és ne sértsük meg a becsületüket vagy nem is tudom, hogy minek nevezzem. Szóval nem róhatom ezt fel neki, szimplán csak férfiból van vagy valami olyasmi.
- Elég kitartó vagy. - mondom neki, mert mások már talán leléptek volna és már hűlt helyük lenne itt már.. De hát mondjak két jó okot, hogy miért ne menjek el? Hát egyből van öt is, nem csak egy.. Szóval lehet, hogy ez egy rossz kérés volt a részéről, mert az egyik nagyon nagy részben befolyásolja az egész bálos kérdést, jobban mondva egy személy. - Például Zabinivel összefuthatók és megint csak veszekedés lesz az egész, másrészről meg ki tudja, hogy.. azt se tudom, hogy mibe menjek. - jó ez most ilyne tipikus szánalmas lányos dolognak hangzott, de tényleg nem tudom, hogy minek öltözzek be, mert jelenleg csak egy ijesztő dolog lebeg a szemem előtt, a hercegnők, baromi ijesztőek a bazinagy ruháikkal és a sminkjükkel..

To Doris

Még forgatja  a szemeit, még ellenkezik, még egy kicsit kéreti magát, de én már valahol sejtem, hogy helyben vagyok és nagyon remélem, hogy nem tévedek. A minimum, hogy igent mond,k ha már ennyi energiát öltem ebbe a meghívásba, amúgy sem szoktam ilyen sokáig fenntartani annak a látszatát, hogy kellemes személyiség vagyok.
-Akkor biztos csak az a probléma, hogy pasiból vagyok -kacsintok rá. Egészen jó arc ez a csaj, mégha csak hirtelen ötlet is volt elhívni, talán nem fogom vele magam borzalmasan érezni. Márha végre képes lesz nekem igent mondani.
Megjegyzésére egy finom félmosoly jelenik meg a szám szélében, na igen, nem ismer, így nem is tudhatja milyen makacs vagyok és, hogy milyen nehéz eltéríteni a célomtól.
-És ez akkora baj?-érdeklődöm a lehető legártatlanabb tekintetemmel, amire csak képes vagyok ebben a pillanatban.
Megkapom a két indokot, az utóbbi bűn rossz, nem is nevezném ürügynek,csak megrázom rá a fejem, de Zabini? Mi a fasz van Zabinivel? Tőlem aztán annyit veszekednek, amennyit akarnak, eddig úgy tűnt, hogy ez már ilyen közös hobbivá vált, de ezekszerint Doris nem akarja gyakorolni.
-Zabinit lerendezem, hatodik éve a szobatársam, hidd el, tudom, hogy kell állítani rajta-legyintek mosolyogva.

[Caliban]

- Lehet, amilyen lányos arcod van, már csak mellek kellenének.. bocsi, nem hagyhattam ki. - nem szép dolog beszólni a másiknak és kiröhögni sem, de ez most annyira kézenfekvő volt, hogy nem hagyhattam ki. Természetesen próbálom nem nagyon kinevetni, mert hát tényleg nem akarom megsérteni, szóval pár pillanat múlva összeszedem magam és próbálok komoly arcot vágni.
- Nem tudom, de mint láthatod én meg makacs vagyok. - legyintek egyet mosolyogva, majd mondom is a két indokot, majd válaszára lefagy a mosoly az arcomról.. Ismeri Zabinit, mondjuk ez nem is akkora probléma, de hogy a szobatársa is.. na itt már gondok vannak. - Szerintem jobb, ha mi nem megyünk együtt. - mondom röviden és őszintén, mert ahol ő van, akkor hamarosan Zabini is ott lesz és én nem akarok vele találkozni, bár jó lett volna elmenni vele, mert tényleg egy fokkal jobb, mint a többi penészes, de akkor is..

To Doris

-Héééé...ez csúnya volt!-vonom fel a szemöldököm, de nem tudom elfojtani széles vigyoromat, a franc egye meg azért ez egy picit belém mart. Tipikusan kellemes ázsiai vonásaim miatt így is sokan szívják azzal a vérem, hogy túl szép vagyok fiúnak, bár mitagadás az még kellemetlenebb, hogy vannak olyan lányok is, akiknél sokkal szebb vagyok, na de nem báli ruhában. Vannak azért határok!
Zabinivel azt hiszem betaláltam, de nem a jó helyre, ezt azonnal látom az arcán. Bah, minek is kellett felhozni?! Egyszerűen utálom, hogy nem értek az emberekhez és, hogy szinte sosem tudom, hogy mit szabad mondanom és mit kellene nagy ívben kerülnöm. Hát ezt megkaptam, mint hülyegyerek a sárkányhimlőt!
-Szóval ki akarod kerülni Zabinit?-kérdezem és ravaszkás mosoly szélesedik ki az arcomon. Igazából halvány lila gőzöm sincs arról, hogy mit beszélek vagy csinálok, csak hagyom, hogy az agyam végezze a dolgát.
-Ez pazar, mert ebben senki nem dolgozhat a kezed alá jobban, mint én...elég ideje ismerem ahhoz, hogy tudjam hogy tartsam távol-magyarázom és abszolút nem vetítek. Pontosan tudom mit kell mondanom a saját haveromnak, hogy az este folyamán felém se nézzen.

[Caliban]

- Ki tudja, lehet csörgedezik bennem egy kis Mardekáros vér. - vonom meg a vállamat nevetve, majd próbálok komolya lenni és figyelni rá, de nagyon nem látszik megsértettnek, szóval tuti nem haragszik rám, legalábbis remélem.
- Mondhatni, bár az lenne a legjobb, ha soha többet nem kéne látnom. - még mindig nincs helye mosolynak az arcomon, bár az ő mosolyára felszökik a szemöldököm és érdeklődve nézek rá, vajon mit eszel ki? Ezzel az infóval nagyon is megnehezítette a saját dolgát. - Ez gyenge próbálkozás.. ha azt akarod, hogy menjek, akkor kicsit jobban kell érvelned. - mondom neki komolyan és nézek mögé, hogy esetleg nem érkezik e valaki, aki kimenthetne, de az istenért sem akar erre senki sem járni..

To Doris

-És pont az én csinos pofámat kell inzultálnod?-kérdezem tettettet felháborodással, gondolom az előbbi röhögésből és tekintetemből rájön, hogy egyáltalán nem bántott meg, lelkem olyan, akár egy rinocérosz, szóval elég nehéz elérni, hogy az ilyen beszólásokat komolyan vegyem és meg is mutassam, hogy megbántottak.
Kivárok. Kellemetlenül érzi magát, de vajon mi ennek az oka? Engem talált kellemetlennek vagy a kialakult helyzetet? Hát nagyon remélem, hogy az utóbbit, mert az előbbivel sikerülne tényleg a becsületembe gázolnia.
Egy ideig hallgatok és figyelem a mozdulatait, de többet nem árul el arról, mit gondol vagy érez annál, mint amiről eddig is tudtam.
-Mi lenne ha megígérném neked, hogy nem lesz balhé Shane-nel?-kérdezem és ebben a percben az arcom halál komoly, mert, amit mondok az tényleg komolyan gondolom, ha eljön velem nem akarom, hogy rosszul alakuljon az estéje és védelmembe veszem, akár még a haveromat illetően is.
-Sőt...ha nem tudom megtartani a szavamat, úgy büntetsz, ahogy csak akarsz és én kénytelen leszek azt elviselni-emelem a tétet és szélesen mosolygok a lányra, Ennél jobbat tényleg nem tudok, de talán nem is kell, ha kicsit lelazul könnyen észreveheti, hogy simán megcsinálhatja velem az évszázad poénját nekem pedig nem lehet ellenvetésem. Mi lenne ennél nagyobb állatság tőlem?!

[Caliban]

Szavaira csak megforgatom a szemeimet és félmosolyra húzom az ajkaimat. Nem mondok semmit sem, mert nincs mit mondani erre, nem vagyok és rossz ember és nem akartam megsérteni, ahogy látom nem is sértődött meg szerencsére.
Aztán a kérdésére még mindig nem tudom, hogy mit mondjak. Mert az jó lenne, ha nem kellene még ott is Shane pofáját néznem, hisz nagyon nincs kedvem elrontani az estémet azzal, hogy vele veszekedjek. - Ne tudom.. - ennyit mondok érzelemmentes arcot vágva, már eleget gyakoroltam, hogy semmit sem áruljak el az érzéseimből a testbeszédemmel és a szemeimmel. Mára már elég jól megy nekem, majd következő szavaira mélyet sóhajtok és belenézek a szavaiba.
- Nem foglak büntetni, de amint odajön és beszól azonnal lelépek és többet nem állok veled szóba, na nem mintha kívánnád a társaságomat, nem is tudom elképzelni miket mesélhet rólam.. - mondom még mindig fapofával és ügyelek arra, hogy semmire se jöjjön rá. Remélem sikerül elintéznie, hogy Zabini mentes estém lehessen, mert eddig minden egyes alkalmon kapott, amikor betudott támadni.

To Doris

Jéé...mintha venné a humoromat, érdekes. Valahogy a lányok nagyrésze nem nagy rajongója azoknak a vicceknek, amiken én röhögök, lehet azért, mert többnyire vagy trágárak vagy sértők. Furcsa, pedig min lehetne jobban szórakozni, mint a másik kárán?! Doris ugyan rajtam köszörüli a nyelvét, de ezzel nem ér érzékeny pontot, hiúságom sértetlen...lesz, ha végre hajlandó lesz elismerni, hogy jön velem a bálba és nem húzza tovább a döntés meghozatalát.
A nem tudom nem válasz, ebben egészen biztos vagyok, de nem is jelent nemet, miért van ez, ha a nők azt mondják valamire "talán" az többnyire igen, csak egy kicsit később válik valóban azzá? Érdekes.
-És elszalasztod a lehetőséget, hogy megbüntess?-kérdezem, miközben vonogatom bal szemöldököm, amilyen kétértelműen csak lehet, jelezve, hogy én ugyan nem vagyok perverz vadbarom. Dehogynem! Persze, ha nem hát nem, sosem volt erőszak a tortaevés és különben is... Hopp,hopp,hopp,hopp!
-Ez netalántán egy igen volna, szépség?-kérdezem tőle, miközben arcomon szinte már kisfiúsan lelkes mosoly terül el. Fene tudja miért örülnék én ennyire, ha sikerülne nyélbeütnöm ezt a bálosdit, lehet csak szüksége van kietlen és sivár lelkemnek egy normális lány társaságára, aki nem untat halálra a baromságaival, inkább rajtam vagy akár velem nevet.

[Caliban]

Nem tudom, hogy miért, de valamiért kezd szimpatikus lenni ez a fiú, ami nagyon is furcsa, hisz mardekáros.. Abban a házban csak gyökerek vannak, valóban egytől-egyig azok és teljesen felőrölik az idegrendszeremet. - Büntetni fog téged az ég a társaságommal. - mondom neki, miközben kiöltöm rá a nyelvemet és figyelem, hogy hogyan vonogatja a szemöldökét, mert hát azt is olyan aranyosan teszi. Valóban nagyon lányos arca van, tagadni is kár lenne.
- Igen, elmegyek veled, ha pedig Zabini megjelenik én azonnal el is tűnök. - mondom komolyan, jobb ha előre letisztázzuk a dolgokat és nem később kell pofára esni, hogy lelépek, mert komolyan gondolom. amint Zabini oda jön én már ott sem leszek, mert nincs semmi kedvem a nyomorék képéhez. - Miben leszel? - azért ezt sem árt tudni, hisz fel kell ismernem, ha már ő lesz a partnerem.

To Doris

Ha most valaki megkérdezné, hogyan is érzem magam azt mondanám, valahogy úgy, mint a futó mielőtt átszakítja a cél szalagot, mert hát átszakítja, igaz? Nem nagyon van más lehetősége, persze még mindig van rá három-négy lépése,hogy indokolatlanul beessen egy bokorba, de az marha megalázó lenne. Nincs bokor, semmi sincs csak a pozitív válasz, amit  Doris mindjárt kimond. Ugye?
Megjegyzésén csak nevetek, mert ez az, amit vártam, egy hatalmas igen, aminek hatására már megint fülig ér a szám és ez egy pár másodpercre levakarhatatlan az arcomról.
-Nem hiszem, hogy annyira tudnék szenvedni a közelségedtől-kacsintok rá cinkosan, tényleg nem valószínű, hogy azt fogom kívánni bárcsak soha se hívtam volna meg a bálba.
A Zabini-dolgot...azt meg majdcsak megoldom valahogy, például szólok neki, hogy legyen szíves jópár méteres körzetben kerülni az este folyamán aztán majd másnap elmesélem neki miért is volt erre szükség, csak belemegy már!
-Okés, felfogtam-bólintok-akkor deal!
Mikor megkérdezi miben leszek egy percre szerintem olyan fejet vágok, mint kezdő sárkányszelídítő, mikor először vetik a Magyar Mennydörgő elé. Na ezt mondjuk marhára nem gondoltam át, de hát csak eszembe jut valami amíg itt ráncolom a szemöldököm, mégha nem is lesz elég frappáns.
-Szőrös macskafülek,fekete haj, csengő a nyakban, valahogy így leszek-találom ki teljesen véletlenszerűen, cicának öltözni amúgy is jó poén, hiszen legszívesebben én is csak aludnék, ennék, meg fújnék a fél világra, miközben valaki vakarássza a fülem tövét.

[Caliban]

- Mindenki ezt mondja, aztán egyesek eltűnnek és már nem ugyanúgy térnek vissza, megváltoznak és megtörnek. - mondom neki teljesen komolyan, majd egy kis hatásszünet után felnevetek és nézem őt, bár nem hiszem, hogy annyira meghatná a dolog, nem sokan értik a humoromat.. Amúgy szerintem nincs is annyira rossz humorom, mert szerintem érthetőek a vicceim és nem fa viccek..
- Akkor örülök, hogy az egyik leghelyesebb fiú hívott el. - kacsintok r kedvese mosolyogva, majd mikor kérdésemre kapok választ, akkor olyan csillogó szemekkel mosolyogtam, mert baromi édes lesz, ha macskának öltözik be és tökre megjött az egészhez a kedvem. - Tök édes leszel, én hercegnőnek öltözök be, mert ijesztőek a nagy ruháikba és a vakolattal az arcukon. - na jó, szerintem csak én gondolom úgy, hogy ijesztőek a hercegnők, de nem is érdekel. Legyintek egyet és veszek egy mély lélegzetet. - Engedelmeddel én most távozom, sietnem kell, majd még beszélünk. - mondom, majd kikerülöm és már el is iszkolok, így történt tehát az, hogy beadtam a derekamat és úgy döntöttem elmegyek a bálba.

Köszönöm, egy élmény volt