Claire & Killian

I’m not afraid of love; i’m afraid of not being love back..

Claire számomra nemcsak egy szimpla szórakozás, mint ahogy azt sokan mások gondolni vélnék. S attól függetlenül, hogy néhány hölgyemény netán titkon áhítozik rólam, avagy sem, nos nem igazán mozgat meg. Mindig is a komoly dolgok híve voltam, és egészen mélyen azt vallottam, hogyha valamibe belevágsz, akkor azt csináld is a lehető legnagyobb örömmel. Sosem szerepelt nálam a feladás gondolata, ahogy az sem, hogy bármikor is meghátráljak, és éppen ugyanúgy remekeltem a magánéletemben, mint a Roxfort falain belül a tanulmányaim kapcsán. Apám ama ösztönző személy, aki arra a tettre késztet, miszerint egyre inkább jobbá váljak. A kiemelkedő tanultsága, a szeretete a tudomány iránt, és az, ahogyan bánik a növényekkel, nos számomra egy lenyűgöző adottsága. Tetszik a felépítettsége, a határozott kiállása, és ahogy engem is egyenget az utamon, nos csak még inkább példaértékűvé teszi őt a szemeimben. Egyik fiú, avagy lány sem kívánhatna tőle jobb édesapát magának, és én kifejezetten nagyon büszke vagyok arra, miszerint a fiává válhattam. Értékes tagja a családunknak, hiszen ő az egyik fél, aki miatt odáig juthatunk, ahová, és ő miatta is élhetünk e világban részben.
Gondolataim közepette vetem bele magamat az anyag átnézésébe, mert ha minden igaz, akkor holnap dolgozatot fogunk írni. Legalábbis így rémlik a számomra, bár őszintén én nap, mint nap a tankönyvek, a varázsigék, és a jegyzetek felett görnyedek. Egyre többet akarok megérteni a varázslatokból, és egyre többre akarom vinni az életemben, hiszen érdekel mindazon tudásanyag, melyet megtanulhatok. Van, hogy jó előre felkészülök egy-egy anyagból, avagy megesik az is, miszerint éppen olyasmit tanulok, ami nem tananyagi kötelesség, de a könyvtárban teljes mértékben fellelhető. S míg elfoglalom magamat a tanulással, nos szépen elszáll felettem az idő. Érdekes módon lehetséges, sőt tuti biztos tény az a pont, hogy Claire már rég készülődik, s csupán én vagyok az egyetlen elvetemült, ki tanul. Hát na igen.. már mondták rám egy jó páran, hogy túl stréber vagyok, de remélem ez nem zavarja majdan őt.. mármint Clairet.
Néhány percbe sem kerül az, amíg felöltözök, s majdan a kikészített dolgokkal együtt, nos lazán felmegyek a toronyba. Kissé vigyázni kell, mivel az éjszakai kijárás egy eleve necces ügy, de sikerül könnyen megoldanom. Talán túlságosan is imádom megszegni a szabályokat, ami azt illeti. Ruházatom egy fekete nadrágból, és egy piros-fekete kockás ingből áll, amelynek kiegészítőjeként egy ugyancsak fekete cipő lett a párosítása. Nem estem túlzásba, de mégis megmaradtam a keretek közt.
Felérve leterítek egy plédet, meggyújtok egy gyertyát, melyet a tartójába is helyezek, és én magam helyet is foglalok, miközben minden mással mostan nem törődve, az égre emelem a tekintettemet. Gyönyörű éj kék palást fogad, szemet kápráztató a Hold okozta ezüstös árnyalat, és mesés, ahogy megannyi csillag is helyet foglal eme vásznon. S míg mindezt csodálom, nos csak várok észre sem véve az idő múlásának a tényét.